A vallásszabadság ünnepe Kolozsvárott
450 éve, január 13-án zárult Erdélyben a tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.
2018. január 13. 10:47

„Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

Többek között e gondolatokat is tartalmazza az a törvény, amelyet napra pontosan 450 évvel ezelőtt, azaz 1568. január 13-án foglaltak írásba az erdélyi Tordán. Az erdélyi rendek által elfogadott jogszabályok pedig más európai országokat évszázadokkal meghaladva, a világon először biztosították a lelkiismereti és vallásszabadságot, azaz a recepta religiók (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallás szabad gyakorlását és terjesztését.

 

Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének részlete a Tordai Történelmi Múzeumban (MTI-fotó: Biró István)

A létrehozók pedig nemcsak kort megelőző és meghazudtoló toleranciájuk, hanem a történelmi helyzet tökéletes felfogása miatt is dicsérhetők. Az akkori időkben ugyanis a római katolikus egyház csupán a Székelyföld bizonyos régióiban, s egyes főurak udvaraiban maradhatott fenn. A protestantizmusnak viszont megannyi áramlata megtalálható volt a törékeny stabilitású országban.

Az erdélyi szászok önálló püspökségbe szerveződve szabályozták a vallási kérdést, tiltva minden olyan nézetet, amely eltért a lutheri reformáció eszméitől. A magyar és székely náció egyfelől a helvét, református elveket, másfelől a Dávid Ferenc püspök által is hirdetett unitárius nézeteket vallotta.

A döntéshozók belátták, hogy az Európában elterjedt vallási feszültségből kinövő esetleges fegyveres konfliktus katasztrofális következményekkel járna a két ellenséges nagyhatalom találkozási területén fekvő, amúgy is eléggé instabil helyzetben levő országra. Ilyen körülmények között a kérdés megoldása mindenképp égetően fontos feladat volt az országgyűlés számára.

A feszültség feloldásának módja viszont páratlan a korabeli Európában, ugyanis az erdélyi rendek nem a többségi nézetet erősítették meg, a többiek kárára, hanem elvi, bibliai alapon oldották meg a problémát, törvény által rögzítve a közösség választási jogának a biztosítását.

Egy politikai döntéshozó testület tehát az ország békéjének érdekében nem a „józan” politizálás eszköztárához folyamodott, hanem tisztán eszmei, teológiai alapra építve fogalmazta meg az össztársadalmi problémára adott válaszát.

A tordai országgyűlésen kinyilvánított törvény jubileuma egyben az unitárius egyház megalakulásának az ünnepe is. A jogszabály előkészítésében ugyanis nagy szerepet játszott Dávid Ferenc püspök, aki az unitárius hagyományok szerint nem sokkal az országgyűlés után Kolozsvárott egy kőre állva mondott beszédet, amelynek hatására Kolozsvár lakosságának nagy része is át tért az unitárius vallásra.

Fotó: Kiss Gábor

A püspököt tekintik tehát a mostanra már mintegy félmilliós tagságot számláló unitáriusok alapítójának. A Magyar Unitárius Egyház a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at , és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává.

hirado.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Migránskártyák: Szervezett politikai akció zajlik
    A migránsoknak osztogatott anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában.
  • Morzsabál
    Ez most ugye egy félreértés?- kérdezte Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke (és jelenleg is erős embere) Karácsony Gergelytől, akinek pártja, a Párbeszéd, a legfrissebb adatokat nézve, ott lohol a Kétfarkú Kutya egyszerre mindkét farka nyomában.
  • Ki lövi magát lábon?
    Hónapok óta nemzetközi és hazai háború dúl a budapesti Soros-egyetem körül. Sok az indulat, kevés a tény. Mi a cél? Magyarország rossz hírének keltése vagy az egyetem megmentése? A nagy CEU-rejtély nyomába eredtünk.
MTI Hírfelhasználó