A kormány továbbra is meg fogja védeni a határokat
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Ahmed H.-ügy tanulságaként levonható, hogy terrorizmus és tiltott határátlépés esetén is vannak olyan szervezetek, amelyek a magyar hatóságok és bíróságok munkáját bírálják.
2018. január 8. 22:55
Völner Pál hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy a Szegedi Törvényszéken folytatódott a 2015-ös röszkei zavargások miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. pere, kijelentette: a kormány továbbra is meg fogja védeni a határokat, nem engedi, hogy a rendőröket kényszerítsék, dobálják. Hozzátette, a kormány nem engedi meg azt sem, hogy különböző szervezetek képviseletében ezt a tevékenységet a hazai jogrendet veszélyeztető módon támogassák.
Mint mondta, az említett szervezetek, a Soros Györgyhöz köthető NGO-k korábban tiltakozásokat és tüntetéseket is szerveztek.
Völner Pál kitért arra is, hogy az a Bárándy Péter volt szocialista igazságügyi miniszter vállalta el a vádlott védelmét, aki szerint a hatóságok, illetve az elsőfokú bíróság nem járt el kellő körültekintéssel.
„Szerintünk ezt, amíg nincs meg a jogerős ítélet, nem lehet kimondani” – mondta.
Külön érdekességnek nevezte és szerinte nem hagyható figyelmen kívül, hogy Bárándy Péter a V18 elnevezésű csoport „oszlopos” tagja, a volt miniszter „elsősorban a kormány leváltását tekinti fő feladatának”. Völner Pál azt mondta, nem szerencsés összekeverni a vádlottak védelmét a kormány elleni támadásokkal.
Az államtitkár az ügy másik érdekességeként említette, hogy Ahmed H.-nak hét útlevele volt, és valamennyi érvényes schengeni vízumot tartalmazott.
Közölte: az Európai Parlament illetékeseinek, akik tiltakoztak Ahmed H. elítélése ellen, inkább azt kellene megvizsgálniuk, hogyan fordulhatott elő az, hogy egy szír nemzetiségű férfi hét érvényes schengeni vízumot tudott kiállíttatni a nevére. Hozzátette, talán az európai uniós szűrökkel van némi probléma, és ezek vizsgálata után kellene a magyar eljárásokat bírálni.
Kérdésekre válaszolva Völner Pál azt mondta, a nyomásgyakorlás látható volt a korábbi bírósági döntésnél is, amikor a sajtó bizonyos része hangsúlyozta, hogy a volt igazságügyi miniszter által felvetetteket tartalmazta az ítélőtábla indokolása is. Ugyanakkor a Kúria megállapította, hogy az indokolás nem volt jogszerű, hiszen a másodfokú bíróságnak döntést kellett volna hoznia – mutatott rá.
Völner Pál kijelentette: sajtótájékoztatója a bíróságok védelmét szolgálja, hogy a külső nyomásgyakorlásnak ne engedjenek.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
