Egyensúlyt akar az FPÖ a közmédiában
Egyre jobban elmérgesedik a kisebbik bécsi kormánypárt, az FPÖ és az osztrák közmédia viszonya. Heinz-Christian Strache alkancellár fogadkozik, hogy pártatlanná reformálja az ORF-et, amely csak az osztrákok mindössze négy százaléka szerint teljesen független. A közmédia évtizedek óta a politika szorításában vergődik Ausztriá­ban, a legutóbbi időkig – magántévék híján – monopolhelyzetet is élvezett, és jelenleg is egy szocialista káder áll az élén.
2018. február 16. 10:13

Botrány mérgesítette el nemrég még jobban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a közszolgálati média, az Österreichischer Rundfunk (ORF) eddig sem felhőtlen viszonyát. A jövő heti tiroli tartományi választások előtti kampányban Markus Abwerzger, az FPÖ helyi listavezetője pártja egy standja előtt egy idős választót hallgatott meg.

A 86 éves nyugdíjas a Hitlerjugendet – a nemzetiszocialista ifjúsági mozgalmat – magasztalta, valamint kifogásolta, hogy nem lehet „büdös zsidókról” beszélni. Az Ausztriá­ban önmagában is vihart kavart jelenetet az ORF, mint később magyarázták, „idő hiányában” és „technikai okokból” úgy adta le, hogy – az interneten visszakereshető felvételen – Abwerzger csak áll az idős férfi mellett, és úgy tűnik, mintha helyeselné az elmondottakat.

A tudósításért később a közmédia tiroli vezetése elnézést kért, és leadták Abwerzger elhatárolódó nyilatkozatát is. De ez már a gyakran náci kötődéssel vádolt kisebbik osztrák kormánypárt sokadik sérelme az ORF-fel szemben.

Heinz-Christian Strache (képünkön) szabadságpárti alkancellár egy – állítása szerint – szatirikus Facebook-posztban, hazugsághíreket emlegetve támadta az ORF-et és annak „arcát”, Armin Wolfot. Hívei előtt megígérte: „Mindent megteszek azért, hogy az ORF-et biztosan megreformáljuk; ennek eredményeként közszolgálati intézmény lesz, tárgyilagosan és semlegesen számol be a történésekről. Ez kormányzati munkám egyik fő célja.”

Az FPÖ lemondásra szólította fel Alexander Wrabetz szocialista kádert, az ORF főigazgatóját, továbbá a kötelező rádió- és televíziódíjak eltörlését szorgalmazza; a havi mintegy 25 eurós összegből kétharmad részt az ­ORF-et finanszírozzák.

Sebastian Kurz néppárti (ÖVP) kancellár szerint mellőzni kell a „szükségtelen érzelmeket”, de az ORF-re nem csak az FPÖ neheztel. Egy tavalyi felmérés szerint az osztrákok csak 4 százaléka tartja teljesen függetlennek, 58 százalékuk szerint leginkább a szociál­demokraták (SPÖ) javára elfogult, és a felük véli úgy, főleg az FPÖ kárára tudósít. 2013-ban az ORF szerkesztői tanácsa tiltakozott, amiért az SPÖ és az ÖVP a közmédia 100 százalékára rá akarja tenni a kezét, úgy, ahogyan azt évtizedeken át tette: a két nagy párt minden pozíciót leosztott egymás között.

Az ORF korszerűvé tételének a politikai kontroll mellett az sem használt, hogy csak 2003-ban indult az első földi sugárzású kereskedelmi adó: Ausztria Európában legutolsóként számolta fel az állami médiamonopóliumot.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó