A „Duna Gibraltárja”
A komáromi vár építészeti bravúrjától csak a méretei impozánsabbak. A 19. század legfejlettebb haditechnikáját vetették be az építéséhez. Több mint két évtizeden át készült, több ezer ember dolgozott rajta. Soha nem derült ki, mire képes éles helyzetben, mivel nem támadta meg senki. 2007-ben Szlovákia és Magyarország közösen kérelmezte a komáromi erődrendszer felvételét a világörökség megmaradt műemlékei közé.
2018. január 28. 09:50

Komárom és környéke, fekvésének köszönhetően már a római korban is stratégiai jelentőségű helynek számított. A ma már Komáromhoz tartozó Szőny helyén terült el egykor a római Brigetio, Pannónia egyik legfontosabb légióstábora.

A Csillag Erőd bejárata Komáromban 2012. április 24-én. Az Országgyűlés 2011 novemberében elfogadott, a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítása értelmében a komáromi erődrendszer is szerepel a történelmi emlékhelyek listáján (MTI-fotó: Beliczay László)

Komárom a 15. században élte fénykorát, amikor fontos szerepet töltött be az uralkodók és így az ország életében is. Itt született például V. László király, majd ezt követően négy hónapig itt tartózkodott az egész királyi udvar. Mátyás király is kedvelte a várost, a csallóközi erdőkbe járt vadászni és palotát is építtetett a Vág és a Duna összefolyásánál, a stratégiailag fontos vár területén. Uralkodása idején itt állomásozott dunai flottájának nagy része.

 

Akár 200 ezren is állomásozhattak benne

A Komáromot körülölelő erődrendszer egyes elemei már a 16. században is álltak, de csak a 19. század legelején, a napóleoni háborúk során épültek ki igazán. 1809-ben ugyanis Napóleon seregei elfoglalták Bécset, I. Ferenc császár pedig Komáromba menekült. A nagy ijedségben a császár elhatározta, hogy Komáromban a birodalom legerősebb erődrendszerét fogja megépíteni, ahol – szükség esetén – akár 200 ezer katona is állomásozhat.

„Sem csellel, sem erővel”

A fenti idézet olvasható az Újvár nyugati bástyáján álló Kőszűz, a közel életnagyságú nőalak talpazatán. A „Nec arte, nec marte (sem csellel, sem erővel) mottó arra utal, hogy a komáromi erődöt fegyverekkel, ostrommal soha nem tudta bevenni az ellenség. 1848-ban a komáromi vár magyar kézre került. A védők, Klapka György vezetésével, még a világosi fegyverletétel után is tartották magukat egy ideig, ellentétben a  hasonló módszerekkel épített Péterváradi várhoz, amely védői, illetve parancsnokuk Kiss Pál  1849. szeptember 7-én – egy meg nem érkezett levél miatt – feltétel nélkül kapitulált. A szintúgy sáncvár jellegű, alatta kazamaták hosszú kilométerével behálózott Péterváradi vár tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.

Közép-Európa legnagyobb újkori erődje

1850-ben újra megkezdődött az erődrendszer építése, amelynek legnagyobb vállalása a Monostori erőd volt. A munkálatok 21 évig tartottak, az építkezésben 1800 kőműves és tízezer segédmunkás vett részt. Közép-Európa legnagyobb újkori erődjének méretei tényleg lenyűgözőek. Az erőd 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt.

2015-ben így nézett ki a világörökségi várományosi jegyzék a tíz helyszínnel: • A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi helyszínei • Lechner Ödön művei • Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe • Balaton-felvidéki kultúrtája • Magyarországi tájházak hálózata (108 település területén) • A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok • Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (7 település területén) • A Komárom /Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál • A budai termálkarszt barlangrendszere • Ipolytarnóci ősélőhely

A föld alá építették

A tervezők alaposan átgondolták a Monostori erőd építését, minden lehetséges hadi szituációra felkészültek. Az erőd kőfalaiból meglehetősen kevés látszik csak, ugyanis a föld alá süllyesztett épületek tetejét két-három méter vastag földréteggel fedték be, ezzel is csökkentve a lehetséges támadási felületeket. A Komáromot védő erődrendszer 1877-ben vált teljessé, amikor a város déli bejáratánál álló Igmándi erőd is elkészült.

A Csillag Erőd falrendszere Komáromban 2012. április 24-én. (MTI-fotó: Beliczay László)

A haditechnika átlépett fölötte

A teljes védelmi rendszer építését 1890-ban fejezték be.  Mire elkészült, addigra olyan mértékben változott meg a hadászati technika – köszönhetően a ballisztikus fegyverek megjelenésének–, hogy az erőd védelmi szempontból elavult. Annak ellenére, hogy katonai célokra folyamatosan használták, hadászati támadás sosem érte a komáromi erődrendszert.

Szolgált a magyar hadsereg kiképzőbázisaként (1869 és 1943 között), majd a II. világháború alatt előbb lengyel és francia menekültek átmeneti tábora volt, majd a német csapatok megszállása alatt a deportált áldozatok átmeneti börtöneként. 1946 és 1990 között pedig a szovjet hadsereg legnagyobb lőszeraktára volt itt. Olyan titkos volt a bázis, hogy még a térképekről is kitörölték a jelölését. Nem létezett a hétköznapi emberek számára, ezért igényelt nagy energiát az erődrendszer újbóli bevezetése a köztudatban, hiszen a közel ötven évi rejtőzködés alatt, szinte teljesen elfelejtették az emberek a létezését.

Komárom az ókorban – Brigetio

Az 1. század végétől a Római Birodalom részeként fontos határvédelmi szerepet töltött be. A katonai tábort, más néven castrumot, Traianus császár 100 körül kezdte építtetni az észak felől támadó kvádok ellen. A castrum kikötőjében állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta második hajóraja, s a Duna bal partján, a mai Izsa határában felépült Celemantia, a 20 bástyatoronnyal védett castellum volt, ahol néhány cohors állomásozott. A castrumtól nyugatra terült el a polgárváros, mely a birodalom többi városához hasonlóan rendelkezett szentélyekkel, amphiteatrummal, vízvezetékkel, fürdőkkel, padlófűtéses lakóházakkal, csatornázással. Mivel az itt állomásozó katonaság egy része a birodalom keleti tartományaiból származott, a városban a keleti istenségek szentélyei, oltárai is fellelhetőek. Békeidőben a város egyúttal a kvádokkal való kereskedelem egyik fontos színtere volt. A katonai tábor jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a 2. század elejétől a római uralom végéig, itt állomásozott a négy pannoniai legio egyike, a Legio I Adiutrix, az „Első tartalék légió”. A város municipium rangra emelése 214-ben Caracalla császár nevéhez fűződik. Ezt követően a várost rövidesen colonia rangra emelték. I. Valentinianus császár 375. november 17-én agyvérzés következtében, a katonai táborban halt meg.

Falrész a Csillag Erődben, Komáromban 2012. április 24-én (MTI-fotó: Beliczay László)

Építészeti kuriózum

A komáromi erődrendszer mind építészeti, mind kultúrtörténeti szempontból különleges, egyedülálló műemléke a világnak. Egyszerre emléke az Osztrák-Magyar Monarchiának, egy olyan kornak, amikor több nemzet élt együtt, itt Európa közepén, és a 19. század második fele építészeti-hadászati kultúrájának. Az erődrendszert az akkori legfejlettebb technikai és építészeti ismeretek szerint építették fel, részben ennek is köszönhető, hogy szinte sértetlen állapotban maradtak fenn az építmények.

Hatmilliárd forintos felújítás a komáromi Csillag erődben (MTI-fotó: Krizsán Csaba)

A közös történelmi emlékezet része

Ráadásul nagyon kevés újkori erőd található a világörökségek között és egyikük sem önálló értékként került fel a listára, hanem történeti-építészeti előzményeik, illetve a városképi vagy tájképi kontextusuk révén. A komáromi erődrendszer önálló, határokon és nemzeteken átnyúló közös emléke lehetne az egykori – több nemzetet is magában foglaló – Osztrák-Magyar Monarchia korának. És közös emlék ma is, hiszen az erődrendszer egyik fele magyar területen fekszik, míg a másik Szlovákiában.

Az erődrendszer felvételét Magyarország és Szlovákia közösen kérvényezte 2007. január 26-án a világörökség legfontosabb értékei közé. A dokumentáció áttekintésére a szakértők helyszíni szemlét tartottak, a Világörökség Bizottság 2008-ban döntött volna a felvételről. 2008 júniusában azonban a szlovák és a magyar fél visszavonta a jelölést, miután valószínűvé vált, hogy a bizottság elutasító határozatot hozott volna. 2017 nyarán a Liget Budapest Projekt jóvoltából a Magyar Kormány hatmilliárd forinttal támogatta a komáromi Csillag erőd megújítását, ahol – egyéb más funkciói mellett – bemutatják majd a Szépművészeti Múzeum szobrainak gipsz másolatait is.

A komáromi Csillag erőd külső fala 2017. június 22-én (MTI-fotó: Krizsán Csaba)

 

hirado.hu
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
  • Soros Györgynek saját pártja van Romániában?
    Romániában jelenleg nincsenek tétek Soros György számára, mivel megnyerte az ideológiai harcot – állítja Bogdan Duca román politikai elemző, aki szerint mindhárom nagy párt a progresszista vonalat követi. A politológus arról is beszélt, hogy azonnal megbélyegzik a Sorost, illetve az általa ellenőrzött szervezetek bírálóit.
  • Advent – Az Úr érkezését várjuk
    Idén november 29-én, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak.
MTI Hírfelhasználó