Tudose centenáriumi bunkósága
A szomszédos Romániában most éppen egy olyan ember ül a miniszterelnöki székben, aki alkalmatlan a feladatra.
2018. január 13. 10:54

Naponta találkozunk olyan emberekkel, akikről gyorsan meg tudjuk állapítani, hogy alkalmatlanok arra, amit csinálnak, amivel megbízták, amiért fizetik őket. Ők azok, akik kisebb-nagyobb károkat okoznak tetteikkel, munkájukkal nekünk, a közösségnek, az országnak.

A szomszédos Romániában most éppen egy olyan ember ül a miniszterelnöki székben, aki alkalmatlan a feladatra.

Mihai Tudose vélhetőleg soha életében, még ittas állapotban sem álmodozott kormányfőségről. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a priusza miatt nem ülhetett a miniszterelnöki székbe pártja választási győzelme után, így előbb egy Sorin Grindeanu nevű embert húzott elő a kalapból, s miután csalódott benne, szólt Tudosénak. Előbb csak azon hüledezett a romániai közvélemény, hogy az új miniszterelnök mély ráncai sehogyan sem találkoznak ötvenéves korával. Aztán azon, ahogyan beszél. Pedig Romániában láttak már egyet s mást. A cipészinasból lett diktátor emléke még eleven…

Tudoséhoz hasonló emberekkel a világ minden táján találkozhatunk. Kocsmákban, piacon, a szomszéd lakásban. Olykor nagyon cifrákat mondanak azokról, akiket nem szeretnek vagy akik éppen felbosszantották őket. Tudose csak a formáját hozta. Kicsit bepöccent, s a lógás, lobogás jutott eszébe a magyarok kapcsán.

Lehet most politikai elemzést írni arról, hogy a nagyromán centenárium évében miként virul ki a Ceausescu nemzetiszocializmusát idéző magyarellenesség. Hogy a román miniszterelnök most látta elérkezettnek az időt a magyarkártya bedobására, elterelve a figyelmet a rossz kormányzásról.

Geopolitikai környezetbe is illeszthetnénk Tudose lépését: az Egyesült Államokból bőkezűen fegyverkező Románia külpolitikai izomzatát mutogatja a mindig duzzogó szomszédnak. Csakhogy nem erről van szó. Még az sem igaz, hogy ez a Tudose egy tőrőlmetszett magyargyűlölő. Nem, ő csupán a tahó a sarokról, akinek a bunkóság természetes, akkor is, ha az élet úgy hozta, hogy egy országot vezethet. Ez talán a legveszélyesebb fajta, mert tökéletesen kiszámíthatatlan.

Megszoktuk már az erdélyi magyar autonómiakövetelések román elutasítását. Egy közösség vezetőinek joguk van igényei­ket nyilvánosan közzétenni, ahogyan egy ország vezetésének is jogában áll azokat – lehetőleg hitelesen érvelve – elutasítani. A tudatos vagy tahóságból adódó sértegetések viszont a politikai színtéren is a legártalmasabbak. Olyan sebeket ejtenek, amelyek hosszú távon is rendre felszakadnak.

2018 a román centenárium éve. A Nagy-Románia megalakulását előkészítő gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulójának szimbolikája nem kerülhető meg a magyar–román kapcsolatok egyetlen szintjén sem. Ennek következtében minden olyan politikai nyilatkozat, amely a kétoldalú viszonyt érinti, átmegy a centenárium miatti érzékenység szűrőjén is. Ami félreérthető, azt félre is fogják érteni mindkét oldalon. A bizalmatlanságot jól mutatja a Román Akadémia álláspontja, amely szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem az 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.

A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és „az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak”. Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek „nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene”. A párbeszédet elutasító Román Akadémia végül a lehető legképmutatóbb módon leszögezi: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás vagy az etnikai feszültségek ürügyévé.

A szimbolikus mezőben márciusra várható a csúcsra járatás. Addigra eldőlhet, hogy megalapítható-e a helyi önkormányzat procedurális hibái és a korrupcióellenes ügyészség túlbuzgó, jogilag egyáltalán nem meggyőző igyekezete miatt megszűnt marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyett létrehozandó új, magyar tannyelvű felekezeti iskola.

Az idei március 15-i nemzeti ünnepet minden valószínűség szerint román nacionalista reagálások sora kíséri, annál is inkább, mert Kelemen Hunor nyilatkozata, miszerint a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a nagyromán centenárium évében, nyilvánvalóan bukaresti visszavágást eredményez. Kiemelten kerülhet célkeresztbe a székely szabadság napja néven évente megtartott autonómiapárti marosvásárhelyi felvonulás.

Ami Tudosét, a legfrissebb botrány kirobbantóját illeti, hamarabb eltűnhet a képből, mint gondolnánk. Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke őt is félreállítaná, ahogy azt a korábbi ­PSD-s kormányfővel, Sorin Grindeanuval tette tavaly júniusban.

A bukaresti Adevarul szerint a kormányfő a pártvezetést is meg akarja kaparintani, és arra vár, hogy a korábban jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt PSD-vezér második korrupciós ügyében megszülessen legalább az elsőfokú ítélet. Dragnea azonban nem akarja megvárni a nyílt lázadást, s megpróbálja lemondásra kényszeríteni a kormányfőt.

Elemzők január végére jósolják Tudose megbuktatását.

Pataky István

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Az üzenetek Junckerékhez és Macronhoz is eljutnak majd
    Az Európa jövőjéről lefolytatott fórumokon megfogalmazott legfontosabb üzeneteket a kormány el fogja juttatni az Európai Bizottságnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is. Utóbbi korábban maga javasolta, hogy minden tagállamban legyen állami konzultáció Európa jövőjéről – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a közmédiával.
  • A migráció liberális félreértelmezése
    A liberálisok individualista, az egyénből kiinduló szemlélete lehetetlenné teszi azt, hogy a migráció csoportos, kollektív, tömeges megjelenési formájával kezdeni tudjanak valamit.
  • Brüsszel legújabb elképesztő "termékei"
    Brüsszel jelenlegi bevándorláspárti többsége továbbra is ontja magából a migránspárti intézkedéseket és javaslatokat, legújabb elképesztő "termékei" a migránskártya és a migránsvízum - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó