Európa elfelejtette a karácsonyt
Interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel
Ellentmondásokkal, fenyegetéssel, mégis reménnyel teli időszakban érkezett el az idei karácsony. Így lehetne summázni Márfi Gyula veszprémi érsek gondolatait, aki az ünnepek előtt adott exkluzív interjút a PestiSrácoknak. Az érsek felidézte azokat az Európában zajló folyamatokat, amelyek aggodalommal töltik el. Mint mondta, tisztán kell látnunk, hogy mivel állunk szemben, mert az a sötétség, ami Európát fenyegeti, keresztény kultúránkat, hitünket fenyegeti. Nyugaton egy olyan világ épül, amelyik toleranciát vár el, miközben összemossa a nemzeteket, és megfosztaná államait minden függetlenségüktől. De itt Magyarországon, valami elkezdődött, ami reményteljes, mintha Istennek valamilyen célja, terve lenne velünk.
2017. december 28. 16:23

– Sokan kíváncsiak érsek atya véleményére, a szavainak mindig súlya van, a balliberális sajtó szeret is csámcsogni ezen, hiszen kevés az olyan egyházi vezető, aki ennyire határozottan mer fogalmazni például a migrációról, menekültválságról…

– Egy veszprémi rendezvényen beszéltem először a migrációról, amit nem sokkal később egy olasz lapban láttam viszont. Nem vagyok muszlimgyűlölő, de nem csaphatjuk be magunkat. Az én egyházmegyém is százötven évig muszlim megszállás alatt volt, és az alatt az összes szerzetesház elpusztult, templomok nagy része elpusztult és igen is aggódom Európa elkereszténytelenedése illetve iszlamizációja miatt.

– A közelmúltban járt Rómában. Ferenc pápa hogy vélekedett a kiállásáról, illetve, Magyarország álláspontjáról a migráció kérdésében?

– Szentatya nagyon korrektül, higgadtan, szeretettel válaszolt. Velünk szemben rendkívül barátságos volt, nem éreztette, hogy rossz fiúk lennénk. Amikor elbúcsúztunk, mindegyikünkkel kezet fogott. Nekem azt mondta: „Cosa siamo fratelli”, vagyis „Mi testvérek vagyunk”. Szentatya is tisztán látja, mi történik a világban, Európában, és több oldalról közelíti meg a problémát. Elmondta, hogy az iszlám folyamatosan változik, kiszámíthatatlan. Ő is tudja, hogy ha például egy muszlim kereszténnyel köt házasságot és nem lesz valamennyi gyermek muszlim, akkor mind a két szülőt megölik. Még a toleránsabbnak tűnő Iránban is 2008-ban hoztak egy olyan törvényt, hogy aki az iszlám hitet elhagyja, azt halálra kell ítélni és ki kell végezni. Van egy radikalizálódás, kétségtelenül, ugyanakkor a szentatya arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak országok, például Afrikában, ahol békésen együtt élnek muszlimok és keresztények.

– Mindabból, ami a híradásokban, sajtóban megjelent, azt gondolnánk, hogy Ferenc pápa, sokkal elfogadóbb nálunk, és megengedőbb is…

– A sajtó eléggé egyoldalúan kezelte azt, amit szentatya mondott. Például azt is mondta, hogy egy ország sem kényszeríthető rá, hogy erőn felül fogadjon be migránsokat. Ahogy azt is, hogy nemcsak szeretet van a világon, hanem prudencia, azaz okosság, mérlegelés is. Jézus is úgy tanított, „legyetek szelídek mint a galambok, és okosak, mint a kígyók”. Szentatya arról is beszélt, hogy a migránsoknak kötelességük alkalmazkodni a befogadó országok törvényeihez. Ezeket a gondolatait viszont nem terjeszti a sajtó – így az a kép sem hiteles, amit nekünk mutat róla. Kétség kívül sürgette a befogadási eljárások felgyorsítását, de nem azt, hogy könnyítsék meg a bevándorlást. És a két dolog nagyon távol áll egymástól.

Toleranciát várnak el tőlünk, közben megalkusznak a teljes intoleranciával és velünk szemben is intoleránsak.

– Az európai politikusok jó része elítél bennünket, magyarokat. Egyre hagosabbak azok a kritikák, miszerint idegengyűlölők vagyunk, és megtagadjuk a segítséget, azoktól, akik bajban vannak, vagyis nem úgy viselkedünk, ahogy az egy kereszténységére büszke nemzettől elvárható. Valóban velünk van a baj, mi vagyunk elutasítók, és embertelenek, vagy az Európai Parlamentben, az unióban ülnek rosszul a lovon?

– Az ultraliberálisok a saját bűneiket ostorozzák, de nem saját magukban, hanem másokban, elsősorban mibennünk. Toleranciát várnak, miközben pont ők azok, akik intoleránsak, szabadságról beszélnek, miközben például a sajtószabadság minimumát sem tartják be. Az anglikán egyház készített egy kétperces reklámfilmet magáról, egyetlen angol tévé csatorna nem vállalta, pénzért sem, hogy lehozza. Ők ezt nem tartják kirekesztésnek, pedig maximálisan az. Bojkottálják a keresztényüldözésről szóló híreket. Idén év elején Nigériában egy fuláni muszlim szekta elégetett élve ötszáz keresztényt. A tetemekről sikerült egy felvételt készíteni, de a spanyol hatóságok letiltották, mondván, hogy gyűlöletkeltő, pornográf a felvétel. Ez a kettős mérce. Egyébként ezek az ultraliberális európai vezetők önmagukkal is teljes ellentmondásban vannak.

Pluralizmust, sokféleséget hirdetnek, ugyanakkor propagálják a férfi és nő közötti alapvető különbségek eltörlését. Nem ismerik el a család intézményét, amelyik egy életre szóló elköteleződésen alapul. Minden formában csak a szabadságot hirdetik, s közben elvárják, hogy az államok adják fel a függetlenségüket és álljanak be egy Európai Egyesület Államok intézményébe, amelyet majd Brüsszelből kormányoznak. Egy totalitárius politikai rendszer megvalósításán fáradoznak. Teljesen központosítani akarják Európát, megszüntetve az államok függetlenségét. Az államok legyenek rabszolgák, hódoljanak be, de férj és a feleség tartsa meg a függetlenségét. Abszolút ellentmondás. Multikulturalizmusról beszélnek és behívják a totális monokultúrát. Az iszlám ugyanis nem ismer el más kultúrát mint a saját magáét. Egyenlőséget és testvériséget hirdetnek, miközben szállást készítenek azoknak, akik még a rabszolgatartáson és a rabszolga kereskedelmen sem jutottak túl. Toleranciát várnak el tőlünk, közben megalkusznak a teljes intoleranciával és velünk szemben is intoleránsak. Ellentmondás, ellentmondás hátán, azt tudom rájuk mondani, ami szerepel az efézusbelieknek írt levélben, a Bibliában: „elméjükre sötétség borult”, vagy amit Radnóti ír a Töredék című versében, „míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek”. Ez jellemző a mai európai vezetők nagy részére.

– Van egy olyan tudományos álláspont, miszerint ennek a fajta európai gondolkodásnak az eredője az, hogy Európa valódi identitása megrogyott, azért hirdeti a multikulturalizmust mert elveszítette kapcsolatát a saját kultúrájával. Van ebben a vélekedésben relevancia?

Valóban mi is hibásak vagyunk. A liberalizmus terjedésével létrehoztunk először egy olyan spirituális, utána pedig demográfiai vákumot, amelyet most a muszlimok akarnak betölteni. A természet irtózik a légüres tértől – valamivel betölti, de ezt a légüres teret mi magunk idéztük elő. Amikor a szélsőbaloldal összefog a szélsőjobb oldallal, az olyan amikor a farizeusok összefogtak az általuk gyűlölt Poncius Pilátussal, csak hogy Jézustól megszabaduljanak. Ezzel ők is öngyilkosságot követtek el, hiszen ennek a következménye lett, hogy a rómaiak elfoglalták Jeruzsálemet és az akkor még meglévő jogaikat elveszítették. Európa azzal, hogy harcol ellenünk, ugyan úgy öngyilkosságot követ el. A muszlimok ugyanis az ultraliberálisokat fogják elsőnek elsöpörni.

– Már szinte napi szinten kell szembesülnünk azzal, hogy Európa valamelyik nagyvárosában eltüntettek keresztény jelképeket emlékművekről, szobrokról, templomokat zárnak be, ez a betelepülő muszlimok elvárása vagy liberális túlbuzgóság?

– A muszlimok kétség kívül nem szeretik a keresztet, a törökök el is nevezték kutyafának. De, hogy a karácsonyfáról miért mondtak le egyesek?! Amikor azzal semmi bajuk… Isztambul tele van most is karácsonyfával. Brüsszelben a városháza elől meg eltüntették a karácsonyfát, hogy ne zavarják a muszlimok érzékenységét. Csakhogy a karácsonyt, mint próféta születését, ők is megünneplik.

– Talán a legabszurdabb mégis az idei ünnepben, hogy rettegve kell lesnünk, melyik karácsonyi vásárban robbantanak, vagy melyik karácsonyi szentmisén történik merénylet. Konkrét fenyegetések is elhangzottak, mi ennek a célja a félelemkeltésen túl, hogy önként mondjuk le vallásunk gyakorlásáról?

– Nehéz erre magyarázatot találni. De az beszédes, hogy tavaly kiadott az Európai Bizottság egy agendát hárommillió példányban. Ebben szerepelnek a világ nagy vallásainak ünnepei, még hindu és muszlim közötti átmenet, a szik vallásnak az ünnepei is. De ha odalapozunk december 25-höz, egy üres lapot találunk. Alatta, a lap alján ez a mondat áll: „Az igazi barát az, aki megosztja foglalatosságodat és osztozik örömödben.” Ez lett a karácsony. Európa elfelejtette a karácsonyt. Erre mondhatjuk, hogy a pofátlanságnak nincs határa… Ez nem kirekesztés?! Az én véleményem szerint van ebben az egészben valami sátáni.

– Ha elfogadjuk, hogy semmi sem történik ok nélkül, és ezeket a harcokat valamiért meg kellett, meg kell vívni, akkor mi lehet az eredő ok?

– Lehetséges, hogy újra kell építeni a kereszténységet. Ez a folyamat nálunk, Magyarországon mintha elkezdődött volna. 2012 január 12-én lépett életbe az új alkotmányunk. Úgy kezdődik, hogy „Isten, áldd meg a magyart”, de benne van az is, hogy örülünk annak, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István király Magyarországot a keresztény Európa részévé tette. Ha tovább vesszük: Magyarország védi a család intézményét, támogatja a gyermekvállalást. Államunk vezetői, ahogy itt Veszprémben a megyénk vagy a város vezetői, hívő keresztény emberek. Bevezették általános iskolában a kötelező hittan vagy az etika oktatása, aminek a hatására olyan gyermekek is lehetőséget kaptak Isten megismerésére, akiknek a szülei nem feltétlenül vallásosak. Mindezek által nálunk már halvány jelei mutatkoznak a megújulásnak. Most készítettük a jelentésünket Rómának, ehhez megnéztük a statisztikákat, és kiderült, hogy két-három éve megállt a zuhanás, emelkedett a házasságkötések, a születések és keresztelések száma. Valamiféle jel az is, hogy engem is annyian hívnak, világi szervek is, akár egy tankonyha, egy fűrészüzem, vagy egy új üzlet megáldására, és kérik, hogy szóljak is. Utána odajönnek hozzám, szorongatják a kezemet és megköszönik, olyanok, akik egyébként nem járnak templomba. Valami elkezdődött… már nemcsak profanizálódik, ami szakrális, hanem eljutottunk oda, hogy szakráljuk azt, ami profán. Mindezek által mi szembemegyünk Európával, minden értelemben.

– Lehet egy nemzetnek feladata is vallási szempontból?

– Pio atya mondott olyat, hogy Magyarország egy olyan kalitka, amelyikből egy gyönyörű madár fog kirepülni és valamilyen nagy áldás száll ez által a világra. De sokkal többet kellene nekünk is imádkoznunk az országunk védőangyalához, ez pedig a hagyomány szerint Gábor főangyal, aki Máriának az üzenetet hozta, hogy Isten fiának lesz az édesanyja. Az ő képét látjuk a Szent István-bazilikában, Budapesten, ott van az oltár fölépítmény fölött, és ő az, aki hozza a koronát. A Hősök terén is ott van Gábor angyal. Hozzáteszem, ez nem a hit tárgya, hanem a reményé, hogy Istennek talán valami célja van velünk.

Istennek talán valami célja van velünk” Fotók: Holczer Balázs

– A szentatya vajon mit gondol erről?

– Mi azt vettük észre, hogy nem úgy lát bennünket magyarokat, mint ahogy mi gondoltuk róla. Bábel Balázs érsek fölvetette, hogy szentatya hogy látja ennek a szerencsétlen Európának a sorsát? Megmondta őszintén, hogy ő is aggódik. Idézte azt a mondást, hogy: „Ex oriente lux”, azaz „Keletről jön a fény”, Nyugatról a fényűzés. Rómában voltunk, ott a kelet mi vagyunk. Azt is mondta, hogy a globalizáció nem szabad azt jelentse, hogy mindenki egyforma, javasolta, hogy mi magyarok igen is ragaszkodjunk a hagyományainkhoz.

– Mi az idei karácsony üzenete?

– A karácsony a világban zajló folyamatoktól függetlenül természetesen megmarad a szeretet ünnepének. Fontos, hogy a szeretetünket ne csak tárgyakban próbáljuk kifejezni. Törekedjünk arra, hogy mi magunk legyünk ajándék a környezetünk számára. Hányszor mondjuk, hogy szeretjük egymást, de nem érünk rá együtt lenni, nem érünk rá beszélgetni. Ez hazugság. Akire nincs időnk, azt nem szeretjük. Legyen tehát időnk egymásra, ahogy A kis hercegben mondja a róka, „az idő, amit a rózsáddal együtt töltöttél, az teszi őt páratlanná, egyetlenné a világon”. Ez a mi emberi kapcsolatainkra is érvényes.

Füssy Angéla

hirado.hu - pestisracok
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Karácsony végül igent mondott a vb-re
    A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az atlétikai világbajnokság körül egyetértés alakult ki, ám a szuperkórház megépítése, a Liget-projekt egyes elemei és az állatkerti biodóm megépítése körül maradtak bizonytalanságok.
  • A déli határ Európa utolsó védvonala
    Magyarország készül a békés karácsonyra, a boldog új esztendőre. De a déli határaink közelében százezernyi életerős, harcedzett, dühös férfi gyülekezik.
  • Orbán: Nem engedjük, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit
    A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően.
MTI Hírfelhasználó