Fordul a szél
Az év első heteit túlzás nélkül nevezhetjük diplomáciai nagyhétnek.
2018. január 14. 11:25

Budapesten járt az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki – akinek az első hivatalos külföldi útja vezetett Magyarországra – illetve az ír miniszterelnök, Leo Varadkar is. Mindezek után Orbán Viktor miniszterelnök Bajorországba utazott a CSU meghívására, a minap pedig Berlinben tartott előadást a Die Welt és az Axel Springer gazdasági fórumán. A látogatások valójában csak a tavalyi évben beinduló trendet folytatják.

Az utóbbi hónapok diplomáciai sürgés-forgása szokatlannak tűnhet (a budapesti autósok talán kicsit erősebb szóval is illetnék a jelenséget), pedig valójában ez „az új normális”. Százhetven év után ugyanis ismét van önálló magyar külpolitika, ami nem egy külső erőközponthoz igazodik – Brüsszelhez, Moszkvához, Berlinhez, vagy éppen Washingtonhoz – hanem a nemzeti érdeket követi.

 

Az elszigetelési kísérlet

Az ide vezető út azonban hosszú volt. A 2010-2015 közötti időszakot tekinthetjük a folyamat első szakaszának, amikor rendkívül erős nemzetközi ellenszélben kellett megteremteni a szuverén magyar külpolitika feltételeit. A 2010-es kormányváltást követően Magyarországot megpróbálták külpolitikai elszigeteltségben tartani. Az euroatlanti elit ugyanis a „lekövető” és szervilis politikához szokott hazánk részéről, nem pedig a karakán érdekérvényesítéshez. Talán már nem is emlékszünk, milyen éles diplomáciai össztűz zúdult hazánkra ezekben az években.

A 2010-es évek elején még súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett, hogy Magyarország, mint bármely más szuverén ország, önállóan alkot törvényeket, és nem egyezteti azokat a nagyhatalmakkal. A sarkalatos törvények mellett az Alaptörvény szintén diplomáciai botrányt okozott. Arra talán még emlékszünk, hogy John McCain szenátor „neofasiszta diktátor”-nak nevezte Orbán Viktort, de az egykori CEU-s oktató, Cas Mudde, vagy a szintén Soros Györgyhöz köthető Kim Lane Scheppele és Francis Fukuyama megnyilatkozásai mára feledésbe merültek. Pedig az említett professzorok és professzorasszonyok hosszú hónapokon át rettegtek a fasizálódó magyar rezsimtől, miközben alkotmányellenes Alaptörvényről vagy éppen a kisebbségi jogok lábbal tiprásáról értekeztek. Hetente íródtak a megbélyegző és hazugságokat terjesztő cikkek a nyugati mainstream médiában.

Mindeközben az Európai Bizottság a sarkalatos törvények kapcsán jogsértési eljárások sorát indította meg Magyarországgal szemben, az Európai Parlament pedig számtalan alkalommal tűzte napirendjére a „magyarországi helyzet” értékelését.

Az áttörés évei

2016-ban azonban végre kezdetét vette a diplomáciai áttörés időszaka: a 2016-17-es években elkezdett beérni mindaz az erőfeszítés, amit Magyarország a szuverén külpolitika megteremtése érdekében tett. A liberális politikát az amerikai, a német, az osztrák és a cseh választások a II. világháború óta nem tapasztalt mélypontra taszították. Németországban a nagykoalíció pártjai történelmi vereséget szenvedtek, miközben a jobboldali-populista AfD több mint kétszeresére növelte táborát. Az osztrák választásokon győztes Sebastian Kurz pedig többször kiállt a magyar migrációs politika mellett. A választások tehát megrengették az establishment elitjét, és új szövetségeseket hoztak hazánknak. Az európai választópolgárok bebizonyították, hogy, habár nagyon sokan és nagyon hangosan beszéltek ellenünk, a magyar kormány mégiscsak ráérzett a trendekre, és nem követte el azokat a hibákat, amelyekbe számtalan kormány belebukott. „Az erős és bátor magyar miniszterelnök szerepel a vendéglistámon.” – mondta Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke.

Közép-Európa diktálja a tempót

Mindeközben a Visegrádi Négyek együttműködése is egyre szorosabbá vált. A Jog és Igazságosság (PiS) 2015 októberi földrengésszerű választási győzelmét követően a lengyelek ugyanazokkal a diplomáciai kihívásokkal szembesültek, mint Magyarország a 2010-et követő időszakban. A független Csehország történetében pedig még egyetlen párt sem aratott olyan nagyarányú győzelmet, mint 2017-ben az Andrej Babis vezette EU-kritikus és bevándorlás-ellenes ANO mozgalom. A kötelező betelepítése kvóta, a határvédelem vagy éppen a kettős élelmiszerek ügye mind olyan témák voltak, amelyekben a V4 országok közösen alakították ki és képviselték álláspontjukat.

2018-ra Magyarország viszonyítási pont lett az európai politikában. Egyre több kormány igazodik a magyar állásponthoz – legyen szó a bevándorlásról, a nemzetállamok szuverenitásáról, vagy éppen a munkaalapú-társadalom modelljéről. Magyarország politikája ma iránymutató Európában. Azt, hogy az önálló magyar külpolitikát ma már Brüsszel is kénytelen elismerni, jól érzékelteti Jean-Claude Juncker kommunikációja, aki 2015-ben egy uniós csúcstalálkozón még „Salut, dictateur!” köszöntéssel fogadta a magyar miniszterelnököt, 2017 decemberében pedig már Orbán Viktorral közösen nyilatkozva a V4-ekkel való harmonikus együttműködést hangsúlyozta.

Fordul a szél.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

mozgasterblog.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Az üzenetek Junckerékhez és Macronhoz is eljutnak majd
    Az Európa jövőjéről lefolytatott fórumokon megfogalmazott legfontosabb üzeneteket a kormány el fogja juttatni az Európai Bizottságnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is. Utóbbi korábban maga javasolta, hogy minden tagállamban legyen állami konzultáció Európa jövőjéről – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a közmédiával.
  • A migráció liberális félreértelmezése
    A liberálisok individualista, az egyénből kiinduló szemlélete lehetetlenné teszi azt, hogy a migráció csoportos, kollektív, tömeges megjelenési formájával kezdeni tudjanak valamit.
  • Brüsszel legújabb elképesztő "termékei"
    Brüsszel jelenlegi bevándorláspárti többsége továbbra is ontja magából a migránspárti intézkedéseket és javaslatokat, legújabb elképesztő "termékei" a migránskártya és a migránsvízum - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó