Negyven éve tért haza a Szent Korona
Negyven évvel ezelőtt került vissza magyar földre a Szent Korona. 1978. január 5-én landolt az Amerikai Egyesült Államok repülőgépe Budapesten, ami a visszaadott koronázási ékszereket szállította. A Szent Korona még 1945-ben a háború végén került amerikai kézbe, miután a nyilas vezetés utasítására a front elől német területre menekítették, majd egy olajoshordóban elásták. 33 évig a híres Fort Knox erődben őrizték. Jimmy Carter amerikai elnök döntött arról, hogy visszaszolgáltatják a koronázási ékszereket.
2018. január 6. 00:54

Napra pontosan negyven éve landolt Budapesten az a repülőgép, amely a Szent Koronát és a koronázási ékszereket szállította Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból.

Egy nappal később, január 6-án adták át azokat az amerikaiak ünnepélyes keretek között a Parlamentben. A közmédia csatornái ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel emlékeznek e jeles napra szombaton.

1978. január 6-án hazatért a Szent Korona, a magyarság első számú ereklyéje az Egyesült Államokból – a közmédia csatornái ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel emlékeznek e jeles napra.

A közmédia január hatodikán délben az M5 csatornán bemutatja a Mindenki Akadémiája – Pállfy Géza: A Szent Korona című előadását. Pálffy Géza történész, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, a téma szaktekintélye közérthetően és élvezetesen stílusban enged betekintést a legendák és mítoszok övezte korona történetébe, körüljárva annak szimbolikáját és örökségét. A Duna Televízió Hagyaték című műsorában 12.50-től az Égi korona földi őreit, a koronaőrség munkáját mutatja be, majd délután 17.00-tól a Magyar ereklyék, szent jelképek – A Szent Korona című műsort, illetve az azt követő A Szent Korona pokoljárása című dokumentumfilmet ajánljuk nézőink figyelmébe.

Díszszázad fogadta a koronázási ékszereket a Ferihegyi repülőtéren (MTI-fotó: Pap Jenő)

Szombat este 19.50-től a Duna World műsorán egy különleges tudományos-ismeretterjesztő filmet láthatnak nézőink. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című alkotás a legfrissebb eredményekről, újdonságokról és kevésbé ismert részletekről ad számot, mindezt egy órába sűrítve.

Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa (j) és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Szent Koronával 1978. január 5-én az Országházban (MTI-fotó: Fényes Tamás)

Az alkotók mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom helyszínére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a koronakereszt elferdülésének legvalószínűbb okaival is.

Kádár nem lehetett részese a korona hazatérésének

Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban a magyar népnek.

A koronát és a koronázási ereklyéket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai Várban elásták a koronaőrök. A balul sikerült kiugrási kísérlet után a hatalomra került nyilasok vezetője, Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét. Az előrenyomuló szovjet csapatok elől a királyi ékszert Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát végül május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot egy ládában rejtették el. Az őrök amerikai fogságba esésük után elárulták a rejtekhelyet, ahonnan a tárgyak épségben kerültek elő.

Az Egyesült Államokba szállított kincseket 1945 és 1953 között nyolc különböző helyen őrizte az amerikai hadsereg (a szóbeszéd szerint többen fel is próbálták azokat), ezután a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermében pihentek. Az amerikai vezetés már a hetvenes évek elejétől latolgatta, hogy visszaadja Magyarországnak Szent István koronáját, de ennek feltételei csak az évtized második felére, a Carter-adminisztráció idejére értek meg. 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult, rendeződtek a kapcsolatokat terhelő problémák, és a washingtoni vezetés úgy ítélte meg, Magyarország végrehajtja a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait is.

Jimmy Carter elnök 1977 végén megszületett döntése nagy vitát váltott ki, ellenezték a kongresszusban és tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza "az amerikai népet" képviselő Cyrus Vance külügyminiszter és azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Az MSZMP főtitkára, Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.

Kádár távolmaradása (távol tartása) a jeles eseménytől találgatásokra alkalmat adó s jelzésértékű volt - írta az eset kapcsán Murányi Gábor a HVG legújabb számában. A korona visszaadásának történetével foglalkozók nem kérdőjelezik meg azt, amit az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete, Philip M. Kaiser 10 évvel ezelőtti nyilatkozataiban meglehetős határozottsággal állított (bár ugyanaz idő tájt publikált memoárjában ennél óvatosabban, inkább csak utalásszerűen rögzített). E szerint neki jutott az a hálatlan feladat, hogy közvetítse a magyar kormánynak az amerikai igényt: Kádár ne nehezítse meg jelenlétével Carter helyzetét. E kívánság teljesülését Kaiser szerint diplomáciai sikernek könyvelték el az USA-ban.

A koronázási ékszerekkel 1978. január 6-ai hazaszállításuk előtt anélkül foglalkoztak a kutatók, hogy meg tudták volna figyelni a királyi jelvények összeállítását. A komolyabb szaktudományos vizsgálatokra az ékszerek hazakerülése után nyílt lehetőség, és ennek eredményeként nem egy korábbi következtetés tévesnek bizonyult.

A koronázási jelvények közül legfontosabb a Szent Korona, mely a történeti hagyomány szerint és az újabb kaukázusi leletek fényében valószínűsíthetően már I. Isván fejét is illette. Más kutatások szerint Istvánt más koronával avatták királlyá, s a Szent Koronát is csak később illesztették össze egy (konstantinápolyi) görög feliratú alsó és egy (nyugat-európai) latin feliratú felső részből. A két rész zománcképeinek stílusjegyei ezt a megállapítást erősítik: az alsó koronaabroncson az 1070-es években uralkodó I. Géza magyar király és Dukász Mihály konstantinápolyi görög császárt ábrázoló rekeszzománc található, tehát ez biztos nem lehet István korabeli.

A korona mellett a palást, a jogar, az országalma és a kard alkotta a koronázási jelvény együttest. A palást latin felirata szerint 1031-ben készült. Eredetileg miseruhának használták a székesfehérvári koronázási templomban, majd később átalakították palásttá. A jogar nagy valószínűséggel keleti szasszanida munka és a koronázási jelvények közül a legidősebb. Az országalma címere alapján Anjou-kori, a jelvények közül a legkésőbbi.

Hogy pontosan mi és hogyan történt, s maga Kádár milyen megfontolások alapján döntött úgy, hogy az adott napon neki más, halaszthatatlan elfoglaltsága lesz, a tekintetben egyelőre a Magyar Országos Levéltárban őrzött pártiratok sem igazítanak el. Egy igencsak érdekes hangulatjelentésen kívül ugyanis nem került elő olyan dokumentum, amely ezzel a momentummal foglalkozna.

A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható.

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke átveszi a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől az Országház Kupolacsarnokában MTI Fotó: Pap Jenő

A Szent Korona az országalmával az Országház kupolacsarnokában MTI Fotó: Illyés Tibor

A Szent Korona a jogarral az Országház kupolacsarnokában. MTI Fotó: Illyés Tibor

Látogatók az Országház kupolacsarnokában, ahol a Szent Koronát az országalmával, a jogart és a kardot a Honvéd Koronaőrség őrzi 2018. január 5-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

 

 

hirado.hu - M1 Hiradó - Múlt-Kor
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó