A növekedés már nem uniós forrásoktól függ
Magyarország a technikai fejlesztés egyik központjává vált, a kormány a hétszeresét költi kutatás-fejlesztésre, mint elődje – mondta el az ECHO TV Napi aktuálisban a miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor hozzátette: míg a szocialista kormányzás alatti fejlesztéspolitika politikai célokat szolgált, addig az elmúlt nyolc év alatt sikerült talpra állítani a magyar gazdaságot, amely már nem függ az uniós támogatásoktól.
2018. január 26. 14:23
Elég markáns különbség van ahhoz képest, amit a szocialisták ma mondanak és amit kormányon képviseltek. Hiszen, ha összehasonlítjuk a két számot, ma azt mondják, hogy még több pénz a vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy 2010-ig hogyha valaki európai uniós forrásokat le akart hívni akkor a Magyarországnak járó keretnek csak a 14 százalékát szánták nekik, a Gyurcsány-Bajnai kormányok. Ez a szám ma 60 százalék, jelentősen növekedett a magyar vállalkozások által lehívható pénz mennyisége – magyarázta az államtitkár.

 

2010-ig a baloldali kormányok nem tettek mást, mint multinacionális gazdasági cégeknek szolgáltatták ki Magyarországot. Tehát, azt merem mondani, hogy az akkori kormány hazaáruló módon azt a politikát követte, hogy nem baj, ha Magyarország kizárólagosan egy másodlagos piac. Mi pedig azt mondtuk, hogy a Magyarországnak járó uniós fejlesztési források, azt a célt kell, hogy szolgálják, hogy a magyar vállalkozások gyorsabban tudjanak fejlődni, mint mondjuk a térségi vállalkozások – mondta Csepreghy Nándor.

2010-ben a gazdaság recenzióban volt, nemhogy gazdasági növekedés nem volt, évről évre veszteséget termelt az ország. Tizenkét százalékos volt a munkanélküliség, a költségvetési hiány az egekben volt és az ahhoz az állapothoz képest elért eredmények: 3,8 százalékos munkanélküliség, stabil, közel 4 százalékos növekedés. Ez a gazdasági növekedés nagyrészt már nem az uniós forrásoktól függ. Amikor nincsenek uniós források és a 2016-os év ilyen volt, akkor a magyar gazdaság 2,5 százalékot tudott emelkedni.

Ha a magyar gazdaság megteremti a saját külső források nélkül a 3 százalékos növekedést, akkor azok az intézkedések, amelyek a hétköznapok biztonságát finanszírozzák, azt, hogy olyan munkahelyek legyenek, amelyek évről évre többet tudnak fizetni, olyan beruházások legyenek, amik technológiában a magyar vállalkozásokat fejlesztik, akkor az uniós források nélkül is tudjuk ezt a rendszert tartani. Ezek az uniós pénzek nem ajándékként érkeznek, ezek a pénzek Magyarországnak járnak. Ha nincsenek uniós beruházások Közép-Kelet-Európában, akkor nincsen gazdasági növekedés Nyugat-Európában -tette hozzá.

A teljes beszélgetés IDE KATTINTVA megtekinthető.

magyaridok.hu - echotv.hu
  • Az EU Gondolatrendőrsége vadabb a volt Szovjetunióénál
    Bogár László: Van a feminizmus, amely destruktív indulattal harcol azért, hogy a nő ugyan biológiailag nagyon is nő maradjon, de szuperférfiként tarolhasson le mindent és mindenkit, főként a hímeket. Aztán van a transzgender, ami még nagyobb indulattal harcol azért, hogy egyáltalán ne is létezhessen lételméletileg sem az, hogy nő és/vagy férfi.
  • Aranyrögök az irodalmi bőségszaruban
    Soltész Márton: Péter számára nem létezett önmagáért való irodalmiság; az irodalmat, annak törzsi hagyományaihoz hűen közösségi élményt adó, rituális-szakrális gyakorlatként művelte, olyan tevékeny jelenlétként, amelynek áldásait mindenkor a közösség – elsősorban annak gondolkodó, önépítő tagjai – élvezi(k).
  • Globális cselekvés nemzetállami tettekkel
    Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés - húzta alá Áder János. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.
MTI Hírfelhasználó