Beválik a különutasság
A várakozások szerint tartósan fenntartják a negatív reálkamatokat.
2017. december 28. 09:45

Tudatos, részletesen megtervezett stratégiát hajt végre a Magyar Nemzeti Bank, így nem hordoz magában kockázatot, hogy a nemzetközi trendekkel szembemenve kitart az alacsony kamatkörnyezet politikája mellett – mondta a Magyar Időknek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint a nemzetközi környezet is támogatja elképzeléseiben a jegybankot, így megvan az a manőverezési lehetőség, amellyel 2019 közepétől fenntartható módon elérhetővé válik a háromszázalékos inflációs cél.

– Hazánk gazdasági felzárkózása folytatódik, a jegybank legújabb előrejelzése szerint a növekedés idén és jövőre is megközelíti majd a 4 százalékot – erősítette meg a Magyar Időknek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A magyar gazdaság sikeres stabilizációs perióduson van túl, ahol az egyensúlyi mutatók helyreállítása mellett, immár belső tényezők is markánsan hozzájárulnak a növekedéshez.

A foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek is dinamikus emelkedést mutatnak, élénkítve a fogyasztást és a beruházásokat. 2019-től mérsékeltebb növekedést mutató évek következhetnek, amit a jegybank leginkább a beruházások lassulásával magyaráz. Virág szerint ebben komoly tényező, hogy az idei és a jövő év két számjegyű beruházásnövekedése magas szintre emeli a viszonyítási alapot, és nem várható, hogy ez a ráta így is maradjon. – A növekedési ütem fenntartásában egyre hangsúlyosabbá válik versenyképességünk javítása – jegyezte meg.

Virág Barnabás: Teljesíthető az inflációs cél Fotó: Bach Máté

Virág megerősítette, a jegybank tartósan laza monetáris politikára rendezkedik be, úgy ítéli meg, hogy az alacsony kamatkörnyezet biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljon az árstabilitást jelentő háromszázalékos inflációs cél. Elmondása szerint a gazdaság minden szereplőjének fel kell készülnie rá, hogy a reálkamatok huzamosabb ideig negatív tartományban alakulnak majd, ami kihívás, de egyben történelmi lehetőség is hazánknak.

Kérdésünkre kifejtette: a jegybank nem érzékel stabilitási kockázatokat abban, hogy monetáris politikája eltér a nemzetközi trendektől. Közgazdászok többször felrótták az MNB-nek, hogy kitart a laza feltételek mellett akkor is, amikor egyes, nagy nemzetközi jegybankok a gazdasági folyamatok javulásával már a szigorítás útjára léptek.

Virág szerint túlzó az a felvetés, miszerint az MNB már-már agresszív lazító politikát folytat. – Egyszerűen arról van szó, hogy az MNB aktívan, sokszor újszerű lépésekkel használja ki lehetőségeit, ugyanakkor döntéseit minden alkalommal törvényben rögzített céljaiból levezetve – az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása – hozza meg. Az eredmények pedig eddig egyértelműen az MNB döntéshozóit igazolták – fejtette ki.

Hozzátette, az MNB-nek jelenleg a mozgástere is megvan lépései kivitelezésére. Egyrészt az Európai Központi Bank (EKB) részéről előreláthatólag tartósan laza monetáris kondí­ciók várhatók. Másrészt a hazai inflációs célkövetés keretrendszere – amely háromszázalékos célt határoz meg, szemben az eurózóna kétszázalékos értékével – nagyobb rugalmasságot biztosít.

Végezetül a magyar gazdaság általános befektetői megítélése is sokat javult az elmúlt években, tovább növelve a jegybank manőverezési képességét. A pia­ci elemzők közül többen is konkrét becslést adnak arra, hogy mennyi időt lesz képes nyerni a magyar jegybank abban az esetben, ha az EKB tényleg elkezd szigorítani.

Virág szerint erről még nem érdemes beszélni. Az eurózóna gazdasága 2017-ben valóban biztató jeleket mutatott, azonban a felszín alatt továbbra is vannak megoldásra váró problémák. A piaci várakozások szerint az eurózóna központi bankja várhatóan óvatos marad, a laza monetáris kondíciók hosszú ideig fennmaradnak.

magyaridok.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Őszinte szavak vagy három százalék
    Gombaszög. Egyszerre földrajzi helynév és intézmény. Az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán megbúvó festői katlan immár kilencven éve a felvidéki magyarság egyik legfontosabb találkozóhelye.
  • A normalitás nem lehet illegalitásban
    Nem az a legfőbb kérdés, hogy miért akart népviseletbe öltözve provokálni egy transznemű Hollókőn, hanem hogy Magyarországon egyáltalán eljárás alá vontak és elmarasztaltak emiatt egy vállalkozást.
  • Ujhelyi megfenyegette Ursula von der Leyent
    Az MSZP bukott kampányfőnöke és egyetlen EP-képviselője Facebook bejegyzésében beleszállt Ursula von der Leyenbe, aki szerinte narancsszemüveget hord és nyilván Orbán zsebében van.
MTI Hírfelhasználó