Magyar kézben lévő föld nélkül nincs jövő
Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén.
Utoljára frissítve: 2017. december 20. 13:15
2017. december 20. 12:32

A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége - hangsúlyozta.

A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje". "A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson" - mondta Orbán Viktor.

Van olyan ország - folytatta -, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van. "Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. (...) Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő" - fejtette ki.

A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel - mondta - "vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk".

Beszédében felidézte azt is: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a polgári erők már húsz évvel ezelőtt összefogtak, hogy megakadályozzák - egy népszavazási kezdeményezéssel - az akkori kormány külföldieknek való földértékesítési terveit. "Régi, kipróbált szövetség tehát ez" - fogalmazott, kijelentve: a kisgazda politikai hagyományt a mindenkori kormánynak - legalábbis ha nemzetinek tekinti magát - folytatnia kell az elkövetkező évtizedekben.


Orbán Viktor ígéretesnek látja a magyar agrárium jövőjét, amelyre azonban szavai szerint veszélyek is leselkednek, mivel Brüsszelben "a fényes tekintetű bürokraták" az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására. A brüsszeli felvetés szerint a pénzeket a hagyományos fejlesztési alapokból, így a közös agrárpolitika alapjaiból akarták elvenni - jegyezte meg. "Arról van szó, hogy nyakunkra hoznak olyan milliókat, akiket mi nem hívtunk, és a cechet is velünk akarják kifizettetni" - fogalmazott, elfogadhatatlannak nevezve ezt.

Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar agrártárca jól küzdött, a tagállamok többsége ugyanis elfogadta a magyar álláspontot, így a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. 2020 után azonban komoly küzdelmek várhatók ebben az ügyben - hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány szerint a jövőben is megfelelő forrásokkal támogatott közös európai agrárpolitikára van szükség.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010-2017 között folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett.

Kifejtette: az elmúlt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezettek be, így a hazai termelők idén a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, azaz 396 milliárd forinthoz jutottak.

Beszámolt továbbá arról, hogy 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor az EU által nem támogatott területekre is, ezért a baromfi- és a sertéságazat támogatása 2010-hez képest háromszorosára nőtt.

Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormányzati birtokpolitika eredményeként az állami földek "a nagyoktól a kis- és középbirtokosokhoz kerültek".

Nemzetstratégiai fontosságú továbbá - fűzte hozzá -, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett "mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani".

Orbán Viktor beszéde végén közölte: a kabinet 9 milliárd forint támogatást ad a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre.

"Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor önök számíthatnak ránk, és az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre" - mondta a küldötteknek.

Magyarország alapjaiban mezőgazdasági ország, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia. "A magyar agrárium megerősítése Magyarország szuverenitásának és függetlenségének sarokköve. A magyar gazdák a magyar függetlenség és a magyar szabadság legfőbb őrei", márpedig ezen múlik a jövő - zárta szavait a kormányfő.

50 ezer ember felhatalmazása van a NAK mögött

Az idei agrárkamarai választások után mintegy 50 ezer ember felhatalmazása van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mögött - mondta a testület elnöke szerdán Budapesten.

Győrffy Balázs a NAK országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén kiemelte: az agrárkamara tagjai az elmúlt működési ciklusban sok fontos kérdésről formáltak véleményt, így a kormánnyal való együttműködésről, a kötelező kamarai tagságról. A szakmai vélemények alapján Magyarország kormánya partnerként tekint a NAK-ra, amelyet egy stratégiai megállapodás megkötésével ismert el.

Jelzésértékűnek minősítette azt, hogy a küldöttgyűlésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője. Mindez a NAK és a kormány együttműködésének további folytatására teremt jó alapot, és reményt ad a további sikeres közös munkára - mondta a NAK elnöke.

Győrffy Balázs, az NAK elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlése alakuló ülésén az Országház Felsőházi üléstermében 2017. december 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar gazdatársadalom együtt építkezik és együtt ünnepel

A teljes magyar gazdatársadalom együtt építkezik és együtt ünnepel a nemzet házában – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerdán Budapesten az Országház felsőházi termében.

Jakab István, az agrárkamarai választásokon győztes jelölő szervezet vezetője – az Országgyűlés alelnöke – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén résztvevőket üdvözölő beszédében hangoztatta: a Magosz évtizedeken keresztül – szövetségeseivel együtt – azért dolgozott, hogy megteremtődjenek a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság működésének feltételei, valamint megvalósuljanak az élhető vidéki élet feltételei Magyarországon. Ez beteljesült – szögezte le.

Hozzátette: a Fidesz és a Magosz közötti kapcsolat azonos értékrenden alapuló erős szövetség. Ez biztosítja több mint két évtizede, hogy a magyar gazdálkodók, a magyar agrár- és élelmiszergazdaság sorsáról, az őket érintő ügyekben nélkülük döntés ne szülessen.

Az ágazat képviselői ott vannak a parlamentben, a kormányban kifejtik álláspontjukat, javaslatokat tesznek az őket érintő kérdésekben, részt vesznek sorsuk alakításában – emelte ki a Magosz elnöke.

Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlése alakuló ülésén az Országház Felsőházi üléstermében 2017. december 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


   

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó