A csángók figyelmeztetnek, milyennek kell lennünk
A csángók emlékeztetnek arra, hogy milyenek voltunk, anyanyelvük megőrzésével, hitükhöz, önazonosságukhoz és szülőföldjükhöz való ragaszkodásukkal pedig figyelmeztetnek, hogy milyennek kell lennünk – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője XXII. csángó bált megnyitó beszédében, szombaton Budapesten.
2018. február 10. 22:06

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett eseményen a politikus kiemelte: „ha az anyanyelv és a szülőföld szeretetét, a hitben és a népi hagyományokban való kitartást kellene egy melléknévben összesűrűsíteni, akkor arra a csángó lenne a legalkalmasabb”.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az alaptörvény kimondja, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.

A mai este arra példa, hogyan vállal egy határon túli magyar közösség felelősséget az anyaországi magyarságért – jelentette ki.

A frakcióvezető kifejtette: a vízkereszt és hamvazószerda közötti farsangi időszak a nevetés, az önfeledt mulatás, a vígasságok ideje évszázadok óta, a farsangi időszak a magyar népi kultúra szerves részévé vált.

A budapesti farsangnak pedig „kiemelkedő, emblematikus és elválaszthatatlan eseményévé vált” a csángó bál – közölte.

Úgy látja, a csángó bál több szempontból is különleges rendezvény, mert „egy valamire való nemzetnek, nemzeti közösségnek nemcsak a szenvedésben, a megpróbáltatásokban kell sorsközösséget vállalnia, hanem az öröm és vígasság idején is”.

Gulyás Gergely felidézte: Magyarországon a mohácsi vész óta megszállók követték egymást, háborúk és diktatúrák szedték áldozatok ezreit.

A csángók „talán még hányatottabb sorsot éltek meg, és még nagyobb megpróbáltatások és viharok között”, asszimilációs törekvésektől fenyegetve kellett megmaradniuk – mutatott rá. Hozzátette: ráadásul a csángókról hosszú időn keresztül még az anyaország is megfeledkezett.

Megjegyezte: a 21. századi Európa „mindenkinél magabiztosabban ad leckét emberi jogokból, mégis, a csángók még ma is félve lehetnek csak csángók”.

A politikus arról is beszélt: egy magyar nemzetrész sorsa sosem volt könnyű az évszázadok során, „éppen ezért más népeknél jobban becsüljük magyarságunkat, nyelvünket, identitásunkat”.

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője beszédet mond a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség közös szervezésében megrendezett XXII. Csángó bálon a budapesti Millenáris Parkban 2018. február 10-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Kövér László: magyarok és a székelyek is súlyos árat fizettek az összetartozásért

A nemzeti önazonosságért, összetartozásért a magyarok és a székelyek is súlyos árat fizettek, vigyázni kell hát rá - hangsúlyozta beszédében az Országgyűlés elnöke szombaton az 5. Budapesti Székely Bálon.

Kövér László a rendezvény fővédnökeként kiemelte: ezen az estén a székely főváros, Székelyudvarhely és a nemzet fővárosa, Budapest szíve együtt dobbanhat. Emlékeztetett Illyés Gyula egy 1972-es feljegyzésére, melyben arról az élményéről írt, hogy egy magyarországi egyetemi felvételi vizsgán senki nem tudta, milyen nyelven beszélnek a székelyek. Mint azonban hozzátette, a magyarság erősebbnek bizonyult, mint az "országfoglaló és tudatmérgező megszállók", így 1990-ben sikerült lezárni a kommunista rendszert, majd 2010-ben a posztkommunizmust is.

Tarlós István főpolgármester, az est védnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a székely zászló évek óta ott leng a főváros két legfontosabb épületén: az Országházon és a városházán.
 A városvezető szerint ez a rendezvény több, mint egy bál, mert szól a jótékonykodásról és ami még fontosabb: a nemzeti összetartozásról is. Tarlós István hosszan sorolta azokat a művészeket, tudósokat, közéleti és történelmi személyiségeket, akiket a székelyek a magyar nemzetnek adtak, hangsúlyozva: a székelyek a magyarság elválaszthatatlan része.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a közös ünneplés lélekemelő pillanataiban a székely szellemiség egy kicsit erősebben járja át a nemzet fővárosát.

Szász Jenő, a bált szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke közölte, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az est teljes bevételét jótékonysági célra, idén a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás, az oklándi unitárius közösség, a Lókodi Ifjúsági Alapítvány, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Tiszasalamon Ifjúságáért és Faluközösségéért Jótékonysági Alapítvány számára ajánlották fel.

A rendezvényen átadták a tiszteletbeli székely címeket és a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatására aláírásokat is gyűjtöttek.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
  • Jakab Péternek arra sincs energiája, hogy a Facebookon politizálgasson
    Élesen bírálta a Siófokon kétnapos éhségsztrájkba kezdő Jobbik-alelnököt Varga-Damm Andrea. A független képviselőnek a párt elnökéről sincsen jó véleménye. Jakab Péter féléves működését magunk is mérlegre tettük. Az egykori szóvivő könnyűnek találtatott, az alpári parlamenti felszólalások mögött egy lagymatag politikus bújik meg.
  • Nagy baj van Amerikában
    A vélemények egy-egy okot neveznek meg a konfliktus forrásaként, elhanyagolva a probléma sokszínűségét.
MTI Hírfelhasználó