Az istálló sötétségébe született, hogy mi látni tudjunk
A hiteles kereszténység szebbé, békésebbé teszi az ember életét, rányitja szemünket az örök értékekre, és igazi szeretetközösséggé alakítja a családokat - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szenteste a budapesti Szent István-bazilikában.
2017. december 25. 09:44
A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter hangsúlyozta: a keresztény ember és a keresztény közösség küzdelmeit a világban a megalkuvás nélküli ragaszkodás az igazsághoz, a szelídség és a jóság kell, hogy kísérje. 
 
"Ez teszi lehetővé, hogy megértsünk másokat, és ha tehetjük, azzal segítsük őket, amire igazán szükségük van" - fogalmazott homíliájában a bíboros.
 
Erdő Péter arról beszélt: Isten bölcsességének nincs határa, ma mégis újszülöttként felsírva szólal meg. Isten végtelenül gazdag, most mégis szegénységbe érkezik, feltétlen uralmának nyugodt biztonságát pedig a jászolban didergő csecsemő kiszolgáltatottságára cseréli. 
 
Főpásztor kiemelte: Isten azért lett halandó, hogy "nekünk életet adjon, azért született az istálló sötétségébe, hogy mi látni tudjunk". (.) Azért vette magára a szolga alakját, hogy minket megváltson a bűn szolgaságából."
 
Erdő Péter kitért arra: Isten akaratának semmilyen hatalom nem állhat ellen. Megtestesülése révén mégis küzdő félként jelent meg a történelem színpadán. A kereszten látszólag vereséget szenvedett, feltámadásával azonban ő lett a győztes. 
 
E győzelemmel pedig megmutatta, hogy az egyes ember és az egész emberiség küzdelmének tétje nem csupán az e világi élet, hogy "örök hivatásunk van és örök boldogságra születtünk". 
 
"Ezt az örömet sugározza nekünk karácsony", "ezt köszönjük Jézus Krisztusnak, akinek születését ma ünnepeljük" - tette hozzá a bíboros.
 
DSZZS20171225008
 
Karácsonyi éjféli szentmise a budapesti Szent István-bazilikában 2017. december 24-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
 
Erdő Péter bíboros homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.
 
„A király megváltoztatta külsejét és harcba szállt.” (vö. 1Kir 22, 30)
 
1. A mai ünnep dicsőségéhez nagyon is illenek az Ószövetségnek ezek a szavai. Mert Jézus Krisztus, aki már a teremtésben közreműködött, mint második isteni személy, és ott volt akkor is, amikor az első ember megjelent a földön, megváltoztatta külsejét, hogy megváltónk lehessen. Úgy születik a világba, mint idegen környezetbe, hajléktalan gyerekként, elhagyott istállóban, hideg éjszakában (vö. Lk 2,8). Pedig övé az egész világ, hisz Isten ő, aki mindenek fölött áll, mindent átjár, és mindenben benne van (vö. Ef 4,6). Azért jön, hogy megszabadítson minket a gonosz hatalmából, akit maga Jézus is e világ fejedelmének nevez (vö. Jn 12, 31), és aki a másén, az Isten szép világán akar uralkodni. Ezért hát a betlehemi Gyermek, mint küzdelemre kész harcos érkezik a világba. A mohácsi vész előtt élt nagy ferences hitszónok, Laskai Osvát szerint ennek a harcnak három nagy üzenete van. Először a küzdelemre kész Istenember kiválósága, másodszor a neki ellenálló gonosz tehetetlensége, harmadszor pedig a betlehemi Gyermek győzelme.
 
2. Krisztus a mindenség királya, ahogyan az Egyház ünnepli. De János evangéliuma szerint már a meghívott apostol, Natanael is megvallja róla: „Mester, te vagy az Isten fia, te vagy Izrael királya” (Jn 1,49). Ezért hirdetik az angyalok is a karácsonyi éjszakában: „Ma megszületett a Megváltó, Krisztus, az Úr, Dávid városában” (Lk 2, 11). Tehát maga az Úr az, aki emberségünket magára vette. A megdicsőült ember születik ma a világra. Ha meggondoljuk a ma született Krisztus kiválóságát, hódolnunk kell az előtt a személy előtt, aki most emberként lép elénk. Mert a ma született király hatalmas, bővelkedő, bölcs, dicsőséges, igazságos és békés nyugalomban uralkodik. Isten ugyanis mindenható, és a világmindenségben semmi sincs kivéve az ő uralma alól. Mégis gyönge csecsemőként, mások segítségére szoruló kisgyermekként lép közénk. Isten bölcsességének nincs határa, ma mégis újszülöttként felsírva szólal meg ez az isteni bölcsesség. Isten végtelenül gazdag, most mégis szegénységbe érkezik, feltétlen uralmának nyugodt biztonságát pedig a jászolban didergő csecsemő kiszolgáltatottságára cseréli. 
 
3. Azért vette magára a halandóságot, hogy nekünk életet adjon, azért született a végtelen szépségű Isten az istálló sötétségébe, hogy mi látni tudjunk. Azért vette magára bölcsességében az egyszerűséget, hogy minket megvédjen. Gazdagságában azért vállalta a szegénységet, hogy minket gazdaggá tegyen. Végtelen fenségében azért vette magára a szolga alakját, hogy minket megváltson a bűn szolgaságából. 
 
4. Isten akaratának semmilyen hatalom nem állhat ellen. De megtestesülése révén küzdő félként mégis megjelenik a történelem színpadán. Látszólag vereséget szenved, hiszen keresztre feszítik, valójában azonban ő lesz a győztes, mert embersége szerint is feltámad. Ezzel mutatja meg, hogy az egyes ember és az egész emberiség küzdelmének tétje nem csupán az evilági élet, hanem örök hivatásunk van és örök boldogságra születtünk. 
 
5. Ezt az örömet sugározza nekünk karácsony. Ennek a történetnek válunk mi is a részesévé. A megalkuvás nélküli, teljes igazság, a szelídség és a jóság kell, hogy kísérje a keresztény ember és a keresztény közösség küzdelmét ezen a világon. Ez teszi lehetővé, hogy megértsünk másokat, és ha tehetjük, azzal segítsük őket, amire igazán szükségük van. A hiteles kereszténység tehát emberibbé, szebbé, békésebbé teszi az ember életét, rányitja szemünket az örök értékekre, igazi szeretetközösséggé alakítja a családokat, és megnemesíti a népek életét. 
 
Ezt köszönjük Jézus Krisztusnak, akinek születését ma ünnepeljük. Ehhez kérjük tőle a világosságot és az erőt. Amen.
 
 
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
 
 
MTI - Magyar Kurir
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
MTI Hírfelhasználó