Dél-Amerika a katolikus egyház reménysége
Az argentin születésű Ferenc új identitást adott a spanyol ajkú vallásosaknak.
2017. december 27. 17:34

Embernagyságú Mikulás-figura, dobozos műhó, villogó angyalok és hangosan sípoló karácsonyi dalok. Dél-Amerikában egész évben nyitva állnak a karácsonyi dekorációt árusító boltok, az ünnep közeledtével pedig a keresztény kontinens egy emberként készül a fiesztára.

Dél-Amerikát járva az embernek hamar feltűnik: az itt lakók rajonganak a karácsonyért. – Egész évben játékfigurákat varrok karácsonyra – meséli egy helyi édesanya, Adriana Guzmán a hobbimunkájáról. – Novembertől pedig eladom őket – tesz hozzá a méteres nagyságú szarvasokról, mikulásokról és koboldokról. Nem ő az egyetlen, aki egész évben erre az ünnepre készül. A karácsonyi dekorációs üzletek nyitva állnak az érdeklődők számára, mind a tizenkét hónapban, így az ügyfeleinknek van ideje megvásárolni a dekoráció­kat – magyarázza egy bolti eladó Bogotában.

– Egész évben akadnak érdeklődők, de nyilván az ünnepet ­megelőzően többen – tette hozzá. Valóban: Dél-Amerika szinte összes országában a betlehemes figura egyfajta állandó kelléke a nappaliknak. – Szeretjük ezt az ünnepet. Számunkra fontos a kereszténység – indokolják sokan.

A keresztény vallást alig ötszáz éve ismerik a kontinensen. Miután Kolumbusz Kristóf megérkezett Amerikába, a katolikus egyház misszionáriusai szinte azonnal követték őt. Az európai méreteket is megszégyenítő templomokat és egész városokat építettek fel. A hódítók pedig egyfajta legitimációt kaptak az őslakosok által uralt területek leigázására, amennyiben azt az Apostoli Szentszék nevében tették. 1494-ben már VI. Sándor egyházfő szentesítette azt a szerződést, amely Dél-Amerikát Spanyolország és Portugália között osztotta fel azzal a feltétellel, ha a bennszülöttek felveszik a keresztény vallást.

„Az expedíciód elsődleges célja, hogy Istent szolgáld, és terjeszd a katolikus hitet” – írta a pápa levelében Hernán Cortésnak, az Azték Birodalom leigázójának is. – Sokan azt gondolják, hogy csak Európában volt inkvi­zíció. Pedig itt, ezen a kontinensen is komoly vérengzés folyt a kereszténység jegyében – magyarázta Daniel, egy perui vállalkozó. – Csak itt, Limában több ezer embert végeztek ki, mert nem akarták felvenni a kereszténységet – mondta.

Később azonban a spanyol korona megelégelte a jezsuiták és az egyház kiterjedt hatalmát, és vissza akarta nyerni a hatalmát a régió felett. Az egyház azonban ezt nem hagyta annyiban. „A klérus volt az, amely felszította az első függetlenedési mozgalmat Spanyolországtól 1794-ben” – írta Paul Johnson történész a témában írott könyvé­ben. A kontinens pedig az egyházra szavazott.

A katolikus hittől való távolodás jóval később, a múlt század végén kezdődött csak meg. Az 1960-as években liberális hullám vonult végig a kontinensen, megjelent a válás, a homoszexuális jogok és az abortusz kérdése is. Az akkori pápa, II. János Pál igyekezett orvosolni a helyzetet: a tengerentúlra utazott, amit egyik elődje sem tett korábban. 1979-ben Mexikóban tett látogatást, majd további 23 országban járt Közép- és Dél-Amerikában.

A kontinens megtartása a katolikus hitben persze nem csak a Vatikán érdeke. Egész Európa, főként Németország számára is komoly érdek fűződik ahhoz, hogy a kapcsolatok erősek maradjanak a két kontinens között. Persze nem vallási, hanem elsősorban gazdasági szempontból.

Egész évben kapni ünnepi dekorációt a keresztény kontinensen Fotó: Farsang Ilona

Dél-Amerika az 1940-es évektől vált egyre komolyabb érdekszférájává a német vállalatoknak, és a náci Németország összeomlását követően pedig rengeteg német menekült a kontinensre, elsősorban Argentínába. A német befolyás később sem szűnt meg, az Euró­pai Unió létrejöttével pedig a Vatikán egy összefogott Európával az oldalán tudott küzdeni a kontinensért.

Ma Dél-Amerika szinte bármely országában észlelhető, hogy a komolyabb befektetések, a nagyobb cégek elsősorban európai kézben vannak. Ez az a kontinens, ahol a Vatikánnak is a legnagyobb esélye van komoly bázist megtartani: a lakosság 91 százaléka gyakorló kereszténynek vallja magát. Bár XVI. Benedek pápa is ellátogatott 2007-ben Brazíliába, az igazi áttörést az argentin Ferenc pápa hozta el.

Az olasz gyökerekkel rendelkező, spanyol anyanyelvű egyházfő egyfajta kapcsolatot képez a Vatikán és a kontinens lakossága között. –Korábban tényleg érezhető volt egy eltávolodás, főleg Benedek pápa alatt – magyarázta Jesus Rivera, egy mexikói fia­tal. – De Ferenccel egyfajta új identitást kapott a katolikus hit. Szinte mindenki odavan a pápáért, csak jókat hallani róla. Az egyházat közel érezzük magunkhoz – mondta.

Hozzá kell tenni, a kereszténység értelmezése Dél-Amerikában kissé különbözik az európaitól. Bár a legtöbb hívő Jézus képét hordja a kulcstartóján, és az állami autóbuszok hátulján is szentek díszelegnek, a hívők az eucha­risztia végén sokszor táncra perdülnek, és a karácsonyt is egyfajta fiesztaként fogják fel. Bár a déli kontinensen decemberben nyár van, a Mikulás-sapkák így is a fejekre kerülnek, és a műhó pedig beborítja az ablakokat. – Éjfélkor misére megyünk, és utána hajnalig ünneplünk a nagycsaláddal – mesélte Emiliano Garcia, egy argentin diák a helyi szokásokról.

– Reggelig durrognak a petárdák, ilyenkor megtáncoltatjuk a nagyit is.

Farsang Ilona (Buenos Aires)

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó