A Ratkó-korszaktól a CSOK-ig
Fejezetek a magyar családpolitika történetéből
Éppen hatvanöt éve jelent meg a hírhedt-híres kormányrendelet, amely Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevéhez fűződik, és amelynek „köszönhetően” a szülés törvény általi kierőszakolása bár átmeneti népességemelkedéshez vezetett, ám máig ható sebeket ejtett – egyebek mellett – a családi eszmény arculatán. A gyermekvállalást a kormányzat ma már éppen a család előtérbe helyezésével ösztönzi, a magyar családtámogatási politika pedig az EU élvonalában van.
2018. február 10. 23:58

1953-ban jelentek meg az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendeletek Magyarországon. Következményeit – az akkori egészségügyi miniszter, Ratkó Anna nevéhez kapcsolva – ma a Ratkó-korszak népesedéspolitikájaként tartjuk számon.

Az intézkedések közül leginkább az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó is maradt meg a köztudatban – no és a mondat, mely szerint „leánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség”. A népszaporulatot kétségtelenül fokozó, ám mégis rossz emlékű korszak nem tartott sokáig (a terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el).

 

Ratkó Anna, a káderminiszter

A korszak névadója, Ratkó Anna 1903-ban született egy tizenhárom gyermekes munkáscsalád tizenegyedik gyerekeként. 12 éves korától dolgoznia kellett, mivel a család hat tagját elvitték katonának. Első munkahelye a Soroksári úti Fegyver- és Gépgyár volt. Komoly szakszervezeti tevékenységet követően a húszas évek végén lép be a kommunista pártba, a negyvenes évek illegális akcióinak egyik szereplője.

A második világháborút követően a párt megbízható káderei között tartják számon, így 1948-ban kinevezik a pártpropaganda számára fontos népjóléti tárca élére annak ellenére, hogy semmiféle szakvégzettsége sincs. Miniszterként több szakmailag nehezen igazolható döntést is hoz. Ennek ellenére 1953-ig ő vezeti a tárcát, amelyet 1950-ben szerveznek át egészségügyi minisztériummá.

A Ratkó-törvény

Bár a törvényt a párt felső vezetése találta és dolgozta ki, neki nem volt beleszólása, csupán arc volt a rendelethez, mégis vele azonosították azt. A törvény megtiltotta az abortuszt, bevezette a gyermektelenségi adót. Ezt az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4%-ára terjedt ki.

Ezzel párhuzamosan rögzítették az anyák, terhes nők és gyermekek védelmét. Szülés előtt 12 hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap szoptatási időt biztosított a törvény. A rendelet valóban jelentős eredményt ért el a népszaporulat növelésében: tíz év alatt közel hatszázezerrel nőtt a lakosság száma. Ha az 1956-os kivándorlást is beleszámoljuk, akkor viszont legalább nyolcszázezres növekedésről beszélhetünk.

Házasságok és gyerekek

Az intézkedésnek köszönhetően az ötvenes évek közepén jelentősen emelkedett a házasságok száma. 1954-ben például több mint 107 ezer pár házasodott össze. Ebben az évben rekord magas, 2,9 volt volt a termékenységi arány is, azaz az egyik szülőképes korú nőre számolt szülési szám (ha ez a szám 2 alatt van, népességfogyásról, ha 2,1 felett van népesség bővülésről beszélhetünk).

Ehhez hasonló magas számokat csak a hetvenes évek elején, közepén produkált a magyar társadalom, köszönhetően a Ratkó-gyermekek okozta demográfiai robbanásnak. Ekkor váltak ugyanis szülővé a Ratkó-gyerekek, azaz megszülettek a Ratkó-unokák. Az 1960-as években kettő alá süllyedt termékenységi arány 1974-ben 2,27, egy évvel később 2,34-re emelkedik.

Öt évvel később azonban már ismét kettő alattit, azaz népességfogyást mutató számokat produkált a magyar társadalom. Ez a lejtmenet egészen 2011-ig tartott, amikorra 1,25-re csökkent a ráta. Érdekesség, hogy egy évvel korábban, azaz 2010-ben már mindössze 35 520 házasság köttetett meg, ami az 1,25-es rátához hasonlóan az 1900 óta mért statisztikák mélypontját jelenti.

Lassú emelkedés

Ezzel a családpolitikai mélyponttal vette át 2010-ben a kormányzást a második Orbán-kabinet. A riasztó statisztikai adatok ismeretében komoly hangsúly került a családok támogatására. A kormány adókedvezményekkel, a lakhatási feltételek javításával igyekszik ösztönözni a gyerekvállalást.

Az Eurostat uniós tagországok szociális juttatásait elemző felmérése szerint Magyarország a támogatások 11,9 százalékát fordítja a családokra, ezzel pedig a harmadik helyen áll a listán. Mindössze Luxemburg és Írország előz meg bennünket.

Az intézkedéseknek köszönhetően óvatos javulás látható a statisztikákban is. 2016-ban már több mint 50 ezer házasság köttetett meg Magyarországon, míg a termékenységi ráta, a “kritikusan alacsony” 1,25 százalékról, 1,49 százalékra emelkedett. Ez még mindig messze van az áhított 2,1 felettitől, de a folyamatos emelkedés mindenképpen biztatónak mondható.

hirado.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Gyorsan le kell győzni a gender-ideológiát
    Orbán Viktor „éles eszű, vicces, briliáns és teljesen magabiztos”, egyáltalán nem olyan, ahogy a nyugati média ábrázolja – írja az American Conservative című lapban Rod Dreher amerikai újságíró, a budapesti Danube Institute vendége, aki külföldi újságírók és kutatók kis csoportjának tagjaként csütörtökön részt vett egy beszélgetésen a magyar kormányfővel. Hozzáteszi: Orbán két órát töltött velük, és még a legkeményebb kérdésekre is tartalmasan válaszolt.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
MTI Hírfelhasználó