Gyurcsány kottájából játszik a baloldal
A Demokratikus Koalíció elnöke napról napra képes elszívni az életerőt az MSZP-től.
2018. január 10. 10:42

Minden esély adott arra, hogy a 2018-as választás után formálisan is átvegye a baloldal vezetését Gyurcsány Ferenc – állítják a a Magyar Időknek nyilatkozó politikai elemzők. Az egykori kormányfő nyeregben van, a kérdés az, mit kezd a lassan újjáépített pozíciójával.

Bár Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgása után, majd az azt követő évek ámokfutása során a politikai megsemmisülés szélére sodródott, 2010-ben az MSZP országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. Aztán ősszel életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve egy évvel később megalapította pártját. A 2014-es országgyűlési választás előtt a baloldal több szereplője megpróbálta kiszorítani az Összefogásból, de ez nem sikerült nekik, így Gyurcsány felkerült a közös listára, és ismét mandátumot szerzett. A mostani kampány nyitányaként Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje próbált meg nélküle tető alá hozni egy baloldali összefogást, de ebbe a szegedi polgármester bukott bele, és az MSZP is mélyrepülésbe kezdett. Gyurcsány Ferenc ősszel átvette a kezdeményezést a baloldalon, az ő akarata érvényesült eddig az MSZP–DK-alkuban is a választási együttműködésben.

Az MSZP-nek ráadásul nincs erős embere, példátlan, hogy miniszterelnök-jelöltet sem tudnak állítani a saját soraik­ból, Gyurcsány fórumain viszont telt ház van, a baloldalon ő tűnik a legerősebb szereplőnek. Közben egyes közvélemény-kutatóknál a DK már megelőzte az MSZP-t a népszerűségi versenyben.

A DK-elnök szerepével kapcsolatban Zárug Péter Farkas politikai elemző a Magyar Idők megkeresésére azt mondta, hogy bár Gyurcsány Ferencet a világ legrosszabb kormányfői között tartják számon, korántsem biztos, hogy a hazai baloldalon ennyire csapnivaló a 2010 utáni politikai teljesítménye. Szerinte ugyanis Gyurcsány 2010–2011-ben helyesen mérte fel a jelentős politikai elutasítottsága és szűk politikai rajongótábora adta politikai lehetőségeit, és ennek megfelelően ügyesen választott stratégiákat, mindig minimális programok mentén haladt előre. – Első célja a politikai életben maradás programja volt, ennek terméke a DK. A következő célként a parlamenti jelenlét kierőszakolását tűzte ki, 2014-ben sikerrel kapaszkodott fel az utolsó vagonra. A 2014–2018 közötti ciklusban pedig ismét csak a DK 2018-as önálló parlamentbe jutását tűzte ki célul – hangsúlyozta Zárug Péter Farkas.

Fotó: MTI/Földi Imre

Az elemző arra mutatott rá: tévesen gondolják, akik a DK-ban baloldali gyűjtőpárti funkciót képzelnek el a közeljövőben. – Ez Gyurcsány-párt, és a pártelnök stratégiája szerint inkább legyen stabil politikai szereplője a magyar pártarénának, mint instabil célok mentén nagy baloldali gyűjtőpárt. Ezt mutatja az önálló listák, koordinált egyéni jelöltek stratégiája is Gyurcsány részéről – fejtette ki a politikai elemző, aki úgy véli: a DK elnökének ma elég a stabil és magas a zsarolópotenciálja a baloldali együttműködésben, és ha ezzel jól sáfárkodik, nem kapkodja el a lehetőségeit, akkor még 2026-ban is befolyásolhatja a magyar politikai rendszert, netán kormányzást. Szavai szerint épp ezért ma bármilyen pártfúzió meghirdetése Gyurcsány részéről stratégiai hiba lenne, az MSZP életerejét enélkül is napról napra képes elszívni.

Megszépülhet a volt kormányfő múltja Fotó: Havran Zoltán

A Nézőpont-csoport vezetője szerint Gyurcsánynak jelenleg minden esélye megvan arra, hogy a 2018-as választás után informálisan, sőt akár formálisan is átvegye a baloldal vezetését. Mráz Ágoston Sámuel ezt azzal indokolta, hogy a DK elnöke a népszerűtlen, de karizmatikus vezető iskolapéldája, aki azonban más karizmatikus vezetők híján akár sikeres is lehet. – Saját, nyilvánosan is meghirdetett elképzelése szerint ehhez létre kell hozni a „Demokrata Pártot” a DK egyfajta kiterjesztésével, más baloldali pártok integrálásával. Szerinte a stratégia sikeréhez fontos feltétel, hogy a DK önálló listával bejusson a parlamentbe és a baloldali pártok listáinak versenyében kiemelkedő helyen végezzen. A saját frakció ugyanis számottevő költségvetési támogatással és felszólalási lehetőségekkel jár.

Mráz Ágoston is azt hangsúlyozta, hogy 2014-ben Gyurcsány számára még a túlélés volt a tét, 2018-ban viszont az önálló pozíció, ezért tesz meg mindent ezúttal a közös lista ellen. Relatív választási sikere, önállósága és pénzügyi forrásai lehetővé tennék, hogy egy-két év alatt végrehajtsa a baloldal újraegyesítését – érvelt Mráz Ágoston Sámuel. Kifejtette: saját 2009-es kudarcát az MSZP struktúráira és középvezetői rétegének lázadására vezette vissza, így azóta szeretné megpuccsolni a baloldaliságot a rendszerváltás óta monopolizáló MSZP-t. Stratégiájában a baloldali pártok fragmentáltsága és várható totális veresége kapóra jön. – Így könnyen megszépülhet egykori szerepe, és a baloldal romjain felhatalmazást nyerhet a maradék képviselőktől, közéleti szereplőktől vagy párttagoktól az egységes baloldal létrehozására és vezetésére – fűzte hozzá az elemző.

magyaridok.hu
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó