Vita a devizakibocsátásról
A jegybank szerint a lakossági befektetésekből kell fedezni a forrásigényt.
2018. február 1. 11:11

Továbbra sincs teljes egyetértés a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között az ország devizaadósságának szolgálatához szükséges források beszerezésének módjáról. A jegybank tanulmányban állt ki amellett, hogy a devizalejárathoz a lakossági devizamegtakarításokat kell bevonni, noha a gazdasági tárca már nyilvánosságra hozta idei finanszírozási tervét és azt is, hogy egy új euró-állampapírt is piacra dob.

A gazdasági tárca – elsősorban devizában lévő adósságszolgálati – kötelezettségek terveinek kritikájával állt elő a napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Baksay Gergely és Kuti Zsolt által készített tanulmány szerint „a nemzetközi vagy belföldi intézményi befektetőknek kibocsátott devizakötvény növelheti az ország sérülékenységét. Különösen fontos, hogy a korlátozott mértékű devizakibocsátás hazai forrásokat célozzon, és ne járuljon hozzá közvetett vagy közvetlen módon külső devizaadósság bevonásához.

A finom kritikai állásfoglalás aktua­litása, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) döntése szerint idén ­piacra kerül egy új eurókötvény, amit a jelenleg is megszokott aukciós rendszerben értékesítene az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). – A nemrégiben felmerült, belföldi intézményi befektetőknek kibocsátandó devizakötvény – paradox módon – a külső adósság és ezen keresztül a sérülékenység növekedését eredményezheti – írták az MNB szakértői.

A devizaforrások kezeléséről való eltérő nézetek az MNB-ben és az NGM-ben nem új keletűek. A jegybank már korábban is azt szorgalmazta, hogy az állam tegyen le az árfolyamváltozások miatt kockázatot jelentő devizaforrásokról, különösen most, amikor intézményi és lakossági oldalon is kellő mennyiségű forintalapú finanszírozást tud kedvező feltételekkel és csekély kockázatok mellett bevonni.

Ennek megfelelően az MNB nemcsak az új termék kockázataira hívta fel a figyelmet, hanem jelen körülmények között eleve ellenzi a devizakötvény-kibocsátást, mint amilyenre tavaly év vége felé sor került. – Egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás a külföldiek magas kereslete miatt növelné a bruttó külső adósságot, szembemenve ezáltal az elmúlt évek kedvező folyamataival – érveltek az MNB elemzői.

Guller Zoltán: A biztonságos ország marad versenyképes Fotó: Bach Máté

A finanszírozás kérdése az NGM hatásköre, a döntést követően a tényleges kibocsátási feladatokat az ÁKK végzi. Az idei finanszírozási terv alapján 2,3 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, és adott esetben egymilliárd euró összegben terveznek devizakötvényt kibocsátani. Mint azt nemrég lapunknak Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója kifejtette, a kormányzatnak változatlanul célja, hogy az összesített államadósság csökkentése mellett évről évre mérsékelje az állományban a devizahányadot is, ami idén év végére a teljes állomány 22 százalékára eshet a tavalyi 25-ről.

Az ÁKK számára is a forintalapú finanszírozás az elsődleges cél, ahogy eddig is, amiben továbbra is nagy szerep juthat a lakosságnak. Mint az adósságkezelő éves kimutatásából kiderül, 34 százalékos bővülés eredményeként 1735 milliárd forinttal nőtt a lakossági forint állampapírok állománya 2017-ben. A teljes mennyiség 6802,9 mil­liárd forintot ért el az év végére, mely az euróalapú PEMÁK-kal együtt megközelíti a 6939 milliárd forintot.

Barcza kérdésünkre legutóbb is megerősítette, a devizakötvény-kibocsátást az ÁKK rugalmasan kezeli, mindig az aktuális piaci körülmények, illetve a felmerülő állami finanszírozási szükségletek alapján. Ennek megfelelően jelenleg is csak egy devizakötvény-kibocsátás vehető idén biztosra Japánban, itt azonban egy kisebb összegről van szó, hogy megmaradjon a gazdasági nehézségek esetén fontos támaszt jelentő stabil japán piac elérhetősége.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó