A német cenzúra-törvény viharai
A hétfőn bevezetett német gyűlöletbeszéd elleni törvény máris hatalmas ellenreakciókat és tiltakozásokat váltott ki.
2018. január 5. 15:54

Saját cenzúra-törvénye máris a német kormány arcába robbant

Nem valószínű, hogy eltúlzott állítás: annyi cikk a sajtócenzúra és a szólásszabadság, különösen annak német korlátozása ügyében, mint amennyi tegnap délelőttől ma délelőttig megjelent a nyugati médiában, párját ritkítja.

A német sajtóban természetesen a Németországban uralkodó koalíció idén január elsejével, a (de imádjuk ezt a Soros-kedvenc, minden ellenvéleményt elhallgattató kifejezést!) „gyűlöletbeszéd” ellen bevezetett törvényéről van szó.

A Die Welt erről ezzel a címmel írt: „Miként erősíti egy jó szándékú törvény a gyűlöletet a világhálón”. Hogy jó szándékú lenne?… Szegény Udo Ulfkotte, ha olvashatná e mondatot, gúnyosan emelné a magasba tézisei egyik bizonyítékaként.

Ebben e „jobboldali” lap az erről szóló cikkét így foglalja össze: „A világhálón (terjesztett) gyűlölet elleni törvény már néhány nap alatt katasztrófának bizonyult. A közösségi hálók nem békélnek, hanem egyre mérgezőbben működnek…”

A törvény szerint a közösségi hálózatokat üzemeltetőknek 24 órán belül törölniük kell minden törvényellenes és így bűncselekmény tárgyát képező „gyűlöletkommentárt”. Akár 50 millió euró büntetés terhe mellett.

Ez az említett cégeket arra sarkalja, hogy inkább töröljék a kifogásolt bejegyzéseket, posztokat, mintsem hogy szembenézzenek egy bírósági eljárással, és fizessék a súlyos büntetést.

A közepes terjedelmű cikk a már ismertebb német közszereplők letiltott kommentárjait, illetve közösségi kommunikációs lehetőségeik felfüggesztését vagy blokkolását illetően azt a következtetést vonja le, hogy a törvény a már amúgy is létező gyűlöletet még erősebbé tette.

A cikkírónak meggyőződése, hogy a törvény hamarosan az alkotmánybíróság elé kerül. De, javasolja, alternatív megoldás lenne úgynevezett kiber-bíróságok, azaz olyan független bíróságok létrehozása, amelyek gyorsabban és még több alappal is hozhatnának ítéleteket, mint a közösségi internet szolgáltatók egy-egy kitett anyag sorsáról döntenének.

Az amerikai Politico brüsszeli kiadása ugyanerről a témáról a „Szólásszabadság kontra cenzúra Németországban” címmel értekezik, és arról tudósít, hogy a hétfőn bevezetett német gyűlöletbeszéd elleni törvény máris hatalmas ellenreakciókat és tiltakozásokat váltott ki, miután egy országgyűlési képviselőnek és több humoristának a Twitter- és Facebook oldalát is blokkolták. Már teljes médiumokat is letiltottak. Mint a Titanic nevű német szatirikus magazint.

Thomas Jarzombek, kereszténydemokrata párti képviselő kijelentette, Heiko Maas, a koalíció szociáldemokrata igazságügyi minisztere által kifundált törvény bevezetése helytelen volt és hogy a probléma „magja” az, hogy a cégek bírói szerepet ölthetnek magukra.

Mások a törvény annak azonnali megszüntetését követelik.

Szemben például az Európai Bizottsággal, amelynek már a keltetőgépében vannak olyan új uniós, pán-európai irányvonalak, amelyek valamennyi közösségi médiaszolgáltatóra vonatkoznának. Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyekért (kérjük nem nevetni) felelős biztosa vezeti a „gyűlöletbeszéd elleni harcot”. Mellyel kapcsolatban gyorsan egy találós kérdés: ha a Jourová-féle elvek beindulnak, a Magyar Narancs vagy a Magyar Idők Facebook oldala válik igen gyorsan láthatatlanná?

A három milliónál is nagyobb példányszámban megjelenő német Bild bulvárlap „Óriási vita a blokkolt twitter- és Facebook oldalakról” címmel megy neki Heiko Maasnak, akinek egyébként semmi hajlandósága a törvényen változtatni.

A rólunk a német közszolgálathoz és a magánmédiához hasonlóan más semmit, mint gyűlöletet keltő és hazug beszámolókat, „elemzéseket” író Die Zeit német hetilap örömmel ír arról, hogy a facebookos Zuckerberg beígérte, a jövőben még jobban odafigyel és hogy „megvédi” terméke alkalmazóit és fellép „a nemzetállamok beavatkozása” ellen.

(Na, ismét: Magyar Narancs vagy Magyar Idők?)

Ami a cenzúrát bíráló német cikkekből hiányzik, az a „történelem legsötétebb korszakára” való azonnali asszociálás, hiszen annak „némileg” több alapja lenne most, mint amikor naponta képzettársítanak így a magyarországi „autokrácia” és helyi kreténjei „mutáns fasisztoid”-féle talpnyaló papagáj üzenetei kapcsán.

E közben a nyugati világban viharosan terjedő cenzúrának egyre nyugtalanítóbb jelei mutatkoznak.

Az orosz külügyminisztérium tiltakozik, amiért tegnap a lett hatóságok indoklás nélkül, a legdurvább módon utasítottak ki két orosz újságírót Lettországból. Maria Zaharova, külügyminisztériumi szóvivőnő felszólította a szólás- és sajtószabadságra szakosodott nemzetközi szervezeteket, hogy hallassák hangjukat, tudósít ma az orosz Russia Today globális tévéhálózat angol nyelvű portálja.

És akkor még az e tárgyban írt cikkeknek messze nem ismertettük mindegyikét, de azért az egyik ilyen írásra feltétlenül hívjuk fel a figyelmet: az „2018-ban még kevesebb szabadság várható az interneten” címmel tegnap jelent meg és amelynek szerzője, Philip Giraldi, a CIA terrorelhárítási területének volt munkatársa, a Nemzeti Érdek Tanácsa ügyvezető igazgatója, és az Egyesült Államok fősodorból kizárt, egyik legbátrabb, hatalmas tekintélynek örvendő újságírója.

Lovas István

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó