A gazdaság ma már stabilabb lábakon áll
A tavalyinál jobb helyzetben, kedvezőbb növekedési kilátásokkal kezdi az idei évet a magyar gazdaság a nemzetgazdasági miniszter szerint, Varga Mihály az előzetes adatok alapján arra számít, hogy 2017-ben a gazdaság éves növekedési üteme 4,1 százalékos volt, idén pedig 4,3 százalékos lehet.
2018. január 2. 21:12

A miniszter a tavalyi növekedés egyik legfontosabb hajtóerejének a beruházások több mint 20 százalékos bővülését nevezte, ebben jelentős szerepe volt a lakásépítési programnak, amelyet 2015 végén fogadott el a kormány - mondta. Eddig 63 500 igénylést fogadtak be a pénzintézetek, és 177 milliárd forintot helyeztek ki a lakásépítési program keretében - emelte ki.

Varga Mihály felidézte, hogy a fogyasztás több mint 5 százalékkal nőtt tavaly. A nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy ez a növekedési ütem 2018-ban is megmarad.

Az infláció mértéke 3 százalék körül alakul idén, továbbra is mérsékelt lesz az árdrágulás üteme - hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a gazdasági növekedéshez a turizmus is jelentős mértékben hozzájárult tavaly.

Varga Mihály elmondta, hogy az államadósság mértéke tavaly is csökkent. Míg 2016 végén az uniós módszertan szerint 76 százalék volt az államadósság aránya, 2017 végén az előzetes adatok szerint 74,5 százalék - ismertette. Kitért arra is, hogy az államháztartási hiány mértéke várhatóan 2 százalék körül alakul a 2017-re tervezett 2,4 százalék helyett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy 2018-ban nem változtatnak a pénzügyi politikán, a választási év ellenére sem.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte, hogy több mint 4,4 millió embernek van munkája Magyarországon, míg 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott. Folytatják a hatéves bérmegállapodás keretében megkezdett lépéseket, idén tovább nőnek a bérek és csökkennek az adók - közölte.

Emlékeztetett arra, hogy Európa legalacsonyabb társasági adóját vezette be tavaly a magyar kormány, 9 százalékos az adókulcs mértéke.

Tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely 2016-ban 27, 2017-ben 22 százalék volt, idén pedig 19,5 százalék; ezzel összesen 200 milliárd forint marad a vállalkozásoknál ebben az évben - jelezte.

A kisvállalati adó (kiva) 14-ről 13 százalékra csökkent idén január 1-jén, az adónem hatálya alá tartozó 15 ezer vállalkozás ezzel mintegy 2 milliárd forintot takarít meg. A kisadózók tételes adója (kata) esetében a vállalkozások terheit csökkentő könnyítéseket vezettek be - tette hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy bővülnek a fejlesztési adókedvezmények, az új kedvezményt új termékek, eljárások bevezetésénél lehet igénybe venni, ezzel is szeretnék erősíteni az innovációt a magyar gazdaságban.

Folytatódik a munkahelyvédelmi program, amely bevezetése óta 590 milliárd forint járulékot hagyott a munkaadóknál - jelezte.

Varga Mihály kitért arra, hogy január 1-jén 5 százalékra csökkent az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa a halhús, a sertéshús és az internetszolgáltatás esetében.

A bérek emelkednek idén; a minimálbér a tavalyi 127 500 forintról 138 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum pedig 161 ezerről 180 500 forintra - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, 2017-ben 13 százalék fölött nőttek a bruttó átlagkeresetek, amelyek Varga Mihály várakozása szerint a hatéves bérmegállapodás eredményeképpen a következő években is jelentősen emelkedhetnek.

A várakozások szerint 2017-ben a gazdaság több mint 4 százalékkal bővült

A kiskereskedelmi forgalom bővülése, az építőipar teljesítménye és a beruházások alakulása alátámasztja, hogy 2017 utolsó negyedévében várhatóan több mint 4 százalékkal nőtt a gazdaság - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán.

A miniszter rámutatott: a magyar gazdaság ma már stabilabb lábakon áll, már nem csak az ipari termelés és ezen belül a járműipar a húzóágazat, hiszen tavaly már nagyon jól teljesített a turizmus, a beruházásokon keresztül az építőipar, valamint a kiskereskedelmi forgalom is.

Varga Mihály kifejtette, hogy az építőipar bővülésében fontos szerepet játszott a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyhez kapcsolódóan több mint 63 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek. Az állam eddig 177 milliárd forint támogatást adott a gyermeket vállalóknak és az új lakást vásárlóknak, hogy lakáshoz tudjanak jutni - tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett a 2016 novemberében kötött bérmegállapodásra, ami adócsökkentést és bérnövekedést egyaránt tartalmazott. Ennek hatására tavaly már jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum, valamint a szociális hozzájárulási adó a korábbi 27 százalékról 2017-ben már 22 százalékra csökkent - idézte fel.

Jelezte: ez a tendencia folytatódik, az idén január 1-jével 8, illetve 12 százalékkal nőtt a minimálbér, valamint a szakmunkás garantált bérminimum, így előbbi 138 ezer, utóbbi pedig 180 500 forintra emelkedett.

Varga Mihály elmondása szerint az új lakások értékesítésénél alkalmazható 5 százalékos kedvezményes adókulcs 2019. december 31-ig marad érvényben. Ha azonban a kormány úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt ki kell tolni, akkor az év második felében foglalkozik majd a kérdéssel - húzta alá.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem igazak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint a választások után csoportos létszámleépítés várható a közszférában.

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó