Új lendületet kap a magyar légierő
Február 15-ig lehet még jelentkezni katonai légiforgalmi irányító- és pilótaképzésre az NKE újonnan induló állami légi közlekedési alapszakán. A Gripenek pilótafülkéjéhez azonban rögös út vezet. A kimagasló tanulmányi eredmény és a makulátlan egészségügyi állapot önmagában nem elég. Egy jó adag rátermettség is kell ahhoz, hogy valakiből „top gun” legyen.
2018. február 6. 12:51

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) szeptembertől induló állami légi közlekedési alapszakra már nagy szükség volt – nyilatkozta a Híradó.hu-nak Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a légierő új Airbus A319-es szállító repülőgépeinek kecskeméti sajtóbemutatóján. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program révén új, korszerű technikai eszközökhöz jut hozzá a honvédség, amelyek kiszolgáláshoz, üzemeltetéséhez jól felkészült és kiképzett katonákra van szükség a megfelelő létszámban – emelte ki a vezérezredes.

Az Airbus A319-es csapatszállító katonai repülőgépeinek egyike Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Benkő Tibor úgy látja, hogy az új képzésen résztvevők szép eredményeket fognak elérni, hisz a modern gépek használatára való felkészülés nemcsak kihívást, hanem igazi örömet is jelent. Emellett fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy az NKE-n szeptembertől nemcsak pilótákat, hanem légiforgalmi irányítókat is képeznek.

Az újonnan belépők kapcsán hangsúlyozta: a Magyar Honvédség minden katonának kiszámítható karriert kíván felvázolni, rámutatva az előttük álló lehetőségekre, így mindenki saját maga tudja eldönteni, hogy milyen irányba akar fejlődni. A katonai hivatás ugyanis sok megpróbáltatással és lemondással jár mind az egyén, mind családja részéről – tette hozzá a vezérkari főnök.

Légi irányítók a Liszt Ferenc repülőtér irányítótornyában (MTI-fotó: Kovács Tamás)

A katonai repülés kapcsán Benkő Tibor beszélt egy vadászpilóta karrierlehetőségeiről is. A speciális szolgálattal járó fokozott fizikai igénybevétel megterheli a szervezetet, ezért egy idő után új területeken kell elhelyezkedniük a repülőtiszteknek, akik kezdetben lehetnek oktatópilóták, vagy vezethetnek csapatszállítógépeket is, de arra is lehetőség van, hogy később az elméleti oktatás, illetve a légierős műveletei tervezés területén helyezkedjenek el.

A vezérezredes megjegyezte, hogy a magyarországi pilótaképzés jó alapot ad a jövő pilótáinak, ám elismerte, hogy ez nem váltja ki a rövidebb külföldi kurzusokat, ahol olyan műveletekben szerezhetnek majd jártasságot a katonák, amiket itthon nem tudnak elsajátítani. Példaként az alacsony magasságon a vízfelszín feletti repülés említette, amit érthető okokból a Balaton fölött mégsem gyakorolhatnak a magyar pilóták.

Csak a legjobbak

Az állami légi közlekedési alapszakra mutatkozó nagy érdeklődés miatt magas ponthatárra számítanak a jelentkezők – mondta portálunknak  Palik Mátyás ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézetének igazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bejutáshoz a kiemelkedő tanulmányi teljesítmény mellett magas egészségügyi és szigorú fizikai alkalmassági követelményeknek is meg kell felelniük a jelentkezőknek.

A két szakirányon más a megméretés. Pilóták esetén négy napon keresztül végzik a fizikai felmérést és az orvosi alkalmassági vizsgálatot, míg a repülésirányítóknál ez kevesebb időt vesz igénybe, ám esetükben fokozottan vizsgálják a pszichológiai alkalmasságot, a pszichés terhelhetőséget, a térbeli orientációs képességet, és a monotonitás tűrését is – részletezte az ezredes.

A képzés struktúrájáról is szólt néhány szót: a légi közlekedési alapszakra bekerülő kadétok az alapkiképzést követően az első két évben Budapesten tanulnak, javarészt katonai, közigazgatási, gazdasági és humán, valamint természettudományos ismereteket, ám a negyedik szemesztertől kezdve már a repüléssel kapcsolatos alapozó kurzusokat is teljesíteniük kell. A következő félévekben Szolnokon folytatják tanulmányaikat, ahol kezdetét veszi a szakirányú képzés. Az elméleti tudásukról a légi közlekedési hatóság vizsgáját abszolválva tesznek tanúságot a pilótanövendékek, akik csak a sikeres megméretés után ülhetnek az oktató-repülőgépbe.

Zlin Z-242L gyakorló repülőgép a szolnoki helikopterbázison (MTI-fotó: Mészáros János)

A négyéves képzés végére a merevszárnyas repülőgép-, illetve a forgószárnyas helikopterpilóták egyaránt több mint 200 órát töltenek a levegőben, ami alatt elsajátítják a fejlett technikai eszközök biztonságos kezelését – hangsúlyozta Palik Mátyás.

A pilótaképzésnek ugyanakkor koránt sincs még itt vége. A „hajózóknak” legalább további két évet kell még gyakorolniuk a sugárhajtású oktatógépeken, mire a Gripenek pilótafülkéjének közelébe kerülnek – mondta az ezredes. A hosszú, megpróbáltatásokkal teli folyamat teljesítése pedig csak a legjobbaknak sikerülhet.

Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, Kecskeméten (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

hirado.hu
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
MTI Hírfelhasználó