Koszovó tíz éve kiáltotta ki függetlenségét
A túlnyomórészt albán lakosságú egykori szerb tartomány, Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét. Az önállóság elnyeréséhez rögös út vezetett, ám az azóta eltelt időszak sem volt kudarcoktól mentes. A hőn áhított európai integráció továbbra is szinte elérhetetlen távolságban van.
2018. február 17. 12:39

Nem tudni, mit gondoltak a koszovóiak 2008. február 17-én, amikor a pristinai vezetés kikiáltotta függetlenségét. Arra számítottak-e vajon, hogy tíz év múlva is ott tartanak, ahol most, vagy esetleg már az Európai Unióban, virágzó gazdasággal képzelték el önmagukat, esetleg úgy vélték, ez is csak egy olyan, eleve kudarcra ítélt próbálkozás lesz, mint amikor 1992-ben egy népszavazás után Ibrahim Rugova kikiáltotta a független koszovói államot.

Ibrahim Rugova. A politikus 2006-ban, 61 éves korában hunyt el Pristinában (MTI/EPA/Srdjan Suki)

A helyi sajtóbeszámolók szerint az évfordulót szinte apátiával várja a lakosság. Noha a fővárosban nagy ünnepséget szerveznek, ahol koncertet ad a koszovói származású, világhírű Rita Ora is, az ott élőket nem igazán hozza lázba a megemlékezés. Az utóbbi évek ugyanis inkább csalódások sorozatát jelentették a legifjabb európai ország számára, így sokan úgy vélik: nincs mit ünnepelni.

Véres út vezetett a függetlenséghez

A szerb kultúra és vallás bölcsőjének tekintett, albán többségű Koszovó 1912-ben került vissza az Oszmán Birodalomtól Szerbiához, majd az első világháború után Jugoszlávia része lett. A területen folyamatosak voltak a szerbek és az albánok közötti összetűzések. A konfliktus az 1998-1999-es koszovói háború idején csúcsosodott ki, és miután a NATO 1999-ben 78 napig tartó légicsapás-sorozattal kényszerítette Szerbia jogelődjét, (az akkor már csak Szerbiából és Montenegróból álló) Jugoszláviát arra, hogy hagyjon fel az etnikai tisztogatással és vonuljon ki a területről.

Koszovói szerb katonák Zupcében, 1998. július 28-án (MTI/EPA/Risto Bozovic)

Koszovó ideiglenes ENSZ-igazgatás alá került, a biztonságról a NATO vezette békefenntartók gondoskodtak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-én elfogadott 1244. számú határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó felett, ugyanakkor jelentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak Jugoszlávián belül. Ez a határozat a mai napig hatályos.

Az albán szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillái a Pristinától délre fekvő Pantina falu ellenőrző pontjánál 1998 novemberében (MTI/EPA/Mladen Antonov)

2008-ban azonban Pristina már nem tudott tovább várni, és mindenképpen függetlenséget akart, Belgrád viszont legfeljebb nagyobb önállóságot, autonómiát biztosított volna az általa továbbra is déli tartományának tekintett területnek. Végül Pristina bejelentette elszakadását, és kikiáltották a független Koszovót. Annak ellenére, hogy Belgrád ezt a nemzetközi jog megsértésének nevezte, számos ország már a következő néhány napban elismerte Koszovó függetlenségét.

Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Törökország, Franciaország, Albánia, Afganisztán, Costa Rica és Szenegál például már másnap üdvözölte az új államot. Magyarország 2008. március 19-én közölte, hogy független államként ismeri el Koszovót. Feszültséget okozott azonban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező két ország, Oroszország és Kína azonnal bejelentette, Szerbia mellett áll ki.

A folyamat azonban felgyorsult, és mára a világ 116 országa szerint független állam Koszovó, ám az akadályok továbbra is léteznek, ugyanis Szerbia, Kína, Oroszország, valamint öt uniós tagállam – Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország – szerint a terület továbbra is Szerbia része. Ez ellehetetleníti Pristina belépését a nemzetközi szervezetekbe, azt ugyanis a nagy szövetségesek folyamatosan megvétózzák. A kis balkáni államot a nagyobb szervezetek közül eddig a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vette fel a tagjai közé, az UNESCO-hoz és az Interpolhoz azonban eddig nem sikerült csatlakoznia, és az európai uniós integrációja is megrekedt.

Koszovói kormányépület (MTI/AP/Visar Kryeziu)

Távol még az unió

Sikerként könyvelte el a pristinai vezetés, hogy 2015-ben aláírták az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodást, ám azóta sem történt előrelépés. Az Európai Bizottság idei februári bővítési jelentésében alig esik szó a kis balkáni államról, és akkor is főként csak azért, hogy napirendre kerülhessen a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezése.

A koszóvói parlament (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

Johannes Hahn uniós bővítési biztos is erről beszélt, amikor a közelmúltban Belgrádban azt mondta, egyetlen ország sem léphet be az unióba addig, amíg nem rendezte kapcsolatát a szomszédaival. Koszovónak pedig nemcsak Szerbiával, hanem Montenegróval is vitája van. A mintegy nyolcezer hektár földterületről szóló határvita az egyetlen még fennálló feltétele annak, hogy Brüsszel eltörölje a koszovóiakkal szembeni vízumkényszert, a pristinai politikusok azonban nem tudnak megegyezni az ügyben. Az erről szóló megállapodást már 2015-ben aláírták, ám azt a parlamentnek is ratifikálnia kell.

Belgráddal ugyan megkezdődött a kapcsolat javítását célzó párbeszéd, valódi előrelépés azonban nem történt. A pristinai közvélemény azt várta, hogy a függetlenség tizedik évfordulóján Szerbia végre elismeri az önállóságát, ám a szerb politikusok ezt a lehetőséget kategorikusan elutasították, és az EU felől sem érkezett semmilyen megerősítés, például a vízumkényszer eltörlésének formájában.

Sőt, a pristinai vezetés majdnem elveszítette a legbiztosabb és legrégebbi partnereit, Washingtont és Londont, amikor bejelentette, visszavonja az 1998-1999-es háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megalakítására vonatkozó törvényt. Végül Hashim Thaci bejelentette: a bíróság marad.

Isa Mustafa koszovói miniszterelnök és John Kerry amerikai külügyminiszter (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

Az utóbbi időszak diplomáciai sikertelenségeit a gazdasági kudarcok is tetézték. Koszovó tíz év alatt sem lett virágzó állam, hiszen a munkanélküliségi arány meghaladja a 30 százalékot, a fiatalok körében pedig ennél is magasabb, körülbelül 55 százalékos. Jóllehet Koszovó lakossága a legfiatalabb Európában, a fiatalok többsége abban reménykedik, hogy el tudja hagyni az országot, hogy Nyugat-Európában próbáljon szerencsét. Emellett sokan arra panaszkodnak, esélyük sincs boldogulni, a korrupció és a szervezett bűnözés ugyanis az egész országot behálózza.

Koszovó sportolóinak bevonulása a pjongcsangi téli olimpia megnyitóján (MTI/EPA/Christian Bruna)

hirado.hu - MTI
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI