A számítógép atyja 114 éve született
114 négy éve született Neumann János matematikus, aki új korszakot nyitott meg világraszóló találmányával.
2017. december 28. 18:22

1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családból.Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. Két öccse született: Mihály (1907), chicagói orvos és Miklós (1911), philadelphiai jogász. 1909 és 1913 között járt elemi iskolába. 1913-tól a fasori főgimnáziumban tanult tovább.

Hamar megmutatkozott matematikai tehetsége

Neumann János az ország legjobb gimnáziumában szerzett alapműveltséget, és mire leérettségizett már képzett matematikusnak számított. Bankár édesapja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott.

A történelem viharai sodorták az Egyesület Államokba

Fiatal korától érdeklődött a repülés és a technika más újdonságai iránt is. Már ekkor gondolkodott a kettes számrendszeren alapuló (bites) elektromos számítógép építésén. A zsidó származású, nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. 1930 és 1933 között fél évet Amerikában, fél évet Európában tanított. Akkor döntött véglegesen az amerikai letelepedés mellett, amikor Németországban hatalomra jutott a fasizmus. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot.

Ekkor már ott lógott a levegőben a második világégés, Neumann pedig csatlakozott a katonai előkészületekhez. Az elismert matematikaprofesszor részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Pennsylvaniában egy hadászati számítógépprojektet igazgatott, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. A második világháború után a professzor abban is jeleskedett, hogy az atomenergiát a békés energiafelhasználás szolgálatába állítsák.

Neumann János megalapozta az emberiség jövőjét élete fő művének megalkotásával (Forrás: Wikipédia)

Élete fő műve: a számítógép

Neumann ezt követően haláláig együtt dolgozott a Pennsylvaniában megismert munkatársával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként tartják számon.

A mai napig ezt használják a számítógépeink.

Az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) volt, amely 1945-ben készült el teljesen.

Az emberi agy működését vette alapul a fejlesztései során

A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül. Az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, és az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az amerikai atomenergetikai bizottság elnökévé. Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf magyar tudós, akivel sokat levelezett.

A 20. század embere

Neumann János azt vallatta a maga korában, hogy a a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd. Felismerte: egy rendszer biztonságát, illetve hatékonyságát nem az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve. Illetve az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át.

Neumann halálos betegen, élete végéig dolgozott. Rákos betegségét az a nagy dózisú sugárzás okozta, amely az atombomba-kutatás során érte a szervezetét. 1957. február 8-án hunyt el Washingtonban. A Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte őt.

hirado.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán: a kvóta átnevezve is kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi
    Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
  • Azonosították az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet
    A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
  • A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa-mérkőzést
    A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa döntőjét, a Bayern München-Sevilla mérkőzést csütörtök este a Puskás Arénában - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó