Szörényi Levente kapta a Kölcsey-emlékplakettet
Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napjának alkalmából adták át a szatmárcsekei református templomban vasárnap.
2018. január 21. 16:02

Jánosi Zoltán, a díjat alapító Kölcsey Társaság elnöke laudációjában elmondta, míg Bartók Béla a hangversenytermekbe és Kodály Zoltán az iskolákba, addig Szörényi Levente a beat és a rockzene segítségével vezette vissza a népdalt a helyét és a küldetését kereső, de folytonosan torz eszméktől és politikai akaratoktól manipulált ifjúság szívébe.

"Együtteseinek dalaival a kor milliókat megérintő zenei irányzataiban úgy szólaltatta meg a népdal hagyományát, hogy az egyszerre fejezett ki szabadságvágyat, lázadást és hívta fel az ifjúságot az új zenei formákkal új életprogramok keresésére is" - fogalmazott Jánosi Zoltán.

Szavai szerint Szörényi zenéje az új önértelmezés esélyét kínálta fel a fiatal Magyarországnak, később rockoperái és rockballadái, illetve más munkái pedig már a rendszerváltozást készítették elő.

Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró átveszi a Kölcsey-emlékplakettet Jánosi Zoltántól, a díjat alapító Kölcsey Társaság elnökétől a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szatmárcsekei református templomban 2018. január 21-én. MTI Fotó: Balázs Attila

Szörényi Levente 1945. április 26-án született az ausztriai Gmundenben. A fiatal korában jó gitárosnak tartott Szörényi zenei pályafutása 1962-ben kezdődött, amikor több év iskolai zenélés után testvérével, Szörényi Szabolccsal együtt alakított Mediterrán nevű zenekarukkal az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak.

Szörényi 1963-64-ben a Balassa-, 1965-től 1973-ig az Illés-együttes tagja volt, ekkortól dolgozik együtt Bródy János zenésszel. 1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén első díjat nyertek, az 1966-os Táncdalfesztiválon pedig a Még fáj minden csók című daluk második helyezést ért el.

Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Amikor én még kissrác voltam című dalukkal első helyen végeztek, a fődíjon kívül még öt díjat kaptak. Az 1971-es Táncdalfesztiválon is indultak és második helyezett lettek, az Elvonult a vihar című dalukkal.

A zenész 1974-1984 között a Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese volt, 1973-ban tagja volt a Bródy János által létrehozott KITT-egyletnek, amely az Illés zenekarból, Koncz Zsuzsából és a Tolcsvayék és a Trióból állt. Számos sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük a legsikeresebb az István, a király, amelyet 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon. Mindezek mellett több tucat élvonalbeli előadó és zenekar lemezein működött közre zenei rendezőként, hangmérnökként, illetve hangszeres előadóként, de több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét, valamint bemutatkozott filmek zeneszerzőjeként is.

Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Illésnek és a Fonográfnak. Sikeres borász, tulajdonosa egy régészeti alapítványnak, íróként több kötete jelent meg.

Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró mutatja a Kölcsey-emlékplakettet. MTI Fotó: Balázs Attila

A társaság elnöke a közönség vastapsától kísérve adta át a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet a 72 éves előadóművész számára.

"Néha furcsa hangulatban az utcát járom egymagamban" - idézett beszédében az Illés együttes Az utcán című szerzeményéből Szörényi Levente. Mint mondta, ennek a kis "ösztönös" dalnak a váratlan közönségsikere csábította olyan zenei tájakra, ahol "a magyar lélek nosztalgiával fordul ősi múltja felé."

Az István, a király című rockoperára kitérve azt mondta, ez a mű életben tartotta a generációkon átívelő reményt egy olyan Magyarország felépítésére, amelyben az "istváni magyar" nem törekszik a "koppányi magyar" megsemmisítésére.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-díjat a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Kósa Ferenc filmrendező vehette át az elismerést, de díjazottak között volt Törőcsik Mari színésznő, Vári-Fábián László költő-műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

A szatmárcsekei templomban immár huszonötödik alkalommal tartották meg a magyar kultúra napi ünnepséget, amelyen - ahogy negyedszázada minden évben - Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igét hirdet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi  ökumenikus istentiszteleten a szatmárcsekei református templomban 2018. január 21-én. MTI Fotó: Balázs Attila

A templomi ünnepség résztvevői megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét a református temetőben.

Résztvevők Kölcsey Ferenc síremlékénél rendezett koszorúzáson a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen a szatmárcsekei református temetőben 2018. január 21-én. MTI Fotó: Balázs Attila
   

MTI
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó