Sikertörténet a visegrádiak együttműködése
Az elmúlt több mint negyedszázad alatt visegrádi négyek megkerülhetetlen szereplői lettek az európai politikának, gazdasági súlyuk erősödésével párhuzamosan nőtt beleszólásuk a brüsszeli politika alakításába. Európa jövőjét meghatározó számos fontos kérdésben sikerült közös nevezőt kialakítani. A következő időszak legfontosabb kérdése a bevándorlás és az unió következő hétéves költségvetésének elfogadása.
2018. február 16. 09:17

A 2015-ös migrációs válság felszínre hozta a régi és az új uniós tagállamok közötti ellentéteket. A legélesebb törésvonal a keleti és nyugati országok között a bevándorlás kérdésében van. A régió államai kiálltak a jelenlegi schengeni határok fenntartása és megerősítése mellett és egyértelműen elutasítják Brüsszel által erőltetett kötelező kvótákat. A V4-ek az Európai Tanács egy korábbi, önkéntes tehermegosztásról szóló döntését támogatják.

„Ha a visegrádi négyek (V4) nem fogtak volna össze, akkor még mindig akadálytalanul áramlanának százezrek Európa felé, tovább rontva ezzel a kontinens népeinek biztonságos életét ” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2017 júniusában, miután Magyarország átvette Lengyelországot a soros elnökségét.

A Nézőpont 2017 nyári felmérése is azt mutatja, hogy nagy támogatottságot élvez a magyar megoldás a térségben. E szerint a négy országban a megkérdezettek háromnegyede értett egyet a magyar határzár megépítésével és fenntartásával, illetve ugyanilyen arányban utasították el a kötelező betelepítési kvótákat.

Magyarországot 2015 őszén még számos nemzetközi kritika érte a határzár megépítése miatt, azóta viszont, ha nyíltan nem is, de sok nyugat-európai politikus méltatta a déli határon felépült kerítést. Ennek másik oka, hogy az uniós áttelepítési rendszer is kudarcba fulladt, a tervezett 160 ezer helyett alig 20 ezer embert helyeztek át Görögországból és Olaszországból. Ennek ellenére Brüsszel továbbra is ragaszkodik a felsőhatár nélküli kvótákhoz és szankciókkal fenyegeti az ezt elutasító országokat.

Lengyelország, Csehország és Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult az Európai Bíróságon. A bíróság kimondta, hogy a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényes, amit az érintett országoknak teljesítenie kell.

A belga miniszterelnök pedig az elmúlt napokban a V4-es államoknak címzett nyilatkozatában kijelentette, hogy ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a migrációs programot és a migránsok kötelező elosztását.

Forrás: MTI

Európa stabilitásának záloga a Balkán

Az illegális bevándorlás megállítása szempontjából a balkáni térség szerepe 2015 után felértékelődött. De már a kezdetektől, fontos szerepet játszik a V4-ek közös külpolitikájában a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség. 2015 novemberében létrehozták a Nyugat-balkáni Alapot, de nem csak pénzügyi forrásokkal, szakértőkkel is segítik a V4-ek a térség országainak integrációját az EU-ba. Magyarország és a többi három tagállam elkötelezett híve a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának, a kormányok álláspontja, hogy az európai integrációval lehet stabilitást teremteni a Balkánon.

Európa megújítása

A V4-ek nemcsak a balkáni térség, hanem Európa megerősítését is célként tűzték ki. Orbán Viktor kormányfő többször is arról beszélt, hogy az európai jövő a visegrádi négyekben van és évek múlva úgy fognak beszélni a V4-ekről mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról.

A 64 milliós régió növekvő gazdasági súlyát jelzi, hogy míg 2004-ben a négy ország az unió gazdasági kibocsátásának 3,8 százalékát adta, az 2016-re hat százalék fölé emelkedett. Az uniós csatlakozás óta mind a négy országban az unió átlagát meghaladó volt a gazdasági növekedés és egy főre vetítve a GDP értéke megközelítette az uniós átlag 65-80 százalékát.  A kereskedelmi kapcsolatok a régi tagországokkal 2004 óta többszörösére emelkedtek, a V4-es csoport lett az EU28-ak negyedik legnagyobb exportőre.

A januári budapesti V4-es csúcson a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek.

„Európa-párti politikusok vagyunk… a célunk az, hogy Európa erősebb legyen, az új tervben kell lennie egy, a munkaalapú társadalomra utaló passzusnak, Európának technológiailag vissza kell kerülnie a csúcsra, saját európai véderő kell, továbbá nem európai egyesült államokról, hanem szabad nemzetek szövetségéről kell beszélni” – mondta a magyar kormányfő.

Forrás: Twitter

Közös együttműködés

A magyar kormányfő lényegében az új francia elnök Európát megújító, föderalista terveire is válaszolt. Emmanuel Macron gazdasági és monetáris konvergencia megerősítését szorgalmazta. A francia államfő nyáron kelet-európai útján látványosan elkerülte Lengyelországot és Magyarországot, amelyet elemzők a V4-ek egységének megosztására tett kísérleteként értékeltek.

A bevándorlás mellett a keleti-nyugati törésvonal másik pontja a keleti-európai munkavállalók bérezésének a kérdése. A francia elnök kampányában a „szociális dömping” ellen szorgalmazott fellépést, amely a gyakorlatban számos versenykorlátozó lépést tartalmaz.

A kelet-európai fuvarozókat negatívan érintette, hogy a nyugati-államok adminisztratív eszközökkel védték piacaikat. Közös nyilatkozatukban a fuvarozó érdekképviseletek a fuvarozásra vonatkozó kiküldetési, minimálbér szabályozásban moratórium bevezetését szorgalmazták.

Tavalyi a tusványosi szabadegyetemen tartott beszédében Orbán Viktor előadását azzal kezdte, hogy az év legfontosabb politikai eseménye az amerikai és a francia elnökválasztás mellett az volt, hogy a V4 szorosabb együttműködéssé vált, mint eddig bármikor, és egymást segítve, keményen védi az érdekeit. Megtalálták egymással a hangot a „lelkes lengyelek, a megfontolt csehek, a józan szlovákok és a romantikus magyarok” – fogalmazott.

A visegrádiak számos szakpolitikai kérdésben, így az élelmiszerek kettős minőségének megszüntetése érdekében is sikeresen léptek fel. Brüsszel sokáig tagadta a problémát, de a közös kiállásnak köszönhetően már az Európai Bizottsági is elismeri, hogy létezik különbség a keleti és nyugati piacokon értékesített fogyasztási termékek minőségében.

Védelmi, energetikai együttműködés

A védelempolitikában a NATO csatlakozást követően a V4-ek együttműködése elsősorban a politikai konzultációra korlátozódott. 2017-ben közös katonai egységet küldtek a Baltikumba. Ezen túl a V4 országok készek uniós keretek között is részt venni egy újabb közös visegrádi harci egység létrehozásában, amely 2019 második felétől lenne bevethető. A V4-ek a közös európai haderő létrehozását is támogatják.

Történelmi okok miatt a V4-es országok már régóta beláttak az energiapolitikában a diverzifikáció fontosságát, hogy ezzel javítsák alkupozíciójukat és csökkentsék az orosz gáztól való függésüket és javítsák a térség energiabiztonságát.

Célként tűzték ki a gáztározók kapacitásának összehangolását, egy regionális gázpiac megvalósítását. A legnagyobb energetikai projekt és az észak-déli folyosó teljes kiépítése, amely az észak-déli irányú gázszállítást tenné lehetővé a  Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között.  A tervek között szerepel a villamosenergia-hálózatok megfelelő összekapcsolása is.

Bár a nyugati tagállamok nem nézik jó szemmel, hogy a Visegrádiak egyre szorosabbra fűzik gazdasági kapcsolataikat Kínával, a valóság az, hogy Kína és a 16 kelet-közép-európai együttműködésének sikeréből az egész Európai Unió is profitál.

Kína számos stratégiai beruházást hajt végre a térségben. Peking nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési programja, az Új Selyemút Lengyelországnak és Magyarországnak is csomópontszerepet szán. Az egyik legnagyobb kínai projekt a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújítása, de pénzügyi, termelő és logisztikai beruházások sora is megvalósul.

Kulturális kapcsolatok

Egy éve a V4-es csúcson a magyar kormányfő arról beszélt, hogy az európai fejlődés súlypontja a kontinens nyugati részéről a közepére fog kerülni. Ezt azzal indokolta, hogy a „V4-ek országainak továbbra is erős kulturális talapzata van, amelynek lényege, hogy bár modern társadalmak, de megmaradnak a keresztény fundamentumoknál”.

A V4-ek közötti kulturális együttműködés egyik egyik legsikeresebb vállalkozása az ezredfordulón létrehozott Visegrádi Nemzetközi Alap (IVF). Az Alap fennállása óta több ezer projektet támogatott a tudomány, a kutatás, oktatás területén. A program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. A külügyminisztérium adatai szerint a magyar pályázók eddig több mint 13 millió euró támogatásban részesültek.

„A V4 tartós keretnek bizonyult a közép-európai együttműködésnek és ennek egyik meghatározó oka a közös keresztény, kulturális gyökerekben kereshető. Ugyanazt a sorsot írják ezek az országok, nagyon sok közös van, hasonlóan gondolkodunk, könnyebben megértjük egymást így visegrádiak, közép-európaiak, mint a nyugat-európaiakkal” – mondta Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzeti Színház vezetője a Visegrádi Négyek című dokumentumfilmjében, amelyet ezen a linken keresztül megtekinthet.

hirado.hu
megmondó
Az őáltaluk Európába csábított migránsokkal legyenek boldogok saját határaikon belül.
  • Néhány szó Lovas Istvánnak
    Mindig ugyanaz volt és maradt, kőkeményen nemzeti és kőkeményen radikális. Átlátta a brüsszeli politikát, átlátta az amerikai politikát, mindent átlátott.
  • Az ügynökhálózat mérgezi a civil világot
    Most nincs diktatúra, így a társadalom védtelen a külföldről felbérelt ügynökök ellen. Az ügynökök ügyködhetnek. Zavartalanul, jó pénzért.
  • Szeszélyes évszakok
    Európa, az európai demokrácia néhány nap alatt megmutatta, hogy mire képes. Mi az hogy, nagyon is.
  • Tévedésből adták Merkel kezébe a szöveget
    A kancellár azonban felolvasás közben sem vette észre, ez nem az ő szövege, ez valami tudományos civil találkozó előszavának készült.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI