Áprlis 8-ra tűzte ki a választást az államfő
Az alábbiakban szó szerint közöljük a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményét.
Utoljára frissítve: 2018. január 11. 10:31
2018. január 11. 10:10

1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek.

Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését.

Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését.

1990 óta a választás időpontjának kitűzése a köztársasági elnök alkotmányos joga és kötelessége.

Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel - külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

 

Az országgyűlési választás menetrendje

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak.

Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, aki a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.

Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).

Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (öt százalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez az úgynevezett D’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.

Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze – a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

Az elmúlt öt törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

Az országgyűlési választás határidői, határnapjai

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok.

E szerint a mintegy 7,9 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 9. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 6-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Az idei országgyűlési választáson – ahogyan a 2014-es parlamenti választáson is – szavazhatnak a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is, nekik március 24-ig kell felvetetniük magukat a központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 7-én éjfélig meg kell érkeznie.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-ig, nagyszombatig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 6-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én.

Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.

A jelölt- és listaállítás rendszere

Az április 8-i országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, országos listát azonban csak pártok vagy országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak.

A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési képviselői mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Egy ember azonban csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. Az indulhat a választáson jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást és benyújtaniuk a helyi választási irodához.

Országos listát párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat.

Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Két vagy több párt (a közös egyéni választókerületi jelöltek alapján) ugyanazon pártok részvételével közös pártlistát állíthat, de egy párt csak egy – önálló vagy közös – pártlista állításában vehet részt.

Országos nemzetiségi önkormányzat országos nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.

Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Az országos listáról kiadható mandátumoknál pedig figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás kitűzésével megszűnt az NVB-be delegált tagok mandátuma

Az országgyűlési választások időszakára a jogszabályok értelmében átalakul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB); a választás kiírásával megszűnt az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok NVB-be delegált tagjainak mandátuma, és helyükre az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok küldhetnek majd megbízott tagokat.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados szavazati aránnyal választja meg, ez 2013 szeptemberében megtörtént.

Az NVB-be a választott tagokon túl pártok megbízottjai is ülhetnek: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe.

Az országgyűlési választások kiírásával egy időben megszűnik a pártdelegáltak mandátuma, ettől kezdve a testületnek csak az Országgyűlés által választott tagjai lehetnek egészen addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát.

Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az NVB elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért.

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról – valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát.

A szavazást követően az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.

Az NVB elnöke a választást követően beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról.

MTI
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó