Nem lépünk ki az ENSZ-egyezmény tárgyalásából
A kormány nem ért egyet az ENSZ-szel, amely szerint hasznos a migráció. A migrációt meg kell állítani – jelentette ki Lázár János a 109. Kormányinfón.
2018. február 15. 17:05

A kormány ülésén két fő napirendi pontot tárgyaltak meg: a Stop Soros törvénycsomagot benyújtották és tárgyalását kérik a parlamenttől, emellett beszéltek az ENSZ-csomagról is – mondta Lázár János.

Kiemelte: a társadalmi egyeztetés lezárult, mely során mintegy 900 szervezet mondta el véleményét a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban –, és mind a törvény szigorítását kezdeményezték. Akik véleményüket eljuttatták a kormányhoz, szigorúbb törvénycsomagot szeretnének, és azt is szorgalmazták, Soros Györgyöt tiltsák ki Magyarországról – jelentette ki ki Lázár János.

 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatójára érkezik az Országházban. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Kérdésre válaszolva arra emlékeztetett a miniszter, hogy számos alkalommal tettek a lakosság köreiből arra vonatkozó javaslatot, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy a magyar milliárdost kitiltsák az országból. A miniszter hozzátette, a kormánynak azonban nem célja ez.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Stop Soros törvénycsomagról volt társadalmi egyeztetés Magyarországon, hiszen ez tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az európai társadalmi szervezeteket nem kereste meg a kormány. A Stop Soros nem a politikai menekültek ügye, hanem gazdasági migránsok és illegális bevándorlás kérdéséről szól.

Nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesni a migrációt támogató szervezeteknek

Kiemelte azt is, hogy három határzárat hoztak létre Magyarország déli határa mentén. Az egyik a fizikai határzár, másrészről egy élő erős határzár létrehozásáról is döntöttek, és egy jogi határzár megvalósítására is sor került. A cél, hogy eltűnjenek az illegális bevándorlók által kihasznált kiskapuk, illetve az is, hogy minden olyan szervezetet megállítsanak, amelyek a nemzetbiztonsági érdekekkel ellentétben támogatják az illegális migrációt.

Lázár János arról is beszélt, hogy a Belügyminisztérium engedélyhez köti a migrációt szervező szervezetek működését; a törvény előírna egy nemzetbiztonsági ellenőrzést, vagyis nemzetbiztonsági vizsgálaton kellene átesni annak, aki migrációt támogató tevékenységet folytat – mondta Lázár János.

A kormány szerint a migrációt meg kell állítani

Magyarország marad az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában és harcba száll azért, hogy érdemben befolyásolni tudja az elképzeléseket – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kapott mandátumot, hogy szövegszerű javaslatot tegyen mind az öt kifogásolt pontban, és érvényt szerezzen a magyar álláspontnak.

Bírálta továbbá, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, és gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét. „A migrációt meg kell állítani, az országok határainál pedig megállítható, erről szól a magyar példa” – fogalmazott.

Az ENSZ gazdasági migránsok számára megnyitná a tagállamok határait és lehetővé akarja tenni az illegális bevándorlást. Ez a kormány szerint vállalhatatlan és elképzelhetetlen – tette hozzá.

A kormány nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt, ám aki politikai okból menekül, az a magyarok segítségére mindig számíthat – mondta.

Rekordév volt 2017

Az elmúlt 15 évben nem volt akkora – 4,2 százalékos – a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, mint tavaly – hangsúlyozta. Lázár János rekordévnek nevezte 2017-et. A miniszter úgy értékelt, 2017-ben jó évet zártunk, a magyar gazdaság jól teljesített.

A növekedést a 2016-ban megkötött hatéves adó- és bérmegállapodással magyarázta. Szerinte a magyar háztartásoknak is kézzel fogható eredményt hozott a GDP ilyen mértékű növekedése, mivel 12,8 százalékkal nőttek a bérek, nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélküliség.

Lázár János elmondta, az Európai Unióban átlagosan 2,6 százalék volt a növekedés, a magyar gazdaság 4,2 százalékos növekedése éves alapon a második legnagyobb az Európai Unióban. Hozzátette, a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra bátor vállalással, 4,3 százalékos GDP-növekedést vár.

Az OLAF-jelentések csupán vélemények

Lázár János kérdésre válaszolva elmondta, hogy az OLAF-jelentések kapcsán az Európai Bizottság még nem kereste meg a magyar államot. Magyarország így nem nyilatkozott még álláspontjáról egyik ügyben sem. Kihangsúlyozta, az OLAF-jelentések csupán vélemények. Emlékeztetett arra is, hogy Homolya Róbert kapcsán egy 10 éves ügyről beszélünk, amelyet az OLAF 8 évig vizsgált. Úgy fogalmazott, politikai hátteret sejtet az, hogy pont az április 8-i parlamenti választások előtt két hónappal zárták le a vizsgálatot.

hirado.hu - MTI
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Konferencia - a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van
    Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.
  • Orbán: Magyarországon az történik, amit a magyarok akarnak
    Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
  • Semjén: az állam és az egyház együttműködése a járható út
    Nem tudok elképzelni jobb "befektetést" a költségvetési pénzeknek, mint az egyházi intézményekbe történő invesztíció - jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken vasárnap.
MTI Hírfelhasználó