Együtt szaval a nemzet
A pécsi Gandhi Gimnázium, Európa első roma nemzetiségi középiskolája volt az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központi helyszíne idén. A nemzeti összetartozást erősítő kultúra napi program fókuszában ebben az esztendőben a nemzetiségek álltak.
2018. január 22. 22:06

A szavalatot hétfő délelőtt Jordán Tamás színművész, színházigazgató vezényelte, több száz diák zengte a verseket. A középiskolások a Himnusz első versszakát, Tóth Krisztina Hálaváltozat és Sarkady Sándor Zeneszó zeng című versét mondták el. Idén meglepetésként a Gandhi Gimnázium tanulói József Attila Tiszta szívvel című versét szavalták el magyarul, majd beás és lovári nyelven is.

A tavalyi ünnepségnek helyet adó Cegléd önkormányzata a szavalás előtt adta át rendezvény stafétáját a pécsi gimnáziumnak. Fórizs Zoltán főszervező, a Nemzeti Kreatív Intézet igazgatója ugyancsak a szavalás előtt a kezdeményezés történetét is felelevenítve arról beszélt, hogy a program célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon.
Az alapgondolathoz idén a nemzetiségi kultúrákról való megemlékezés kapcsolódik, mivel 150 éves az Eötvös József megalkotta, a világ első, a nemzetiségek kultúrájának ápolását, oktatását támogató törvénye - hangsúlyozta.

A Gandhi Gimnáziumra utalva Fórizs Zoltán kiemelte azt is, hogy a jubileumi évforduló alkalmából a kezdeményezésnek idén Magyarország egyik legnagyobb nemzetiségi oktatási és kulturális intézménye ad helyet.

Jordán Tamás köszöntőjében a többi között arról szólt, hogy minden ilyen esemény rácáfol arra a "negatív és rosszhiszemű hiedelemre", amely szerint a mai fiatalokat már nem érdekli a költészet. A színművész idén személyes ajándékaként József Attila A számokról című művét szavalta el a nemzeti versmondás résztvevőinek.

A szavalás után átadták a díjakat a tavalyi rendezvényhez csatlakozó, s a versmondásról készült videókat a YouTube portálra feltöltő iskoláknak. A három kimagasló látogatottságot elérő videófelvételt a tatabányai Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Debreceni Szakképzési Centrum Könnyűipari Szakközépiskola és a pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola készítette.

Fórizs Zoltán az MTI-vel közölte: várakozásaik szerint több százezren vettek részt az idei szavalásban, minden határon inneni és túli iskolához - szám szerint 3860 intézményhez - juttatták el a felhívást.    

A szavaláshoz a televízión, az interneten és rádión keresztül is lehetett csatlakozni - ismertette a főszervező, aki hozzátette: a programhoz az interneten keresztül csatlakozó iskolák szavalataikat idén is feltölthetik a videómegosztó portálra.    

Őri László (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely kultúráért felelős alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a helyszín annak az elismerése, hogy Pécs nemcsak a kultúra, hanem az együttműködés városa is, ahol évszázadok óta él együtt békében és egymás kultúráját erősítve tíz nemzetiség.    

Az Együtt szaval a nemzet elnevezésű programot 2014. január 22-én indította útjára Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező szakmai irányítása mellett. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. A kezdeményezés ezen túl azt is célozza, hogy egyre több iskola építse ki saját iskolai márkacsatornáját, amelyet a diákok rendszeresen különböző művészeti témák feldolgozására, saját kreatív filmtartalmak létrehozására használnak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár közművelődési szakmai díjakat - Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet - adományozott hétfőn a budapesti Zeneakadémián. A magyar kultúra napja alkalmából adták át a Szeged Kultúrájáért díjat, a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat és a Kölcsey-emlékplakettet. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban este Papp László polgármester és Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter köszöntője után a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjait vehetik át a kitüntetettek.

A határon túli magyarság köré csoportosulnak a bécsi Collegium Hungaricum magyar kultúra napi programjai hétfőn este. Orbán János Dénes író, költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetőjének ünnepi beszéde után Dohnányi Ernő Intermezzo című darabját hallgathatja meg a közönség Miskei László zongoraművész előadásában. A program az Előretolt Helyőrség Íróakadémia székely íróinak, Demeter Szilárd, Molnár Vilmos, Muszka Sándor és Sántha Attila pódiumbeszélgetésével, majd Bráz Noémi és Virág Anita felvidéki divattervezők bemutatójával folytatódik.

A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban gálaműsorral, Hajdú-Bihar megye több településén, köztük az álmosdi Kölcsey-kúriánál ünnepségekkel, koszorúzásokkal emlékeztek a Himnusz szerzőjére.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri Országos Levéltárában a bencések 1945 és 1990 közötti magyarországi történetéről szóló tanulmánykötetet mutattak be, a József Attila Színház Ádámok és Évák Ünnepén általános iskolás diákok - 13 színjátszócsoport, összesen 266 gyerek - produkciója látható. Konferenciával, kiállítással és könyvbemutatóval várta a látogatókat az Országos Széchényi Könyvtár, amelynek hétfői nyílt napján a belépés díjtalan.

A magyar kultúra napját Magyarországon 1989. óta minden év január 22-én ünneplik arra emlékezve, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

 

Élő Írók Társasága címmel indít sorozatot az Örkény Színház

Élő Írók Társasága címmel indít sorozatot az Örkény Színház: A magyar kultúra napjától, január 22-étől naponta tesznek közzé egyperces novellákat a társulat tagjainak előadásában a színház honlapján.

Tavaly januárban jelentkezett először interneten elérhető sorozattal a színház, Élő Költők Társasága címmel, kortárs költőket kértek fel, hogy írjanak a társulat számára verseket. A sorozatnak nagy sikere volt, több mint egymilliószor kattintottak a videókra - olvasható a színház MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint írták, ezt a megjelenési formát folytatják, az idén egyperces novellákkal.

"Abban bízunk, hogy ez a színházunk névadója által megteremtett műfaj ma is él" - fogalmaznak a közleményben. Hogy ki kinek a szövegét mondja, azt ezúttal is az évadnyitó társulati ülésen sorsolták ki. A téma most sem kötött, az anekdotától a bölcseletig, a viccszerűtől az elvontig mindenféle lehet.

Az Élő Írók Társasága novellái január 22-től, A magyar kultúra napjától érhetők el, minden nap egy-egy videót tesznek közzé. A kortárs egypercesek közül elsőként Závada Pál Kigyullad a nézőtéri fény című írása látható Polgár Csaba előadásában.

Az előző sorozat, az Élő Költők Társasága, hangoskönyvben is megjelent a Mojzer Kiadó gondozásában.

Az Élő Írók Társasága című sorozat színész-író párjai között van például Bíró Kriszta és Egressy Zoltán, Csákányi Eszter és Cserna-Szabó András, Csuja Imre és Jászberényi Sándor, Dóra Béla és Háy János, Epres Attila és Kukorelly Endre, Ficza István és Tóth Krisztina, Gálffi László és Tasnádi István, Jéger Zsombor és Térey János, Kókai Tünde és Nádasdy Ádám, Mácsai Pál és Hamvai Kornél, Patkós Márton és Parti Nagy Lajos, Pogány Judit és Bodor Ádám, Polgár Csaba és Závada Pál, Szandtner Anna és Darvasi László, Tenki Réka és Kemény István, Vajda Milán és Garaczi László, Znamenák István és Spiró György.

Lezárult a fehérvári Nemzeti Emlékhelyre kiírt építészeti pályázat

Lezárult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által meghirdetett Székesfehérvár történeti központja 2017 című építészeti pályázat, amelynek ünnepélyes eredményhirdetését a magyar kultúra napján rendezték meg hétfőn, az egykori koronázó városban.

Marosi Miklós az MMA alelnöke rámutatott, hogy az építőművészeti tagozat által a Nemzeti Emlékhelyre kiírt pályázattal igyekeztek a 40 év alatti, fiatal építészek gondolatait megismerni, s ötleteikkel a "holtpontról elmozdítani a Romkert építésének megvalósítását". Emlékeztetett arra, hogy régi cél "a magyarság bölcsőjében" olyan egyedülálló építésztörténeti, régészeti helyszín kialakítása, amely az Árpád-ház szellemi és tárgyi örökségét meg tudja idézni, továbbá a "dicsőséges évszázadok romjain képes egyszerre zarándokhely és világi központ lenni".

Turányi Gábor építész, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy 14 pályamű érkezett és mindegyiket díjazták, mert azok "hozzá tudnak tenni a közös gondolkodáshoz", ami elvezethet a hely végleges kialakításához.

Turányi Gábor közölte, hogy a tizennégy pályamű közül tíz bruttó 300 ezer forintos díjat kapott, míg három kiemelt elismerésben részesült, ami bruttó 600-600 ezer forintot jelentett. Dósa Papp Tamás pályázata volt az egyetlen, amely bruttó 1,2 millió forintos díjazásban részesült.

Cser-Palkovics András polgármester úgy vélte, mind az MMA, mind az építészek nehéz feladatra vállalkoztak, hiszen a magyar nemzet életében meghatározó, kiemelkedő helyszín volt a központi téma. Megjegyezte, hogy korábban is voltak a Romkert végleges formájára vonatkozó tervpályázatok, amelyek mindig segítették a továbblépést, de megoldásra azok sem vezettek.

A díjkiosztót követően Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Marosi Miklós nyitotta meg a pályázathoz kapcsolódó kiállítást az Új Magyar Képtárban.

Közművelődési szakmai díjakat adtak át Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár közművelődési szakmai díjakat adott át hétfőn, a magyar kultúra napján Budapesten, a Zeneakadémián.

"Azokat hívtuk ide, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a kultúra minél több emberhez eljusson, mindennapi kenyere legyen, akik vállukon viszik és szívükön viselik a magyar közművelődés ügyét" - mondta Balog Zoltán köszöntő beszédében. Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy egyre több emberhez jut el a kultúra, nőtt a látogatószám a színházakban, a magyar filmeket játszó mozikban, a múzeumokban.

Míg 2010-ben 25 millióan látogattak el színházakba és mozikba, 2016-ban már 32 millióan. Ez hat év alatt mintegy 21 százalékos növekedést jelent - mutatott rá. A miniszter elmondta, hogy a gazdaság nem létezhet kultúra nélkül, ezért az erősödő gazdaság feladata visszaadni a kultúrának mindazt, amit köszönhet neki.

A kultúra a túlélés záloga, amely a nehéz időkben is megőrzi az ember alkotóerejét, a magyar közösség hitét és reményét - fűzte hozzá, kiemelve: egy nemzet csak akkor léphet előre, ha erre minden tagja képes vidéken, a fővárosban és a határon túl egyaránt.

Balog Zoltán fontos előrelépésnek nevezte, hogy egyre inkább egységnek tekintik a Kárpát-medencei magyarságot az oktatás, a kultúra, a lelki élet, valamint a gazdasági stratégia területén és ehhez szükség van a nagy nemzeti intézményekre is.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a közművelődési szakmai díjak átadásán a magyar kultúra napján Budapesten, a Zeneakadémián 2018. január 22-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Kiemelte, hogy az elmúlt évek a kulturális infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek: 2017-ben országszerte 54 beruházás volt több mint 83 milliárd forint értékben, e területen 29 kormánydöntés született a jelenleg zajló fejlesztések tekintetében, ami 360 milliárd forintot jelent. Ebből a Modern Városok Programra, vidéki kulturális intézményekre 60 milliárdot, budapesti projektekre 300 milliárdot fordítanak. Kitért többek között a Szépművészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum épületének, valamint az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének megújulására is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Zoltán szellemi végrendeletének megfelelően 2018-ban 118 pianínót, tankerületenként két-két hangszert vásárolnak, emellett több milliárd forintos keretből elindult az elhasznált hangszerek cseréje a zeneiskolákban, az iskolai kórusok támogatására kiírt programban 61 új kórust alapítottak. A népi kultúra támogatására 2018-ban 5 milliárd forintot költenek a Csoóri Sándor Programban.

Balog Zoltán emlékeztetett arra: január 22. a nyolc éve elhunyt Cseh Tamás születésnapja is, aki szimbóluma volt egy olyan világnak, ahol a kultúra nemcsak a túlélést jelentette, hanem nehéz körülmények között, adott esetben ellenkultúraként a kiállást, a szebb és jobb életet jelentette. Cseh Tamás és alkotótársai úgy adtak kultúrát, hogy életstílust, életérzést és belső szabadságot is mutattak abban a korszakban, amikor a külső szabadság hiányzott - hangsúlyozta a miniszter.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Vigadóban, idén pedig a Zeneakadémia épületében ünnepelték a magyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll, ám nem volt ez mindig így - emelte ki.

"Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy nemzet hogyan bánik az emblematikus épületeivel" - hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy ezek az épületek a magyar kultúra stabil bástyái, ugyanúgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára.

Kiemelte: a kormány a saját és egymás tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturális közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti.

Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámapedagógus, míg a Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el.

Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is.

Erősítsük hitünket a magyar kultúra napján is

Ha a civilizáció vallási alapja megszűnik, akkor annak ereje, befolyása jelentősen gyengül, létezése kérdőjeleződik meg. Ezt jó, ha Brüsszelben és az Európai Unióban mindenhol tudják, ezért kell megerősíteni hitünket a magyar kultúra napján is - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a tárca hétfői ünnepi rendezvényén a fővárosi Stefánia Palotában.

"Olyan közös nevezőt jelent számunkra a civilizáció, amelyben megfogalmazhatjuk, hogy mi magyarok közös térben és időben élünk, ahol a kulturális otthonosság érzése a legmagasabb szinten tölthet el minket, és megkülönböztet a többi civilizációban élő embertől. Tiszteljük őket, saját értékeinket nem erőszakoljuk rájuk, de a világ úgy szép, ha a maga terében és idejében színes" - fejtette ki Simicskó István.

A miniszter kiemelte: a Zrínyi haderőfejlesztési célkitűzések között hangsúlyosan szerepel, hogy 2026-ra olyan jó szellemiségű hadsereggel rendelkezzünk, amely tiszteli hagyományait, értékrendje stabil, és ütőképes haderővé fejleszthető, amely mindenkor képes Magyarország határainak megvédésére, biztonságának garantálására, nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésére.

Mint fogalmazott, a 21. században érzékelhető változások nagyon gyorsak, óriási kihívásokkal kell szembe nézni és ebben kell megvédeni a magyar kultúrát, nemzeti értékeinket. Idézte a reformkor jeles pesti egyetemi tanárát, Fejér Györgyöt, aki a nemzeti kultúra rendszerének elemei között a nemzeti hadügy kérdéseit is tárgyalta.

"Napjainkban változnak a hadviselés szabályai és formái is, módosul a civilizációk közötti erőegyensúly. Kulturális konfliktusok vannak jelen a világban, gondoljunk a bevándorlás okozta problémákra, az új típusú népvándorlásra. Ha helyesen értelmezzük, a kultúra arra a nagy kérdésre is választ ad, kik vagyunk mi: a valláson kívül a vérség, az életmód és azok az értékek, szokások kötnek össze minket, amelyeket felmenőinktől örököltünk" - jelentette ki Simicskó István.

Arra is kitért, hogy ha a globalizációt nem a nagytőke uralja, akkor komoly eredményei lehetnek, ha visszatérünk az istenhithez és a szeretet globalizációját hirdetjük.

A magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen Simicskó István elismeréseket adott át.

A Himnuszt éneklik a szentendrei Fő téren rendezett flashmobon a magyar kultúra napján, 2018. január 22-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kölcsey Ferenc Himnuszának kartonlapokra írt sorait emelik a magasba a Magiszter alapítványi iskola diákjai a Himnusz 195 címmel rendezett flashmobon a magyar kultúra napján a szolnoki Kossuth téren 2018. január 22-én. MTI Fotó: Mészáros János
   



   

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó