Facebook-demokrácia
A címben jelzett két szó természetesen tökéletes ellentéte egymásnak.
2018. február 16. 17:48

A minap történt. A Facebookon vitatkoztam egy meglehetősen ellenzéki hangoltságú rokonommal. Nincs ebben semmi, hiszen maga Cukorhegy úr is megmondta (aki mellesleg szintén politikai pályára készülhet), hogy kommentelős, vitatkozós, eszmecserélős, röviden egyre inkább politikai felületté kívánja alakítani a Facebookot. (Hogy a fenti két tézisből – politikai pálya és politizáló felület – milyen szintézis következik, a tisztelt olvasó belátására bízom). Szóval én és a rokonom erre tettünk egy óvatos kísérletet – óvatosat, mert köztudott, hogy a politika miatt még a kebelbarátok is egymás torkának esnek, ha történetesen épp ellenkező oldalon állnak (különösen a kampány felfokozott hangulatában). Ennek a groteszk emberkísérletnek azonban (értsd: politikai vita, Magyarország, 2018) kínos véget vetett – hogy is fogalmazzak? – a Cukorhegy fantomja. Egy szónak is száz a vége: mikor már éppen kezdtünk belemelegedni a vitába, valaki (vagy valami) cenzúrázni kezdte a kommentárjaimat. Nem egyszer, hanem mondhatni rendszerszerűen (őrült beszéd?). Így a vitafelület tele volt az ellenzéki prop…akarom mondani a tiszteletre méltó, és feltétlenül igazmondó őrkutya-médiumok szellemi anyagcserefolyamatainak végtermékeivel, miközben a kormánypárti érvek egyszerűen nem jelenhettek meg. Még a statisztikai hivatal adatai sem, miközben egyik vitapartnerem bőszen vádolta hazugsággal az éppen ezekre a számokra hivatkozó államtitkárt (felváltva a 444, az Index és a többiek nevében). Bevallom, kicsit zokon vettem a dolgot. Önkéntelenül is eszembe jutott, amikor a Facebook nevű anarchoszindikalista bázisdemokrácia trikolórba borult a szélsőséges francia szatirikus lapot ért terrortámadás után (Je suis) - hogy aztán minden más hasonló esetben (pl. közel-keleti és afrikai keresztények tömeges lemészárlása) mélyen hallgasson. Meg az is, amikor még az asztali laptopom ventillátora is szivárványprofilokat lengetett, versenyt hajbókolva a Budapest Pride-nak.

Elég hozzá annyi: állati pipa voltam. Úgy emberesen meg is kérdeztem a demokrácia és médiaszabadság (bármit is jelentsen ez) problémáira különösen érzékeny rokonomat, hogy mégis mire véljem ezt az attitűdváltást, hogy ne mondjam, ordító kettős mércét. Ő a kezeit mosta (nem tördelve), és szintúgy emberesen számon kérte rajtam, hogy mégis mit feltételezek én róla. Hogy ő törölgette volna az egymást hergelő ellenzéki tirádákat (oktatás, egészségügy, korrupció - Soros pedig nem is létezik, de ha igen, akkor sincs terve!) az általam ismert tényekkel szembesítő kommentjeimet? Az ismerőseiért mondjuk nem kezeskedik, de őket hagyjuk is ki a játékból, merthogy a barátság szent (kivéve a jobboldaliaknál, mert ott korrupció). Summa summarum: egy kicsit hajba is kaptunk. Rokonom becsületére legyen mondva, hogy végül mégis felvette e bizarr kelet-európai krimi fonalát, mondhatni „beleállt” az engem ért gigászi sérelembe. Ha nem Soros volt az (mondotta álbölcsen), és nem is az ufók, akkor mégiscsak valamelyik ismerőse lehett – esetleg a Cukorhegy fantomja. Külön vitatopikot indítottunk erről, ahol egy idő után szokatlan egyetértés mutatkozott a (vélhetően) jobb- és baloldali résztvevők között, miszerint ezt azért így, ebben a formában talán mégse kéne. Tetszik érteni, fantom úr?

Keresetlen utószó: Ezzel a személyes történettel is szeretném kifejezni szolidaritásomat a politikai véleményük miatt letiltott PolgárPortál munkatársaival (az esetről itt olvashat), valamint azzal a sok száz vagy sok ezer – többnyire jobboldali – véleményformálóval, aki nap mint nap vívja a maga szélmalomharcát az arctalan (és nem ritkán arcátlan) tech-óriásokkal. Lehet, hogy a globalizáció lovagjainak is el kellene gondolkozniuk rajta, hogy a hétpecsétes titokként őrzött profitmaximalizáló algoritmusok nem feltétlenül a mindenki-szerette tökéletes világrendhez (á la Cukorhegy), hanem egy sötét disztópiához visznek közelebb? A névtelen feljelentők és (politikai) programozók uralmához, amit mifelénk nem demokráciának, hanem bolsevizmusnak hívtak.

gondola
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Folytatódott a cirkusz
    Az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstráltak civil szervezetek, az ellenzéki pártok támogatásával vasárnap Budapesten. Több vidéki városban is szerveztek megmozdulást, azok már mind rendzavarás nélkül véget értek.
  • A vezetők nélküli Európa
    Kormányzati és személyi válságok uralják a nagyobb uniós országok zömét.
  • Az ellenzék erőszakos fellépésre hív fel a rendőrséggel szemben
    A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék magatartásával és üzeneteivel erőszakos fellépésre hív fel a rendőrök ellen, a rendőrség „törvényesen és arányosan” intézkedett a szerda óta tartó tüntetéseken, amelyek szervezői és résztvevői között „Soros György kitartottjai” nagy számban vannak jelen.
MTI Hírfelhasználó