Ötven éve halt meg Shvoy Lajos
Püspök volt, plébánosi egyszerűséggel
Az egyik legnagyobb szálka volt a kommunista vezetők szemében Prohászka Ottokár utódja, Shvoy Lajos. Hosszú évekre bebörtönözték, és házi őrizetben is tartották a kommunizmus idején, sokan csak „megingathatatlan főpásztorként” hivatkoznak rá. Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából misével emlékeznek Székesfehérvár 18. püspökére, aki a leghosszabb ideig szolgálta az egyházmegyét.
2018. január 21. 10:47

Valószínűleg Istennek köszönhette hosszú életét Shvoy Lajos. Az évekig tartó börtön után, majd a házi őrizetben tartott székesfehérvári püspökre legtöbbször a megingathatatlan főpásztorként utalnak. Közvetlen stílusa, karakán jelleme, színes egyénisége, gazdag főpásztori szolgálata és haladó gondolkodása tette népszerűvé egy embertelen időszakban.

Halálának 50. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát tartottak pénteken Székesfehérváron, vasárnap a Szent István-székesegyházban pedig püspöki emlékmisét celebráltak.

Shvoy Lajos a Fejér megyei püspökök közül a leghosszabb ideig, több mint 40 éven át szolgálta egyházmegyéjét.

(Forrás: Szfvar.katolikus.hu)

 

Shvoy Lajos, a fiatalság lelkipásztora

A székesfehérvári püspökségben Prohászka Ottokár utódja Budapesten látta meg a napvilágot 1879. március 9-én. Tanulmányait Budán, majd Esztergomban folytatta, Prohászka Ottokár növendékeként. Mindössze 22 éves volt, amikor pappá szentelték, 1901. július 13-án.

Ezután rövid ideig hittant tanított, majd a Regnum Marianum világi papi közösség konviktusában – katolikus bentlakásos diákotthon – lett tanulmányi felügyelő. Időközben kiváló ifjúsági lelkipásztorrá érett, emellett ő honosította meg Magyarországon a cserkészetet is, amelynek lényege akkor az volt, hogy támogassa a fiatalokat képességeik teljes kifejlesztésében, a szabadban töltve.

Prohászka Ottokár székesfehérvári püspökről készült fotó.  Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (MTI-fotó: Reprodukció)

Püspök lesz a templomépítő plébánosból

Shvoy Lajos 1919-ben a Regnum Marianum első, templomépítő plébánosa lett. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek meg. Az első plébános, a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy lett 1927-től 1928-ig. A templomot 1951-ben lebontották.

Székesfehérvári püspökké XI. Piusz pápa nevezte ki 1927. június 20-án.

A Székesfehérvári Egyházmegye oldalán olvasható róla, hogy püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult híveihez, egyházmegyéjében a legeldugottabb falvakba is ellátogatott.

A Regnum Marianum templom a Városligetben Budapesten 1948. március 26-án (Fotó: Magyar Fotó)

Az egyházmegye felvirágzik

Mindezek mellett püspöki kormányzása alatt mintegy másfélszeresére nőtt a plébániák és lelkészségek, megduplázódott az esperesi kerületek száma. A kultúrára is sokat áldozott. A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár és levéltár rendezése a 30-as években zajlott, ekkor szervezték meg az Egyházmegyei Múzeumot is. Missziós útra ment Amerikába 1937-ben, ott a magyar lelkészségeket látogatta, és a budapesti Eucharisztikus Világkongresszust népszerűsítette a Szent László Társulat elnökeként.

Ezek után, 1947-ben XI. Piusz pápa pápai trónállóvá nevezte ki, ami azt jelentette akkor, hogy a pápai szertartásokon rögtön a bíborosok után következett Shvoy Lajos és azok, akiket ezzel a címmel tüntettek ki.

A háború pusztítása elérte a Dunántúlt

Mindszenty Józseffel, az akkori veszprémi püspökkel együtt memorandumban kérte Szálasi Ferencet 1944 őszén, hogy ne vesse oda a Dunántúlt a háború pusztításainak, miután Észak-Erdély és a Tiszántúl már orosz kézen volt, azonban kérésük süket fülekre talált. Az orosz katonák 1945-ben bejutottak a püspöki palotába, és a folyosón agyonlőtték az irodaigazgatót.

Amikor Székesfehérvár több hónapra frontterületté vált, Shvoy Lajos megnyitotta a menekülő családok előtt a püspöki palota pincéjét és az első halottakat is ő temette el.

VI. Pál pápa fogadja Mindszenty József bíborost Vatikánvárosban 1971. szeptember 28-án (MTI/UPI)

Shvoy Lajos, a nemkívánatos személy

A háború után sem lett könnyebb a helyzet. A kiépülő diktatúrában nem asszisztált a kommunizmusnak egy ateista világ kiépítésében, sőt, inkább egyházmegyéjének gyors újjáépítésén munkálkodott, ezért nemkívánatos személynek számított. Püspöki munkáját többféleképpen is megpróbálták ellehetetleníteni, többek között munkatársainak száműzésével, vagy levélcenzúrával.

1945-ben elhurcolták a nyilasok. Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban és Sopronkőhidán is raboskodott, majd 1951-ben a kommunista hatalom tartotta házi őrizetben, még aranymiséjét is ilyen körülmények között ünnepelhette.

Shvoy Lajos 1964-ben végzett memoárjának megírásával, amelynek publikálása a Kádár-korszakban elképzelhetetlen volt. Írásaiban visszaemlékezett többek között a Regnum Marianum-templom megépítéséről, majd az azért folytatott küzdelemről, a regnumi atyák missziós munkáiról, és részletesen ismerteti letartóztatása körülményeit is.

Shvoy Lajost, az egyházmegye leghosszabb ideig szolgáló püspökét 1968. január 21-én, 88 éves korában érte a halál. A székesfehérvári székesegyház altemplomában temették el.

Kisberk Imre püspök Shvoy Lajost halálának 45. évfordulóján a következőképp méltatta: „Prohászka tanítványaként, a nagy püspök méltó utódaként erős akarattal és nemes lelkülettel, a körülményekkel vívott kemény harcok közepette vezette egyházmegyéjét a világháború és a diktatúra időszakában. Becsületes, elvhű, állhatatos egyéniségére, közvetlenségére, testvéri szeretetére, mai is emlékeznek a fehérváriak.”

hirado.hu
megmondó
Mégiscsak dehonesztáló, ha egy magyar politikai tömörülés a nevében is jelzi, hogy magyar.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI