Budapestre érkezett a lengyel kormányfő
Magyarországra vezetett Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfő első hivatalos külföldi útja, ami világos jelzése annak, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint az utóbbi években. Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóján minden bizonnyal szóba kerül a migrációs politika, a visegrádi négyek jövője és a Varsót ért brüsszeli támadás is.
Utoljára frissítve: 2018. január 3. 13:09
2018. január 3. 13:00

Mateusz Morawiecki, a december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök első hivatalos külföldi kétoldalú látogatásán január 3-án Magyarországra érkezett. A magyar és a lengyel kormány vezetői között rendszeresek a találkozók az utóbbi években. Orbán Viktor kormánya 2010-es megalakulása utáni első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett. Akkor Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásainak témája elsősorban a V4-ek együttműködése és a 2011. évi magyar, majd lengyel EU-elnökség kapcsán kialakítandó különleges együttműködés volt. A következő években is rendszeresek voltak a magyar-lengyel kormányfői találkozók.

Orbán Viktor miniszterelnök katonai tiszteletadással fogadja Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt a Kossuth Lajos téren 2018. január 3-án. MTI Fotó: Kovács TamásFotó: MTI/ Kovács Tamás

A kormányfő első útja is Varsóba vezetett

2014. május 5-én Orbán Viktor újbóli választási győzelmét követő első külföldi útja is Varsóba vezetett.

Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásain a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította az energiaunióra vonatkozó lengyel javaslatot. 2016. február 8-án Orbán Viktor meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon Beata Szydlo lengyel kormányfő. A megbeszélések témája volt a visegrádi országok együttműködésének erősítése, közös álláspont kialakítása az Európai Unió reformjára tett brit javaslatokkal kapcsolatban, a migrációs válság, a kétoldalú kapcsolatok ügye.

2016. szeptember 6-án Orbán Viktor kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év embere díjat,a rendezvény legjelentősebb elismerését, a kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át.

A legutolsó magyar-lengyel kormányfői csúcstalálkozó 2017. szeptember 22-én volt. Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Varsóban, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról, a lengyel-magyar projektekről és európai uniós témákról tárgyalt. A megbeszéléseken megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a migrációs válság kezelése.

A lengyel miniszterelnök megkoszorúzza a Hősök emlékkövét a budapesti Hősök terén Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nem változott a lengyel álláspont

A mostani magyar-lengyel csúcstalálkozón bizonyos szóba kerülnek majd a Varsót ért brüsszeli támadások, így a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása is. A migrációs ügyek, a V4-ek helyzete, valaminti az európai uniós reformok jövője. Mindezekről már legutóbbi Twitter-bejegyzésében is kitért Morawiecki. Jottányit sem változott a lengyel álláspont a menekültátirányítás ügyében – hangsúlyozta az új lengyel kormányfő, hozzáfűzve, hogy ez a hozzáállás változatlan marad a január elejére általa tervezett kormányátalakítás után is.

Lengyelország kezdettől fogva ellenzi a menekültátirányítási mechanizmust – mutatott rá Morawiecki, aki úgy látja, hogy a kvóták „egyoldalú rákényszerítése a tagállamokra a közösség elveinek tagadását” jelenti.

Aláhúzta: Varsó nem egyezik bele, hogy olyan „hibás javaslatokat” erőltessenek rá, amelyek a problémát nem a gyökereinél fogva oldják meg.

Az Európai Bizottság december elején a harmadik, bírósági szakaszba léptette a menekültkvóta elutasítása miatt Budapest és Prága mellett Varsóval szemben is megindított kötelezettségszegési eljárást. Morawiecki december végén „új nyitást” jelentett be a Brüsszel iránti politikában. Nem hivatalos jelentések szerint a december 11-én kormányfői tisztségébe beiktatott Morawiecki vízkereszt után ismerteti a kormányátalakítás további részleteit.Kommentátorok szerint ennek keretében külpolitikai stílusváltás is valószínű.

A cikk teljes tartalma az origo.hu oldalán érhető el.

Lengyel üzenet Európának

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ma látogat Budapestre, s ez lesz a december 11-én hivatalba lépett új kormányfő első külföldi látogatása. Morawiecki a közép-európai térség iránti elköteleződését és Közép-Európának az EU-n belüli megerősödésére vonatkozó vágyát akarja a látogatással kifejezni – mondta tegnap a PAP lengyel hírügynökségnek Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes.

Konrad Szymanski szerint Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor miniszterelnök a bevándorlásról, az energiabiztonságról és az EU jövőjéről is tárgyalni fog, ám olyan, mindkét ország számára fontos kérdésről is egyeztetnek, mint a 2020-ban kezdődő uniós költségvetési időszak, amelyről közös álláspontot szeretnének kialakítani a visegrádi négyek. A mai tárgyalásokon minden bizonnyal szóba kerül a Lengyelország ellen nemrég megindított uniós eljárás, amelyet az Európai Bizottság a múlt héten arra hivatkozva kezdett meg, hogy Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Orbán Viktor többször jelezte már, hogy Budapest meg fogja vétózni Varsó szankcionálását, ha az Európai Tanácsban egy ilyen szavazásra kerülne sor.

Bár Mateusz Morawiecki december végén új nyitást jelentett be a Brüsszellel folytatott politikában, s lengyel sajtókommentátorok ennek megfelelően külpolitikai stílusváltást vártak, Piotr Jendroszczyk, a Rzeczpospolita konzervatív napilap újságírója szerint az új lengyel miniszterelnök politikája nem tér el elődjétől, Beata Szydlóétól. „Morawiecki az elmúlt napokban világossá tette, hogy sem a menedékkérők befogadásának kérdésében, sem a Brüsszel által kifogásolt lengyel igazságügyi reform tekintetében nem tágít” – nyilatkozta a Magyar Időknak Piotr Jendroszczyk.

A varsói kormányfő elkötelezett a V!4ek iránt Fotó: MTI/EPA

Az újságíró szerint míg Morawiecki egyértelműen a közép-európai országok közötti együttműködést akarja erősíteni, az ellenzék úgy véli, hogy Lengyelország sorsa nem múlhat egyetlen emberen, Orbán Viktor magyar miniszterelnökön, hiszen Varsónak más partnerekre is szüksége van. A lengyel kormányő vasárnapi Twitter-bejegyzésében közölte, hogy jottányit sem változott a lengyel álláspont a menekültátirányítás ügyében, hiszen – hangsúlyozta – a kvóták egyoldalú rákényszerítése a tagállamokra a közösség elveinek tagadását jelenti.

Nemrég Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke „kézben tartja” a miniszterelnököket. Az M1 aktuális csatornának nyilatkozva ugyanakkor azt is elmondta az Antall József Tudásközpont munkatársa, hogy Morawieckivel mégis tiszta lappal nyit Lengyelország, mert hiába ugyanaz a kormány, olyan ember lesz a miniszterelnök, akinek a nevéhez nem kötik azokat az intézkedéseket, amelyek leginkább kivívták a nyugat-európai vezető hatalmak nemtetszését. Ezért, legalábbis a kezdetekben, nagyobb esélyekkel láthat hozzá egy esetleges kompromisszum kidolgozásának, tette hozzá a szakértő.

A nemzetközi konfliktusok ellenére azonban a PiS odahaza továbbra is nagy népszerűségnek örvend, a legfrissebb felmérések szerint a biztos szavazók 45 százaléka adná a voksát a kormánypártra, míg a Polgári Platform nevű legfőbb ellenzéki párt csupán a szavazatok 23 százalékát szerezné meg. „A Jog és Igazságosság népszerűsége két pilléren alapszik. Egyrészt azon, hogy a gazdaság jól teljesít, a kormány pedig rengeteg pénzt ad szociális intézkedésekre. Másrészt azon, hogy a lengyelek szimpatizálnak a kormány konzervatív, patrióta retorikájával, amelyet a befolyásos lengyel katolikus egyház is támogat” – véli Piotr Jendroszczyk.

magyaridok.hu - origo.hu
  • Az amerikai recept nem másolható
    Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • A szélsőség "úgynevezett magyar értékekről" nyerített
    Nincsenek magyar értékek, a magyar etnikum semmivel sem járult hozzá a kontinens gazdagításához az elmúlt ezeregyszáz évben.
MTI Hírfelhasználó