A nép ellen fordították volna a honvédeket
Bíró Zoltán: Lehangoló állapotban volt a néphadsereg a rendszerváltozás idején, nehéz helyzetbe kerültek a katonák.
2018. január 5. 13:06

A „néphadsereg” egyetlen tisztje sem fordult volna a nép ellen a rendszerváltást megelőző években – derül ki A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában című, a minap a boltokba került könyvből.

A mű bemutatóján Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatója azt mondta, a rendszerváltást megelőző és követő időszak rendkívül nehéz volt a Magyar Néphadseregben, majd a Magyar Honvédségben szolgáló katonáknak. Felidézte Für Lajos néhai honvédelmi miniszterrel történt 2009-es beszélgetését, amelynek vezérfonala az akkori lehangoló állapot taglalása volt. A hadsereg képességeit kétségbeejtő szintre apasztották, s ez az ország tudatos leépítésének, erőtlenítésének a politikája volt.

Kelemen József nyugállományú altábornagy hangsúlyozta, a néphadsereg tisztikara épp úgy részese volt a rendszerváltásnak, mint a társadalom civil tagjai, ám ezt a témát eddig csak kevesen kutatták. Az 1990 előtti tábornoki kar „leltára” különösen jól sikerült, s így az olvasó képet kaphat arról, hogy akkor is a legfelkészültebb katonák irányították a hazai fegyveres erőket.

Helgert Imre és Mészáros Gyula nyugállományú ezredesek, a két kötet szerzői részletesen kitértek Grósz Károly emlékezetes, a fehérterror rémét felfestő beszédére. Elmondták, hogy bár bizonyos jelek szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt keményvonalas vezetői az utolsó pillanatban megkísérelték volna felhasználni a hadsereg tisztjeit és állományát a rendszerváltás folyamatainak megállítására, ám ez a törekvésük egyöntetű elutasításra talált volna. Azt, hogy a Magyar Néphadsereg egyetlen tisztjében sem hajlandóság arra, hogy a nép ellen forduljon, megerősítette Lőrincz Kálmán volt vezérezredes, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka is. A könyv az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg.

Lázin Miklós András/Magyar Hírlap
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
  • Akarjuk a győzelmet!
    Nem nézhetjük tétlenül a liberális pusztító káosz kialakulását, létünk védelmében nem lehetünk önkorlátozók.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
MTI Hírfelhasználó