Beteg hely lenne Magyarország?
Kormányellenes akciókra buzdít a Soros által támogatott Helsinki Bizottság.
2018. január 25. 10:28

A konzervatív, nemzeti államok elleni frontális támadásra hívtak fel azok a liberális jogvédők, akik tegnap részt vettek a Helsinki Bizottság „beteg demokráciákról” szóló tanulmányának bemutatóján. Az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor úgy véli, a nyílt társadalomhálózathoz tartozó szervezetek dolgozata valójában a legkézenfekvőbb alátámasztása annak, miért is legitim és szükséges a Stop Soros törvénycsomag.

Mintegy félszáz érdeklődő előtt mutatta be tegnap a „beteg demokráciákról” és az illiberális államokkal szemben tanúsítható és tanúsítandó ellenállásról írott dolgozatát a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság Budapesten. A pódiumbeszélgetésen a különféle hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek előadói megállapították többek között, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban a pártokra már nem, csak a „civil társadalomra” és a „vele egyívású szabad sajtóra” lehet számítani a demokrácia megvédésében.

Kifejtették azt is, hogy korlátozatlansága miatt az internet veszélyt jelent a demokráciára. Megállapították továbbá, hogy az Európai Unió is felelős a kialakult helyzetért, mivel az elmúlt tíz évben számos gazdasági és strukturális fejlesztést támogatott, de nem fordított gondot a legfontosabbra, a felnövekvő generációk világnézeti befolyásolására, ezért például Horvátországban a fiatalok többsége keresztény, konzervatív és nemzeti meggyőződésű.

Frontális támadásban a liberális jogvédők Fotó: Teknős Miklós

Fontos cél tehát, hogy ezt a „hibát” ne kövesse el újra az unió a civil szervezetekkel közösen; Brüsszelnek azért kell erőfeszítéseket tennie, hogy a következő tíz évben liberális fordulat álljon be ezekben a tagállamokban. Az előadók aggodalmukat fejezték ki a Stop Soros törvénycsomag miatt is, ami ellehetetlenítheti tevékenységüket, mivel a jövőben adót kellene fizetniük.

Ismert, lapunk is beszámolt már arról a hatvanoldalas tanulmányról, amelyben a Helsinki Bizottság és több, Soros György támogatását is élvező szervezet az „illiberális államokat” bírálja. Szerintük a nemzet képzeletbeli fogalom, az olyan politika pedig, amely a többség tetszésével találkozik, populista.

A népszavazást mint legitimá­ciós alapot elvetik és ellenállásra biztatnak, amelynek eszköze lehet a zavarkeltés és a hálózatosodás is. De azt is szorgalmazzák, hogy a kormányellenes szervezetek a közvélemény elérését, a médiafigyelem felkeltését látványos akciókkal, például egy ország­gyűlési bizottság ülésének megzavarásával kíséreljék meg elérni.

A szimpózium előtt – lapunk kérésére – Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója értékelte a helsinkisek dolgozatát. Szerinte a nyílt társadalomhálózathoz tartozó szervezetek jelentése valójában a legkézenfekvőbb alátámasztása annak, miért legitim a Stop Soros törvényjavaslat célja.

– A jelentés ugyanis valójában egy kézikönyv arra nézve, hogy a magukat a nagybetűs „Civilek” képviselőinek tartott szervezetek milyen kommunikációs technikákkal avatkozzanak be egy ország belpolitikájába, miként bővítsék pénzügyi forrásaikat, valamint hogyan hálózatosodjanak és „pereljék szét” a bíróságokon a szuverén törvényalkotó döntéseit – emelte ki Szánthó Miklós.

– Egyszóval – folytatta az igazgató – ez egy forradalmi kiáltvány az állami szuverenitás befolyásolására, márpedig a Stop Soros törvényjavaslat célja éppen az, hogy az ilyen szervezetekkel és beavatkozásokkal szemben védje Magyarország szuverenitását.

– A javaslat tartalma kapcsán eszközvitát persze lehet folytatni, célvitát azonban nem: a cél ugyanis teljesen legitim. Az állami főhatalmat a „klasszikus” kihívások mellett a XXI. század elejére új típusú befolyásolási kísérletek érik – ahogy erre e „kormánydöntési kiskáté” is jó példa –, erre pedig a jogalkotónak új, hatékony válaszokat kell adnia.

Akár azzal, hogy jól beazonosíthatóvá teszi azokat a szervezeteket, amelyek a szuverenitás egyik lényegi elemét, az ország lakossági összetételét az illegális migráció szponzorálásával „multikultivá” akarják tenni – mondta Szánthó.

magyaridok.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán Viktor: Ez egy másik taktika, mint a tavaszi volt
    Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő elsődlegesen a négynapos nyári EU-s csúcsot összegezte, amelyen tagállami kormányfők megegyezésre jutottak az EU költségvetése kapcsán.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Magyarország járványügyi készültség állapotában van
    Magyarország járványügyi készültség állapotában van. Ahhoz, hogy ne kelljen bevezetni további szigorításokat, rendkívül fontos, hogy azt a néhány szabályt, amit ma bevezettünk azt szigorúan tartsa be mindenki – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó