A magyarok koronája mindig megkerült
Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének akkora jelentőséget tulajdonítana, és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Trónviszályok dúltak érte, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Máskor egyszerűen csak ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben veszett nyoma, de mindig megkerült.
2018. január 7. 02:16

Európa máig egyedülálló koronázási ékszere

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a feljegyzések szerint a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban.

A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült az úgynevezett Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-korvégétől egészen a második világégés végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg.

A történelmi hagyomány szerint Szent István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében felajánlotta hazánkat Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában (MTI-fotó: Illyés Tibor)

Eredete a homályba vész

Keletkezésének körülményei még napjainkban is vitatottak a témával foglalkozó történészek között is. A kutatók szerint a Szent Korona alapvetően két részből áll: az alsó rész Corona Graeca néven ismert, hiszen a rajta látható ábrázolások és feliratok 11. századi bizánci eredetre utalnak. A Corona Graeca befedésére használt pántok elnevezése Corona Latina. Ennek eredeti funkciója bizonytalan: a pántok az apostolokat ábrázolják, ám a tizenkettő közül csupán nyolcnak a képe szerepel a koronán, kettőt ráadásul eltakar a Corona Graeca egy-egy részlete.

A legenda úgy tartja, hogy II. Szilveszter pápa – egy álom hatására – az 1000. évben István királyunknak azt a koronát küldte el Asztrik püspökkel, amelyet eredetileg Miesko lengyel fejedelemnek szánt. Ez a korona vezette be a magyar államot az akkori nyugati civilizációba. Akkori függetlenségük záloga is volt, de ugyanakkor némi védelmet is adott a bizánci, de főleg a német-római császárok hódító ambícióival szemben, még ha csak főként jogi értelemben is.  Az 1044-es ménfői csata, Aba Sámuel veresége után Henrik császár birtokába került, aki visszaküldte azt a pápának, majd Rómában évszázadokkal később elkallódott.

(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A koronázási ékszer már az Árpádok alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal. Először III. András nevezte Szent István koronájának, akinek királyi származása eléggé bizonytalan volt. A dinasztia kihalása után Vencel cseh trónkövetelőt koronázták meg vele, ám mikor nem sikerült hatalmát megszilárdítania, hazavitte azt Prágába. Azonban ezzel kalandos, földrészeken is átívelő útja még nem ért véget.

Károly Róbert fejére háromszor is felkerült a korona

A bajor Ottó herceg, a következő önjelölt Magyarország felé menet megszerezte, majd útközben el is vesztette azt: a doboz, amelyben szállították, leesett a lóról. Állítólag ekkor ferdült el a tetején lévő kereszt. Az ékszer végül megkerült, de Ottó végül alulmaradt Károly Róberttel szemben, aki a Szent Koronával harmadszor is megkoronáztatta magát. A korona fogalma – akárcsak más országokban – már az Árpádok alatt kezdett elválni a király személyétől. Szerepe többnyire hatalmi válságok idején nőtt meg.

A korona, melynek ereje és misztériuma van

1440-ben oklevélben rögzítették: a koronának hatása, jelképisége, misztériuma és ereje van. A gyermek V. László helyett a török veszedelem következtében a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót koronázták meg. Ő azonban 1444-ben elesett a várnai csatában. Így – Hunyadi kormányzósága mellett – ismét László lett az uralkodó, de közben anyja nyolc ezer aranyért elzálogosította a koronát a császárnál. Mátyás királynak csak 1463-ban 60 ezer aranyért sikerült azt visszavásárolnia III. Frigyestől.

Több is veszett Mohácsnál

A mohácsi vész után Szapolyai Jánost tették királlyá Fehérvárott, és rossz előjelnek tartották, hogy a korona lecsúszott a fejéről. Egy hónap múlva ugyanott Habsburg Ferdinándot koronázták meg. Később Perényi Péter koronaőr Szlavóniába menekítette. Szolimán szultán pedig a csata első évfordulóján Mohácsra hozatta a koronát, majd átadta János királynak. János halála után felesége, Izabella Erdélybe vitte, majd a gyulafehérvári egyezmény értelmében 1551-ben Ferdinánd embereinek adta át. Ettől kezdve Bécsben őrizték, de a koronázásokat Pozsonyban tartották.

A 17-18. században, majd a napóleoni háborúk során is többször vándorolt a korona. II. József, a kalapos király a bécsi kincstárban helyeztette el, majd amikor visszavonta rendeleteit, Budára szállították. A szabadságharc végén, 1849-ben Szegedre menekítették. Szemere Bertalan kormányfő Orsován ásatta el, a karddal, jogarral, országalmával és palásttal együtt. A Habsburgok emberei csak négy év múlva találták meg a ládát, amelyben az 1031-ből származó palást a nedvességtől megrongálódott.  Ezt követően a kegytárgyakat Bécsbe, majd Budára vitték.

Szent Korona-tan – az íratlan alkotmány

A király változik, a királyi hatalom örök. Hosszú időn át képezte a Szent Korona-tan Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját, erre épült a magyar állam eszméje. De pontosan mit is takar ez az eszmerendszer, ennek járunk utána cikkünkben.

Korona, jogar, országalma és palást – királyi koronázási ékszerek. E tárgyak közül egy azonban, a királlyá avatáskor fejre kerülő korona, lényegesen nagyobb jelentéstartalmat vívott ki magának annál, mint, hogy csak egy egyszerű ékszerként tekintsünk rá.

Magyarországon is már viszonylag korán, Szent István idejében megjelenik a korona jelképként történő említése. 1027-ben, első uralkodónk az Intelmekben már az egyház által megszentelt uralkodói hatalom megtestesítőjeként említi. Majd két évszázadon át ez szinte korlátlan hatalmat jelentett. A korona egyet jelentett a királlyal.

A magyar Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (MTI-fotó: Ráfael Csaba)

Az egyház hatalmának erősödése nyomán azonban az egyházi vezetők, majd a felemelkedő vagyonos nagyurak már korlátozni tudták a király hatalmát. A korona ekkor pedig már nem csak a királyt jelképezte, hanem a királyválasztókat, az egyházi vezetőket és a főnemeseket is.

Ez az eszmeiség pedig a koronához tartozóknak több évszázadon át egyfajta alkotmányként adta meg a jogaikat, hatáskörüket. Egészen 1514-ig íratlan alaptörvényként, ekkor jelenik meg ugyanis Werbőczy István Hármaskönyve, amely többek között a koronaeszméhez kötődő szokásjogokat is írásba foglalja.

Eszerint a király, az egyházi vezetők, valamint a főnemesség és nemesség a Szent Korona tagjai. A korona ereje tőlük és belőlük származik, annak viselője a korona e körétől kapott hatalmat viseli, gyakorolja, személyesíti meg. E jelképes értelemben valójában övék, azaz a koronáé a szuverén közhatalom, a közvagyon, a törvényalkotási és törvénytételi jogkör. Nem tagok azonban a jobbágyok, a nem nemes országlakók csak az 1848-as reformtörvények után váltak jelképesen azzá.

A Werbőczy utáni századok is megőrizték a Szent Korona-tannak a középkorban kifejlődött elemeit. A korona az állam jelképe maradt, aminek mindenki hűséggel tartozott. A Szent Korona nevében folytak a nemzetközi tárgyalások a területi kérdésekről, a terület csökkenése a korona sérelme volt.

IV. Károly a Szent György térre épített királydombon, melyet koronázása alkalmával készítettek a vármegyékből összehordott földből, s melyre a király a koronázás után, teljes díszben, lóháton felvágtatott, ott Szent István kardjával négy kardvágást tett az ország négy tája felé, jelezve, hogy az országot bárhonnan jövő támadás ellen kész megvédeni. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a várban, a Mátyás-templomban került sor (MTI-fotó: reprodukció)

A meghódított, visszahódított országokat, területeket is a Szent Korona fűzte Magyarországhoz, és ezt az adott területek lakói, vezető rétegei is készséggel elismerték. A Szent Korona eszméje így fokozatosan a területi integritás kifejezésévé is vált. Megjelent ugyanakkor a korona pénzügyi szerepe is: a király közjogi méltósága alapján befolyó jövedelmei a Szent Koronát illették.

A Szent Korona, mint a magyar állam területi egységének jelképe a 19. század elejétől válik politikai kérdéssé. A magyar nemesség ennek nevében szállt szembe a bécsi udvar ezt sértő intézkedéseivel, például amikor Erdély unióját Magyarországgal megszüntette az abszolutizmus az 1850-es években, vagy Horvát-Szlavónországot elszakította Magyarországtól. Az 1867-es kiegyezés tárgyalásain így nagy szerepet kapott a területi integritás kérdése.

Az első világháború és Trianon után a Szent Korona tana segített ébren tartani a területi revízió reményét, ezért mind a legitimista erők, mind a Horthy Miklós kormányzó köré tömörülő hívei gyakran hivatkoztak rá. A második világháború után a Szent Korona-tan szinte kizárólag az emigrációban élt tovább.

Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Szent Koronát tanulmányozzák a műkincsek hazaérkezésének napján az Országházban 1978. január 5-én, ahol magyar és amerikai szakemberek vizsgálták át a magyar államiság jelképeit a január 6-i ünnepélyes átadás előtt (MTI-fotó: Vigovszki Ferenc)

A magyar királyi korona 1978-as visszaadása után Magyarországon újra megélénkült a téma iránti érdeklődés, és – különösen a rendszerváltozás után – új, misztikus elméletek is fejlődésnek indultak. Ezeknek az egymástól is sokban különböző elképzeléseknek a közös vonása, hogy a Szent Korona tanát egyedülálló magyar jelenségnek tartják, ami az ősi magyar társadalomban gyökerezik, és a Szent István által Szűz Máriának felajánlott magyar korona révén jogot biztosít a magyarságnak a Kárpát-medence birtoklására.

Ezért ferde a kereszt a magyar koronán

1867-ben, a Szent Korona-tant továbbfejlesztve minden magyar állampolgárt a korona tagjának nyilvánítottak. Az ékszereket Ferenc József és Erzsébet koronázásakor, azt követően pedig csak néhány ünnepi alkalommal lehetett megtekinteni. Tudományos vizsgálatát sem a monarchia, sem a Horthy-korszakban nem engedélyeztek, csak fényképről tanulmányozhatták.

A történelem viharai a 20. században sem kímélték a kincseket

Az utolsó koronázás, mint ismeretes 1916-ban Budán történt. IV. Károly fején is megbillent az ékszer – a következmények pedig közismertek.

A korona szerepet kapott történelmünk mélypontján is: Szálasi Ferenc „nemzetvezető” arra tette le esküjét 1944 novemberében. A második világháború végén a nyilasok kivitték az országból, és az ausztriai Mattseében, az Attersee partján ásatták el az ereklyéket.

A koronaőrök azonban az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet. Így nemzeti ereklyéink megkezdték kalandos 20. századi külföldi útjukat.

A ferde kereszt titka

A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye. Legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek vizsgálódásai.

A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, felülről törték fel, ekkor érhette a Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok is.

A kutatók többsége számára nyilvánvalónak, hogy a Corona Latinához eredetileg nem kapcsolódott kereszt ott, ahol ma látható.

A szent jelkép talpazata egy zománckép, amely a mindenható Krisztust ábrázolja. Az eredetileg egyenes keresztet pontosan Krisztus hasának a közepére illesztették.

A toldás ideje pontosan nem ismert, de a 18. század előtti krónikák feljegyzései és ábrázolásai alapján gyanítják, hogy a kereszt egyenes volt.

Azonban a 18. század végi ábrázolásokon már ferde kereszt meredezik az égbe a korona tetejéről. Így gyanítható, hogy az elváltozást okozó esemény – feltételezhetően a már említett balul sikerült koronázás – a 17. és a 18. század között esett meg.

Földrengésbiztos tároló vigyáz a koronázási jelvényekre

A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot speciális biztonsági üveg védi. A tárló 6-os erősségű földrengésig is biztos védelmet nyújt a nemzeti ereklyéknek.

Tizennyolc éve annak már, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába került a Szent Korona a koronázási jelvényekkel. A becslések szerint akkor is mintegy 120 millió forintba került a nemzeti ereklyék áthelyezése. A speciális tárolót mintegy 45 millió forintért építették és szerelték fel. Benne a koronát és a koronázási ékszereket természetes fény sohasem éri, és az egyedi megvilágítás miatt árnyék sem vetődik rájuk.

A Magyar Nemzeti Múzeum huszonegy éven át adott otthont a nemzeti ereklyéknek, ez idő alatt mintegy húszmillió látogató tekinthette meg a műtárgyakat. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. Az emléktörvény főbb rendelkezései között helyet kapott, hogy a millennium alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.

Tóth Endre régész, koronagondnok a helyére teszi a koronát a kupolacsarnokban (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Szinte minden elemi csapástól óvják az ereklyéket

A Híradó.hu megkeresésére  az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy speciális tárolóban tekinthetjük meg. A tároló két részből áll, és többrétegű biztonsági üvegből készült. Az ereklyéket tároló felső részből és az alatta található gépészeti részből, amely az állandó hőmérsékletet, páratartalmat és a megvilágítást biztosítja. A tárló aljába üvegszál-technológia, egy hajlékony vezeték vezeti a fényt, amelyet Swarovski lencsék szórnak fel a mennyezetre. Onnan egy tükörlap visszaveri azt, és egyenletes fénnyel teríti be a műtárgyakat. A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mindennemű fény károsítja, ezért a kupolacsarnokban tilos a fotózás.

A nitrogénnel dúsított belső tér megakadályozza az ereklyék oxidálódásra hajlamos részeinek károsodását. A tárló 6-os erősségű földrengésig is biztos védelmet nyújt az ereklyéknek. A teljes körű óvintézkedések jegyében a tárolóban egy földrengés-izolátort is elhelyeztek.

A Seuso-kincset magyar technológia őrzi meg az örökkévalóságnak

A Seuso-kincs nemrégiben visszavásárolt újabb hét darabja a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincsek visszaszerzését eredményező, többéves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott. A Seuso-kincseket a Parlamentben állították ki. A közönség augusztus végéig tekinthette meg ingyen a felbecsülhetetlen értékű késő római ezüstkészletet. Ezt követően a családi ezüst országjárásra indult. A kiállítássorozat végén a kincsek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a visszavásárolt és jelenleg egy vándorkiállításon Magyarországot járó Seuso-kincs minden ma ismert darabját digitális technológiával mérte fel a magyar Mensor 3D. Ez a digitalizáció lehetővé teszi, hogy a leletegyüttes darabjait a kiterjesztett valóság segítségével, akár egy okostelefon kijelzőjén keresztül is bárki, testközelből megcsodálhassa.

Az eljárás során több mint ezer kép készült a tárgyakról, ami anélkül teszi lehetővé a különböző mérések elvégzését, mesterjegyek felderítését, hogy a tárgyakat károsodás, vagy bármilyen egyéb behatás érné. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy anélkül teszi tanulmányozhatóvá a leletegyüttest, hogy azt mozgatni kellene. A Mensor 3D technológiájának köszönhetően a Seuso-kincs bármelyik darabja, azok kézbe vétele, szállítása nélkül, bármikor, bármennyi ideig vizsgálhatók.

Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné megkoronázása korabeli grafikán (MTI-fotó/reprodukció)

IV. Károly a Szent György térre épített királydombon Budapesten, 1916. december 30-án (MTI-fotó/reprodukció)

Thomas Gerth magyar referens kinyitja a koronázási ékszereket szállító ládát, Szvetnik Joachim, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója jelenlétében a Parlamentben (MTI-fotó: Fényes Tamás)

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke a Szent Korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes átadásán, a Parlament kupolacsarnokában (MTI-fotó: Soós Lajos)

Regina, Habsburg Ottó felesége, Habsburg Ottó, Wartburga, Habsburg Ottó lánya és Parádi Nándor (b-j), a Nemzeti Múzeum középkori osztályának helyettes vezetője megtekintik a Szent Koronát Budapesten, 1988. július 17-én. Hetven év után először látogatott Magyarországra Habsburg Ottó, az utolsó magyar király, IV. Károly trónörökös fia (MTI-fotó: Pataki Gábor)

Pantokrátor Krisztus-ábrázolás a felső latin korona egyik zománcozott lapján (MTI-fotó: Lajos György)

Zománcozott lapok a Szent Korona alsó, görög koronáján: balra Michael Dukas bizánci császár, középen Konstantin császár, jobbra I. Géza magyar király ábrázolása (MTI-fotó: Lajos György)

A VII. Michael Dukas bizánci császár ábrázolása a Szent Korona egyik zománcozott lapján (MTI-fotó: Mohácsi Miklós)

A felső latin korona egyik zománcozott lapja Szent Fülöp ábrázolásával (MTI-fotó: Mohácsi Miklós)

Az alsó görög korona egyik drágakővel ékesített részlete (MTI-fotó: Mohácsi Miklós)

A Szent Korona megérkezése az Országház előtti Kossuth térre. Göncz Árpád köztársasági elnök ezt megelőzően aláírta a millenniumi emléktörvényt, amely szerint a Szent Koronát a Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába szállítják (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)

A köztársasági őrezred tagjai a Szent Koronával, melyet 2000. január elsején szállítottak át a Nemzeti Múzeumból az Országház épületébe. A koronát a Parlamentben Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke és Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke fogadták (MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor)

A Szent Korona végleges elhelyezése az Országházban (MTI-fotó: Soós Lajos)

Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek kérésére Esztergomba szállították a magyar Szent Koronát a Nagyboldogasszony napi ünnepségre 2001. augusztus 15-én. A nemzeti ereklyét hajnali három órakor hozták ki az Országház épületéből, ahonnan szigorú biztonsági intézkedések mellett szállították a Budapest hajó fedélzetén Esztergomba (MTI-fotó: Illyés Tibor)

Az esztergomi Főszékesegyházban tartott ünnepi misén, amelyet Paskai László és Karl-Josef Rauber apostoli nuncius celebrált, több ezer hívővel együtt részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János az Országgyűlés elnöke, a Szent Korona Testület tagjai, valamint jeles közéleti személyiségek (MTI-fotó: Kovács Attila)

A Nagyboldogasszony napi ünnepségről a Budapest hajó fedélzetén a fővárosba tartó Szent Koronát a Dunakanyar településeinek polgármesterei a Duna közepén egy földzátonyon állva zászlókkal, lovon köszöntötték (MTI Fotó: Tóth Gyula)

hirado.hu
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó