Amikor a jó palócok kiverték a cseheket
Az 1919-es „csehkiverésnek” köszönhetően mégsem ott húzták meg az új határokat, ahol a cseh csapatok szerették volna.
2018. január 30. 11:07

A cseh csapatok 1919 januárjában az Ipoly-völgyében húzódó vasútvonal tervezett elfoglalásával az általuk megszállt területet próbálták kiszélesíteni. Ha ez sikerült volna, délebbre tolták volna az 1918-as belgrádi szerződés által megállapított demarkációs vonalat, s ezzel az alakuló Csehszlovákia határait.

A csehszlovák csapatokat katonák, polgárok és vasutasok űzték ki 1919. január 29-én Balassagyarmatról. Mindez segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt.

 

Egy nap alatt kizavarták a cseheket

A Nógrád megyei település – amely több mint tíz éve már hivatalosan is a Legbátrabb város cím birtokosa – 1919. január 29-én kelt fel egy emberként a cseh legionáriusok ellen. A csehszlovákokat még azon a napon sikerült kiverni a városból, együttműködve a közelben állomásozó magyar katonasággal.

A Civitas Fortissima emléktábla a megszálló cseh katonaság 1919-es kiűzésének 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Balassagyarmaton 2014. január 29-én. trianon(MTI-fotó: Komka Péter)

Balassagyarmat „erejét” hétköznapi hősök: a katonák mellett háborúban megfáradt, elkeseredett polgárok, vasutasok és diákok adták. Nekik köszönhetően nem csak hogy magyar maradt Balassagyarmat, de a csehszlovákok letettek a borsodi szénmedence meghódításáról is.

Károlyiékat nem vették komolyan

Habár az 1918. november 13-i, Belgrádban jegyzett fegyverszünetben az antant garantálta a demarkációs vonalak sérthetetlenségét (ezt a Marosnál vonták meg, északon pedig nem követeltek magyar csapatkivonást), mégis román és cseh csapatok törtek be Magyarország területére. A Károlyi-kormány kerülte a konfliktust az idegen seregekkel, így a cseh légió novemberben akadálytalanul foglalhatta el Trencsént, majd Losoncot is.

Az utódállamok a megszállás után megkezdték a közigazgatásuk kiépítését, amely ellen úgy tűnt, hogy csak Balassagyarmat tudott hatékonyan fellépni. A csehek légiója – élén Augustin Laukával – 1919. január 15-én vonult be a városba, azzal a tervvel, hogy a város meghódítása után a lehető legjobban benyomuljanak hazánk területére.

Rákóczi kormánybiztos átvette a kezdeményezést

A megszállók a bevált forgatókönyv szerint a posta, a vasútállomás és a laktanya elfoglalásával biztosították uralmukat, majd hozzáláttak a közigazgatás átszervezéséhez. Lecserélték az intézmények magyar feliratát, Bazovszky Lajos személyében zsupánt állítottak. A jeles úr január 25-ével lényegében átvette Balassagyarmat irányítását, ami nem folytatódhatott különösebben hosszan, miután két nappal később Rákóczi István kormánybiztos vezényletével – aki felvette a kapcsolatot a Magyarnándor mellett állomásozó magyar erőkkel is, és elérte, hogy 29-én hajnalban azok támadást intézzenek a balassagyarmati laktanya ellen – a helyi tisztviselők titokban megszervezték a csehek kiűzését.

A városban a megszálló csehszlovák katonaság 92 évvel ezelőtti kiűzésére emlékeznek. A harcok eredményeként a Nógrád megyei város Magyarország része maradt. Az Országgyűléstől 2005-ben kapták meg hivatalosan a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet (MTI-fotó: Komka Péter)

Az ostrom hosszan elhúzódott, mert a „védők” heves ellenállást produkáltak és a magyar erők kénytelenek voltak egy időre visszavonulni.

A gyarmatiak nagy része korábban nem tett eleget a lefegyverzési parancsnak, sőt, a megőrzött fegyvereket csakhamar a megszállók ellen fordították: miközben a magyar csapatok visszaszorultak, ők tartották az állásokat. A később újra erőre kapott katonák pedig géppuskásokkal kiegészülve délután elérték, hogy a csehek feladják a harcot.

A magyarok vesztesége a harcok végére 21 sebesült és tíz halott lett, a csehek nyolc elhunyttal és hét sebesülttel fizettek területszerzési kísérletükért.

A csehek vezére, Lauka is életét vesztette, a megszállók pedig visszavonultak az Ipoly túlpartjára.

Estére Balassagyarmat középületein újra magyar zászló lengett…

A Nógrád megyei Balassagyarmat az 1919. január 29-i győztes csatában való részvételének elismeréseként viselheti a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város címet 2005 óta.

Felfegyverkezett polgárok Balassagyarmaton

hirado.hu
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • A járvány megelőzéséhez együtt kell működni
    Továbbra sincs koronavírusos megbetegedés Magyarországon, nincs olyan minta, amely azt igazolná, hogy bárki megfertőződött volna - mondta Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
  • Bevethetik a honvédség mobil laboratóriumát is
    A Magyar Honvédségnek van olyan mobil mikrobiológiai laboratóriuma, amely képes diagnosztizálni a koronavírust is. A konténeres mobil labor egy karantén esetén gyorsan a helyszínre telepíthető közúton, vasúton vagy akár légi úton is. A honvédség felkészült arra, hogy segítséget nyújtson a járványvédelemben.
  • Kommunizmus ma?
    Európa nyugati fele szerencsésnek tarthatná magát, hogy nem kellett kipróbálnia élesben a kommunizmust. Ennek azonban van egy súlyos ára is. Nem fogják fel, hogy mit „veszítettek” ezzel.
MTI Hírfelhasználó