A határon túli magyarok szavazni akarnak – 2.
Az utóbbi idők magyar belpolitikai történései, a gyurcsányi szavazatmegvonás ötlete miatt, a határon túli magyar közösségek egyre öntudatosabban, és egyre többen jelentkeznek a nemzeti regisztráció folyamatába. A Hirado.hu Kárpát-medencei körképe az elcsatolt területeken élő magyarok jövő évi voksolási kedvét vizsgálta.
2017. december 17. 16:46

Míg politikai szempontból teljesen érthető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK a közbeszéd tematizálásának kísérletével dobta fel a határon túli magyarokat diszkriminatíve érintő – egyébként a nemzeti alaptörvény szellemiségével homlokegyenest szemben álló – majdani törvénymódosítás lehetőségét, addig nem árt morálisan is átgondolni a javaslatot.

Az elcsatolt területeken élő magyaroknak a baloldali, illetve liberális anyaországi politikai tömörülések nem először – és valószínűleg nem utoljára – adják tudtukra, hogy az említett formációk hangadói miként képzelik el a nemzetpolitikát. Számukra az – úgy tűnik – a jelenlegi Magyarország közigazgatási határain belül meg is reked. Általánosságban véve még gesztusok szintjén sem hajlandók az elcsatolt területen élőkre az egyetemes nemzettudat révén empátiával tekinteni.

(MTI-fotó: Sóki Tamás)


Szlovákia

A határon túli szavazás kérdése a határon túli magyar közösségek közül a kárpátaljaiak mellett a szlovákiai magyarokat érinti a legsanyarúbban. A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény 2010-es elfogadása után, a szlovákiai választási kampány finisében Robert Ficóék gyorsan elkészítették a Magyarországon és a felvidéki magyarság körében is megdöbbenést keltő hírhedt ellentörvényt, amely ellehetetlenítette a szlovákiai magyarok tömeges honosítását.

Titokban szavazó magyarok

Ennek köszönhetően ma mindössze annyit tudhatunk teljes bizonyossággal, hogy 2017 végéig kétezer alatti számban veszítették el szlovák állampolgárságukat egy másik állampolgárság felvétele miatt, közülük csak alig száznál többen olyanok, akik magyar okmányokra cserélték  a szlovákot. Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja országos tanácsának az elnöke kérdésünkre elmondta, alapvetően nincs lehetősége a felvidéki magyarságnak a magyar voksolásban részt vennie. Ennek ellenére „titokban” bizonyos, hogy már csak dacból, érzelmi indíttatásból lesznek olyanok, akik szavazni fognak, bár számarányukat tekintve nincs – nem is lehetséges – releváns kimutatás.

Őry Péter (MKP) (MTI-fotó: Bodnár Boglárka)

Horvátországban 

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) alelnöke megkeresésünkre kifejtette: a horvátországi magyarság szavazási kedvét alapvetően befolyásoló – nyomatott és elektronikus – média révén igyekeznek aktivizálni a drávaszögi magyarságot. „Számarányánál fogva a horvátországi magyarság ugyan nem tudja érdemben befolyásolni a magyarországi választásokat, de mivel egyrészt a mindenkori budapesti döntéshozók hatással lesznek a Drávaszög magyarjainak a sorsára, másrészt elvi kötelezettség a nemzet egységességének a támogatása, ezért kétség sem férhet hozzá, miként fog szavazni a horvátországi magyarok zöme.”

A drávaszögi magyarok emlékezete

A HMDK alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány „védhatalmi státusa” nagyon sokat jelent a horvát részeken élő magyaroknak. Arra fognak szavazni, akik már „érzékelhetően bizonyították” odafigyelésüket, segítették a horvátországi magyarságot. Korábban a horvátországi magyarok nem kevés keserűséggel figyelték, miként támogatja Olaszország a horvátországi Isztria félszigetén élő jelentős létszámú olasz kisebbséget. Az elmúlt kormányzati ciklusok alatt már másként élik meg önazonosság-tudatukat, amióta Budapest segíti az oktatást, a kultúrát, és a magyar egyházak erősödését – fejtette ki Andócsi.

Az Eszéken lévő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ épülete. Az 1999-ben megnyílt intézmény óvodájába, általános iskolájába és szakmunkásképzőjébe százharminc fiatal jár (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)

Ukrajna – Kárpátalja

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára a Hirado.hu előtt nem rejtette véka alá elégedetlenségét. Kijev módszeresen számolja fel a kisebbségi jogokat, amiket még a szovjet éra alatt sem vontak meg tőlük. Az ukrán törvényhozás például olyan tervezet elfogadását fontolgatja, amely kimondaná, hogy a más országok névjegyzékében nyilvántartott ukrán állampolgároktól egy tollvonással megvonnák az ukrán állampolgárságukat. Teszik mindezt annak tükrében, hogy Kijev az új oktatási törvénnyel gyakorlatilag tengelyt akasztott az összes szomszédjával.

Ha Kijev bekeményít – Budapest is bekeményít

Ukrajna az Európai Unióba tart, az Európa Tanácsnak már tagja is, de esze ágában sincs a korábbi vállalásait, a kisebbségekkel való méltányos bánásmód beígért politikáját folytatni – folytatta Darcsi Karolina kommunikációs titkár –, holott például az új ukrán oktatási törvény miatt Kijev szinte az összes szomszédjával pattanásig feszült viszonyba került. A minap Budapest három feltételhez támasztotta Ukrajna további uniós integrációjának további magyar támogatását. Szijjártó Péter a magyar külügyminisztérium vezetője kertelés nélkül kimondta: amennyiben a kijevi kormány továbbra is az EU vállalásaival szembemenő politizálást folytat, Budapest élni fog vétójogával, minden egyes Ukrajnát illető brüsszeli kérdésben.

A kárpátaljai Gemba-hegy (MTI-fotó: Nemes János)

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten 

Mindazonáltal a KMKSZ kommunikációs titkára felhívta a Hirado.hu figyelmét arra a jelenségre, hogy eddig bizonyított adatok szerint, ha Magyarországon népszavazás, választás napja van, olyankor megélénkül az ukrán–magyar határforgalom. A kárpátaljai magyarok, úgynevezett „titokban kettős állampolgárok” olyankor – fittyet hányva a Kijevből nekik címzett fenyegetésekre, az esetleges retorziókra – tömegével járnak át szavazni a hatályos választói jogszabályok által nekik kijelölt, fenntartott, a magyar közjogi státusuknak megfelelő helyszíneire.

Rövid konklúzió

Végeredményben viszonylag érthető a határon túli magyarok álláspontja. Vezetőik szerint az erdélyi, a délvidéki, a kárpátaljai vagy a felvidéki magyar közösségek: koloncok csupán a budapesti balliberális politikum elitje szempontjából. Ezért még ha politikai aspektusból, a kicsinyesek szimpátia voksainak begyűjtése okán magyarázható is a határon túliak szavazatmegvonását célzó szándék: erkölcsileg legalább ennyire vitatható.

Márpedig a határon túli magyarok nagy többsége pont ezen etikai – vagy ha tetszik: morális –  mércék szerint tekintenek a magyarságukra, és a törvényileg megengedett szavazati jogukat inkább az önazonosság-tudatuk szimbólumaként élik meg, érzelmileg motiváltan szavaznak, és ez a jövőre nézve nem jó hír azoknak, akik most fölbőszítették őket.

hirado.hu