Romániának döntenie kell
Németh Zsolt szerint a közép-európai térségi együttműködés „kopogtat az ajtón”, és Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e ebben venni.
2018. január 13. 22:52

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar pártok vezetőivel közösen tartott szombat esti kolozsvári pódiumbeszélgetésen tért ki erre.

Kijelentette: Magyarország évek óta elkötelezetten dolgozik a közép-európai építkezés mellett, és bevonná ebbe Romániát is. Úgy vélte, ha Románia részt kíván venni a térségi együttműködésben, akkor a magyarokkal és Magyarországgal való együttműködés nem megkerülhető számára. Németh Zsolt úgy látta, hogy Románia vonakodása összefügg az erdélyi magyarok kérdésével.

Németh Zsolt úgy látta: a román-magyar viszonyban „megtört a jég, a 2012-ben befagyott kapcsolatrendszer elkezdett olvadni”. Úgy vélte, az Európai Unió újabb költségvetési ciklusának a kezdete, a 2019 első félévében következő román EU-elnökség és az energetikai összeköttetések kialakítása is alkalmat teremt az együttműködésre. „Kezd kialakulni valami Közép-Európa-szerűség” – fogalmazott a politikus. A külügyi bizottság elnöke Mihai Tudose román miniszterelnök akasztásos kijelentését úgy kommentálta: „joga volt ezt a formáját választani a politikai öngyilkosságnak, (…) ilyen kijelentést Európában politikusok nem nagyon szoktak túlélni”.

Németh Zsolt üdvözölte az erdélyi magyar pártok összefogását, és az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás szövegét is tartalmasnak tartotta. Úgy vélte: az erdélyi magyarok számára is van tétje az áprilisi magyarországi parlamenti választásoknak. „Ha ki szeretnénk bontakoztatni az elkezdett programokat, akkor nélkülözhetetlen, hogy kapjon újabb mandátumot az ezeket elindító politikai erő” – jelentette ki.

Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke is úgy vélte, hogy Románia és Magyarország előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, mert közös gazdasági érdekei vannak. Románia azonban egyelőre a térségi kapcsolatok helyett a geopolitikát és az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséget helyezi előtérbe, ez pedig az erdélyi magyaroknak nem kedvez. Az RMDSZ politikusa kiemelte: az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. Jelenleg ugyanis az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország között.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint egyelőre jól kezdődött Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az éve. Az erdélyi magyar pártoknak egységet sikerült felmutatniuk a közös autonómianyilatkozattal, és Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos fenyegetése is összezárásra késztette a közösséget.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke megemlítette: pártja évek óta napirenden tartja az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kérdését, mert ez lehet a kiindulópontja az erdélyi magyarok jogköveteléseinek. Hozzátette: hiába mondják a román politikusok, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei, a románok erkölcsi kötelessége teljesíteni mindazt, amit az erdélyi magyaroknak száz éve megígértek.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
MTI Hírfelhasználó