A Fehér Ház fura ura
Egy évvel ezelőtt, 2017. január 20-án tette le hivatali esküjét Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke. A vitatott megítélésű államfő mozgalmas évet tudhat maga mögött. Összeállításunkban ezen viharos időszakról kérdeztük a hazai Amerika-szakértőket.
2018. január 20. 10:48

Kaotikus, de túlélte – így jellemezné egy mondatban Donald Trump elnökségének első évét Kaló Máté Amerika-szakértő. Kiemelte: az amerikai államfő zabolátlan, olykor irracionális kommunikációjával több alkalommal is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta saját magát és adminisztrációját. Az elnök támogatóinak törzsbázisa azonban ennek ellenére sem morzsolódott le – jegyezte meg a kutató. Trump teljes népességre vetített népszerűségi adatai  viszont stabilan a 40 százalékos tartomány alatt mozogtak az utóbbi időszakban.

Nem lehet túlságosan elégedett első évével az amerikai elnök – Forrás: EPA/Kevin Dietsch

Ez már rövid távon is aggasztó lehet a republikánusoknak a szakértő szerint, hiszen pár hónap múlva több, korábban billegő körzetben is szövetségi törvényhozási választásokat tartanak, amelyek kimenetele alapjaiban határozza majd meg a kongresszusi erőviszonyokat. Kaló Máté a vonatkozó trendekre példaként hozott egy wisconsini helyi választást, ahol a demokraták az egy évvel ezelőtti szereplésükön két számjeggyel javítva győztek. A kutató hangsúlyozta, hogy ebből önmagában nem lehet következtetni a novemberi eredményekre, de intő jelként szolgálhat a republikánusok számára.

A Trump-kormányzat a törvényhozás terén sem muzsikált túlságosan hatékonyan, véli a szakértő, hiszen a fő kampányígéretek közül egyedül az adóreformot sikerült végrehajtaniuk, ám a korábbi, demokrata adminisztráció által bevezetett, „Obamacare” néven elhíresült társadalombiztosítási törvényt nem tudták  megsemmisíteni. Annak ellenére sem, hogy a kongresszus mindkét házában többsége van a republikánusoknak. Az elnök sokszor feleslegesen vállalt nyilvános konfliktusokat, akár a pártjával szemben is, ami nem tett jót a konzervatív oldalnak – mutatott rá Kaló Máté.

 

A kutató fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a kampányban szintén hangsúlyosan szereplő bevándorlás kérdésében ugyancsak elmaradtak az érdemi előrelépések. A néhány kiemelt, elsősorban közel-keleti és afrikai országból érkező személyek beutazási tilalmát előirányozó elnöki rendelet csak harmadik formájában ment át az igazságszolgáltatáson. A mexikói határon futó esetleges fallal kapcsolatban sem született még konkrét döntés, noha Trump elég markáns véleményt képviselt ez ügyben.

Nem került le a napirendről az „oroszkérdés”

Az amerikai elnökválasztási kampány esetleges orosz befolyásolásával kapcsolatban zajló vizsgálat akár új fordulatot is vehet Michael Wolff nemrég kiadott botránykönyve miatt – emelte ki a szakértő. A Fire and Fury című műben több olyan interjúrészlet is van, amely kellemetlen részleteket tartalmaz a kormányzat szempontjából. A Fehér Ház természetesen cáfolta a napvilágot látott történeteket, ám nem tett jót az ügynek, hogy Trump korábbi bizalmasa, Steve Bannon a hazaárulás gyanújáról beszélt az elnök fia esetében, aki az információk szerint orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szereplőkkel egyeztetett.

Rövid időn belül bestseller lett az újságíró veterán könyve – Forrás: AP/Alastair Grant

Az egykori főtanácsadó ugyan később bocsánatot kért nyilatkozatáért, de ez Kaló Máté szerint csak gyengíti az adminisztráció által képviselt narratívát. A kutató Trump elnöksége szempontjából aggasztónak tartja, hogy egy év alatt sem sikerült hitelt érdemlően cáfolni a Moszkvával való együttműködés gyanúját. Az adminisztráció apparátusából érkező folyamatos szivárogtatások pedig csak súlyosbítják a helyzetet.

Szárnyal a Wall Street

Az amerikai gazdaság mindezek ellenére vitathatatlanul jól teljesít – hangsúlyozta a szakértő.  Az adóreformnak köszönhetően a vállalkozások bátrabbak, így számottevő élénkülés tapasztalható a helyi piacon. A Trump megválasztását övező kezdeti félelmek ellenére a New York-i tőzsde legfontosabb részvényindexe, a Dow Jones szinte folyamatos emelkedett az elmúlt hónapokban. A dereguláció tehát sokak számára kedvező, már rövid távon is érezhető következményekkel járt. Ezzel kapcsolatos összefoglaló anyagunkat ide kattintva olvashatják.

Trump klímapolitikájának azonban hosszabb távon jelentős következményei lehetnek az éghajlatkutatók szerint. Emlékezetes, hogy az amerikai elnök június elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, amit a világ mintegy 175 országa ratifikált.

Új szelek fújnak a külpolitikában is

A jelenlegi amerikai külpolitika nem egy összefüggő nagy stratégiát követ, hanem sokkal inkább egymással nem feltétlenül összefüggő regionális politikákban gondolkodik, ezért nehéz egyértelmű mérleget vonni az elmúlt egy évről, mondta el a Híradó.hu-nak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Ha végignézzük a fontosabb kérdéseket, akkor az látszik, hogy Európában nagyjából változatlan a helyzet, folytatódik az oroszokkal a fagyos viszony – jelentős mértékben belpolitikai okok miatt –, ennek jegyében Ukrajna is megkapta azokat a fegyvereket, amiket már régóta kért, emelte ki a szakértő.

Hozzátette: a NATO katonai költségvetési elvárásai miatt egyre több lehetőség nyílik meg Európában az amerikai hadiipar előtt, amit Washington igyekszik is kihasználni. A Közel-Keleten továbbra is él az iráni megállapodás, de Trump sokkal inkább az izraeli–szaúdi körök érdekeit követi, mintsem a korábbi békülékenyebb, Obama-féle irányt, mutatott rá Ugrósdy Márton.

A szent város

Jeruzsálem elismerése elsősorban belpolitikai szempontból volt fontos Donald Trump számára, hisz a választói jelentős része az Izrael-barát keresztény fundamentalisták közül került ki – válaszolta portálunk kérdésére Magyarics Tamás, Amerika-szakértő, az ELTE-BTK tanszékvezetője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a felfokozott hangulat ellenére érdemes megvizsgálni mit is jelent az amerikai elnök döntése. A kutató fontosnak tartotta leszögezni, hogy a nagykövetség költözésére még minden bizonnyal éveket kell várni, hiszen a diplomáciai komplexum épületeinek tervezése még el sem kezdődött.

Az Egyesült Államok Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának – jelentette be Donald Trump amerikai elnök (MTI/EPA/Abir Szultan)

Nyomatékosította azt is, hogy az amerikai lépés nem prejudikálja Jeruzsálem valódi határait, és összhangban áll az Egyesült Államok eddigi álláspontjával is. A kongresszus már rég meghozott egy határozatot, ami előirányozta, hogy Jeruzsálembe költöztessék a külképviseletet, de hagytak egy kiskaput a mindenkori elnöknek a kérdés elnapolásának lehetőségével, mutatott rá a szakértő. A békefolyamat kapcsán kifejtette, hogy évek óta nem történik érdemi előrelépés, így azt nem is befolyásolhatta negatívan.

Phenjan, a nyughatatlan

Az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti évtizedes konfliktus a retorika tekintetében az utóbbi egy évben magasabb hőfokra váltott, bár a színvonal alacsonyabb lett – mondta a kutató. Kiemelte, hogy a phenjani rezsim hagyományos stratégiája extrém lehet, de az eddigi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy racionális kalkuláció húzódik meg a háttérben. Az észak-koreaiak gyakran elmennek a falig, de sosem próbálnak meg áttörni rajta, fogalmazott a kutató.

Úgy véli, hogy a feszült helyzet megoldásának Kína a kulcsa, hiszen a Kim család egyeduralmát a nagy szomszéd tartotta életben. Magyarics Tamás hangsúlyozta: ha Peking – és kisebb mértékben Moszkva – betartotta volna a szankciós politikát, akkor az észak-koreai diktatúra hamar összeomlott volna. Kínának alapvető érdeke, hogy az Egyesült Államok ne növelje befolyását a térségben, ami a rezsim bukásával elkerülhetetlen lenne, ám az sem kedvező számukra, ha Phenjan hosszabb távon is magas szinten tartja a feszültséget, mivel ez erőteljes fegyverkezést indíthat be Japán részéről is.

Tánc a „Nagy Sárkánnyal”

Kína kapcsán sajátos kettősség tapasztalható amerikai részről Ugrósdy Márton szerint. A kampányban tett ígéretek után Trump nem szállt szembe Hszi Csin-pinggel, gazdasági téren folytatódik az együttműködés, a kínai regionális hatalmi törekvésekre az USA nem válaszol, és inkább átadja a terepet.

PekiHszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök (MTI/EPApool/Thomas Peter)

A katonai-nemzetbiztonsági elit azonban továbbra is Kína féken tartását, és a világtengerekre való kijutásának megakadályozását tartja a legfontosabb célnak, hangsúlyozta Ugrósdy Márton. Úgy véli, a következő 5-10 évben meg is fog maradni az amerikai tengerészeti fölény a térségben, és mivel Kína is profitál a világkereskedelemből, nem lesz érdekelt a hajózási útvonalak blokkolásában, hiszen ezzel saját exportját drágítaná meg. Afrika és Latin-Amerika továbbra sincs az amerikai érdeklődés fókuszában, noha ezekben a térségekben Kína sokkal komolyabb riválisnak számít, elsősorban az erőforrásokért a térség politikai szimpátiájáért folytatott versenyben, melyek elsősorban demokratikus elvárások nélkül realizálódnak.

„Twitter-diplomácia”

Donald Trump sok vitát kavaró Twitter-üzeneteivel kapcsolatban kifejtette, hogy a nyugat-európai országok vezetői most ki tudják élni saját kulturális felsőbbrendűség-érzésüket az elnök tweetjeit látva, de ennek inkább belpolitikai üzenete van. Jelesül, hogy ők jobbak a nyugat-európai polgárok által lenézett Trumpnál. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Trump a Twitteren nem a külföldi vezetőknek, hanem saját választóinak ír, akiknél pont ez a stílus a nyerő – hívta fel a figyelmet Ugrósdy Márton. Szerinte érdemes James Mattis védelmi miniszter szavait megfogadni, miszerint a hadsereg nem a Twitter alapján működik.

Az sem véletlen, hogy az orosz külügy nagyjából fél éve bejelentette, hogy nem figyelik tovább az amerikai elnök internetes üzeneteit, emlékeztetett a szakértő. Kiemelte: az Egyesült Államok szövetségeseinek nagyobb része egyébként is rá van kényszerítve az együttműködésre, és úgy vannak vele, hogy valahogy csak kibírják majd ezt a pár évet, amíg Trump az elnök. Amíg lehet kereskedni az Egyesült Államokkal, jönnek a befektetések és megvannak a biztonsági garanciák, addig az elnök aktuális lelkiállapota nem fog sokat számítani a kapcsolatok tényleges és valós dimenzióiban – vázolta a szövetségesek Trumphoz való viszonyulását Ugrósdy Márton.

hirado.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Az üzenetek Junckerékhez és Macronhoz is eljutnak majd
    Az Európa jövőjéről lefolytatott fórumokon megfogalmazott legfontosabb üzeneteket a kormány el fogja juttatni az Európai Bizottságnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is. Utóbbi korábban maga javasolta, hogy minden tagállamban legyen állami konzultáció Európa jövőjéről – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a közmédiával.
  • A migráció liberális félreértelmezése
    A liberálisok individualista, az egyénből kiinduló szemlélete lehetetlenné teszi azt, hogy a migráció csoportos, kollektív, tömeges megjelenési formájával kezdeni tudjanak valamit.
  • Brüsszel legújabb elképesztő "termékei"
    Brüsszel jelenlegi bevándorláspárti többsége továbbra is ontja magából a migránspárti intézkedéseket és javaslatokat, legújabb elképesztő "termékei" a migránskártya és a migránsvízum - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó