Számos igazságtalan cikket közöltek hazánkról
A hazánkról a külföldi sajtóban tavaly megjelenő tudósításokból körvonalazódó képet ismertették a Médianéző pénteki rendezvényén. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője és Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője által ismertetett tanulmányból kiderül: a migráció témaköre kapta a legnagyobb figyelmet a nemzetközi médiában. Boris Kálnoky, magyar-német újságíró arról beszélt: a nyugati liberális lapoknál hazánk irányában kritikus attitűd gyökeresedett meg. A rendezvényen Kovács Zoltán kormányszóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikai aktivisták rendszeresen újságíróként tűnnek fel.
2018. február 17. 00:02

Kevesebb alkalommal foglalkoztak hazánkkal a külföldi sajtóban tavaly, mint a 2016-os évben – derült ki az Ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben elnevezésű, pénteki rendezvényen bemutatott tanulmányból. Az elemzésben szereplő 18 ország 115 nyomtatott és online sajtótermékének hazánkkal kapcsolatos tavalyi írásai közül több volt kritikus hangvételű, mint egy évvel korábban, ám összességében még így is többségben voltak az objektív, tényszerű tudósítások Magyarországról – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője a 2017-ben legintenzívebb külföldi bírálatokat kiváltó hazai történések közül Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatását emelte ki, valamint a jogi határzárral és a felsőoktatással kapcsolatos törvényi szabályozást március és április hónapokban.

– Míg az osztrák, a szlovák és a spanyol sajtóban jelent meg a legtöbb hír Magyarországról, az orosz, az olasz, valamint az izraeli médiában említettek meg minket a legkevesebbszer. A kritikus hangvételű írások pedig nyolc százalékkal nőttek tavaly 2016-hoz képest – tájékoztatott az ügyvezető. Boros Bánk hangsúlyozta: a bírálatok földrészünkön néhány nemzet – Német-, Francia- és Olaszország sajtójához kötődnek. A Magyarországon zajló folyamatok megítélése a szerb és az izraeli sajtótermékekben volt a legkedvezőbb, ezek a hazánkról szóló híradások összességének 15, illetve tíz százalékát tették ki.

Az ügyvezető elemző rámutatott: míg a nyugati sajtó inkább bíráló hangvételű cikkeket publikált Magyarországról, a közép-kelet európai média javarészt objektív tájékoztatást adott hazánkkal kapcsolatban.

– A legtöbb megjelenés a migráció témájával kapcsolatban született, az 1300 beszámoló mintegy negyede volt negatív hangvételű – közölte Boros Bánk Levente. A sorrendben hatodik leglefedettebb téma a Paks 2 erőműfejlesztés volt – a beruházást 73 alkalommal említették meg a felmérésben vizsgált országokban. A külföldi lapok híradásiban a magyar politikusok közül Orbán Viktor nevét tüntették fel a leggyakrabban, a miniszterelnököt összesen 3617-szer említették meg, ez több mint kétszer annyi hivatkozás, mint amennyit a nemzetközi sajtóban legtöbbször szereplő magyar közszereplők tízes listájának többi szereplőjére tettek összesen.

A képzeletbeli dobogóra még Szijjártó Péter és Lázár János kerültek fel, az ellenzéki politikusok közül Fekete-Győr András és Vona Gábor, a Momentum, illetve a Jobbik elnöke kerültek fel a lista 9., illetve tizedik helyére, 61 illetve 60 hivatkozással.

– Az, hogy nagyrészt kormánypárti politikusok szerepelnek a külföldi sajtóban, annak köszönhető, hogy a kormány témái relevánsabbak és érdekesebbek mint az ellenzéké.

Utóbbi tábor pártjai, képviselői összességében nem ütötték át más országok média-érdeklődésének az ingerküszöbét – fogalmazott Boros Bánk Levente.

Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója arról beszélt: néhány éve a nyugati sajtó híján volt a hazánkról megfelelő tájékozottsággal rendelkező újságíróknak, ami azt eredményezte, hogy számos alacsony színvonalú, és igazságtalan cikket publikáltak országunkról.

– Ebben a tekintetben jelentős változások zajlottak le az utóbbi időben, napjainkban egyre több az emocionalitástól mentes, szakmai felkészültségről tanúskodó írás Magyarországról – jelentette ki a több nagy európai lapnak is dolgozó neves zsurnaliszta. Kálnoky arra is kitért: a különböző világnézetű sajtóorgánumok ideológiai orientációja még mindig jelentős szerepet játszik a hazánkról szóló tudósítások hangvételében.

– A liberális lapokban azt tapasztalom, hogy kisebb módosításokat eszközölnek a Magyarországról szóló írásaimban. Például szinte soha nem használom a populista szót, ám ezt a szerkesztők gyakran beleillesztik ezekbe a cikkeimbe. Hasonlóképpen, a cím és a felcím által biztosított mozgástérrel is előszeretettel élnek a lapok – fogalmazott a magyar származású német újságíró.

Hozzátette: a nyugati média egy részében Magyarországgal szemben mélyen kritikus narratíva vert gyökeret, ennek következtében az említett lapok munkatársaikra erős lélektani nyomás nehezedik, hogy megfeleljenek annak.

Boris Kálnoky úgy értékelte, javult a magyar kormány külföld felé folytatott kommunikációja a mögöttünk álló években. Szavai szerint ebben az is szerepet játszott, hogy az Orbán-kabinet olyan témákat is sikeresen ültetett el a nyugati közbeszédben, amelyek uralják az ottani médiamegjelenéseket, így bizonyos szinten irányítani tudják a Magyarországról szóló tudósításokat. A publicista az utóbbi kísérletek közé sorolta a néhány éve a halálbüntetésről folytatott vitát, valamint a Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációt is. Boros Bánk értelmezésével szemben Kálnoky Németországot és Ausztriát is Közép-Európához sorolta, így álláspontja szerint nem a nyugati sajtóra jellemző, hogy bírálja hazánkat, hanem a földrajzilag közel fekvő államokra – az említett két ország mellett Szlovákiára és Lengyelországra.

Boris Kálnoky

Szavai szerint a kritikus hangvétel elsősorban az érdekellentéteknek – például a migrációval, vagy Oroszországgal kapcsolatban folytatott különböző intenciójú politikának – köszönhető. A neves publicista arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar olvasóközönség hajlamos túl nagy jelentőséget tulajdonítani az országról megjelenő negatív külföldi beszámolóknak.

Önmagában az, folytatta, hogy bíráló cikkek jelennek meg hazánkról, nem jelenti, hogy összességében probléma volna a magyar kormány által folytatott politikával.

– Angela Merkelről is számos kritikus hangvételű írás jelenik meg nemzetközi szinten, Németországban mégsem aggódnak miatta túlzott mértékben – zárta beszédét Boris Kálnoky.

Kovács Zoltán kormányszóvivő az előtte szóló szavaira reagálva hangsúlyozta: a kormány nem öncélúan igyekszik irányítani a hazánkkal kapcsolatos külföldi tudósításokat, a kommunikációs eszközök használata „nem látványpékség”. Mint fogalmazott, az Európai Unión belül is tapasztalhatóak a Magyarországétól eltérő ideológiai alapállások, társadalmi-gazdasági folyamatok, valamint befektetői magatartások, a kormányzati kommunikáció ezekben a konfliktusokban is hazánk érdekeit igyekszik képviselni.

A kormányszóvivő rámutatott: néhány ország részéről összehangolt, a szavak szintjén is koordinált támadás tapasztalható Magyarország ellen. Szavai szerint ennek része az az eddig nem tapasztalt és felháborító jelenség is, hogy politikai aktivisták rendszeresen tűnnek fel újságíróként.

Példaként a brüsszeli Politico elnevezésű lapot említette, amelynek a Daniel Nolan nevű újságíró-aktivistája egyéb elfogadhatatlan dolgok mellett magyar kormánypárti sajtótájékoztatót is szabotált már.

Kovács Zoltán a migráció problémakörével kapcsolatban megjegyezte: amellett, hogy hazánkkal kapcsolatban ez a téma kapta a legnagyobb nemzetközi sajtóvisszhangot, a visegrádi országok közös narratívájában is a legfontosabb összekötő kapocs a migrációval kapcsolatban vallott hasonló álláspont.

magyaridok.hu - MTI
megmondó
Az őáltaluk Európába csábított migránsokkal legyenek boldogok saját határaikon belül.
  • Néhány szó Lovas Istvánnak
    Mindig ugyanaz volt és maradt, kőkeményen nemzeti és kőkeményen radikális. Átlátta a brüsszeli politikát, átlátta az amerikai politikát, mindent átlátott.
  • Az ügynökhálózat mérgezi a civil világot
    Most nincs diktatúra, így a társadalom védtelen a külföldről felbérelt ügynökök ellen. Az ügynökök ügyködhetnek. Zavartalanul, jó pénzért.
  • Szeszélyes évszakok
    Európa, az európai demokrácia néhány nap alatt megmutatta, hogy mire képes. Mi az hogy, nagyon is.
  • Tévedésből adták Merkel kezébe a szöveget
    A kancellár azonban felolvasás közben sem vette észre, ez nem az ő szövege, ez valami tudományos civil találkozó előszavának készült.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI