II. Újra szemben az árral!
Indokolási kötelezettség. Látogatási célú vízum elutasítása. Felülvizsgálati határidő. Magánút használata. Fizetési meghagyás. Társasház képviselete. Személyhez fűződő jog megsértése. Gyermek jogellenes visszatartása.
2018. február 18. 12:49

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legfrissebb végzései

Vigalmi negyed, helyi népszavazás

A Fővárosi Törvényszék által alkotott Kpk.670.453/2017/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.
Előzménye: Budapest VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

A Helyi Választási Bizottság döntését sérelmező gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Fővárosi Törvényszék  viszont helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát. Az indítványozó ezt  követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a bírói döntéssel hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés tárgyát képező tilalom nyomán megszülető önkormányzati rendelet jogellenesen korlátozná a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó vállalkozóknak, munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek a jogait és

ellehetetleníti majd a azt is, hogy a  tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, ráadásul az ingatlanok értékét is jelentősen csökkenti.  Az önkormányzat tehát túllép feladat- és hatáskörén, ami ellentétes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseivel és sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését is.

***

Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által  alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa.

A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz. (Megnyitás PDF-ként.)

A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt.

Jogorvoslathoz való jog

A Kúriaáltal alkotott Kfv.III.38.040/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.

A Magyar Állam nevében eljáró indítványozó kérelmére a Heves Megyei Kormányhivatal határozatával a kérelemben szereplő ingatlanrészt kisajátította, és 298 000 forint kártalanítási összeget állapított meg, melynek megfizetésére az indítványozót, mint kérelmezőt kötelezte.

A felperes a közigazgatási határozattal szemben keresetet nyújtott be, amelyben vitatta a kártalanítás összegét. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a kormányhivatal határozatát megváltoztatta és a kártalanítás összegét 2 400 000 forintra felemelte. Az indítványozó, mint II. rendű alperes az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúria azonban  a keresetét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria döntése téves jogszabályi értelmezésből ered, így sérti az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. Azzal pedig, hogy a Kúria indítványát nem vizsgálta érdemben, sérült a jogorvoslathoz fűződő alapjoga is.

***

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, mivel az nem felel meg az Abtv. 27. §-ában, valamint az 51. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért a kérelmet az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

A végzéshez Salamon László párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak legfrissebbvégzései

Előkészítő eljárás

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §, 39. § (2) bekezdése, 55. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 25. § (3), (4) és (6) bekezdései és 26. § (4) bekezdése, továbbá az Alkotmánybíróság IV/290-7/2017. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésétszorgalmazó alkotmányjogi panasz.
Az indítványozók szerint az Alkotmánybíróság megsértette az Alaptörvényben biztosított jogaikat a Kúria Pkk.V.25.023/2016/2. számú, eljáró bíróságot kijelölő végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszuk elbírálása során. Állítják: a IV/290-7/2017. számú egyesbírói végzés meghozatala során alkalmazott jogszabályi illetve ügyrendi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Nézetük szerint az Abtv. 55. § (1)-(3) és (5) bekezdése a főtitkárnak nem előkészítési, hanem tényleges döntési jogkört biztosít. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe, XXIV. cikk (1) bekezdésébe és B) cikk (1) bekezdésébe ütközőnek tartják, hogy a hiánypótlás nem teljesítése vagy a hiánypótlási határidő elmulasztása esetén az indítvány érdemi elbírálására nem kerül sor. Az indítványozók szerint az Ügyrend nem állapíthat meg az indítványozókra nézve kötelező magatartási szabályokat, mivel nem jogszabály.

Véleményük szerint az emberi méltósághoz való jogukat sérti, hogy az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva - a főtitkár javaslatára - visszautasította indítványukat. Az Abtv. 27. §-ában megfogalmazott "bírósági eljárást befejező egyéb döntés" kifejezés bizonytalan tartalommal bír, és azt az Alkotmánybíróság szűkítően értelmezi, ezért alaptörvény-ellenes.

***

Az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)−(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)−(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt, figyelemmel az Abtv. 26. § (2) bekezdésében és 30. § (4) bekezdésében foglaltakra, visszautasította, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés d) pontja, az AB végzés tekintetében pedig az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés f) pontja alapján. (Megnyitás PDF-ként.)

Személyiségi jogsértés

A Kúria Pfv.IV.21.242/2016/6. számú ítélet, a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.143/2015/3. számú ítélet, és a Kecskeméti Törvényszék 8.P.20.480/2014/58. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozók személyiségi jog megsértésének megállapítása iránti pert kezdeményeztek korábbi munkavállalójukkal (alperes) szemben. A keresetben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette személyhez fűződő jogaikat, többek között jóhírnevüket, személyes adatok védelméhez, magántitokhoz fűződő jogaikat.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, álláspontja szerint az alperes nem sértette meg az indítványozók személyiségi jogait. A másodfokú bíróság teljes körűen egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletével, a Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozók álláspontja szerint a bíróság a kereset elutasításával Alaptörvényt sértő módon a méltósághoz, a hatékony jogorvoslathoz, a törvény előtti egyenlőséghez, a magánélethez, a becsülethez és a jó hírnévhez való alapjogait figyelmen kívül hagyták, azt nem biztosították számukra..

***

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint  a pervesztes indítványozók a számukra kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adják, de az Alaptörvény felsorolt, sérülni vélt rendelkezéseihez nem kapcsoltak relevánsnak tekinthető és érdemi vizsgálatra alkalmas alkotmányjogi érvelést. Ám nem fogadható be az indítvány, ha az a bírói döntés és az eljárások – alaptörvény-ellenességet megalapozó indok nélküli – tartalmi, jogi kritikáját tartalmazza.. A Taláros Testület mindezekre tekintettel – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)−(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt, figyelemmel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglaltakra, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Indokolási kötelezettség

A Kúria által alkotottKfv.II.38.170/2016/17. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozó - perbeli felperes gazdasági társaság - illetve jogelődje rendelkezett a per tárgyát képező csapadékvíz-elvezetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az alperesi beavatkozó kérelmében a vízjogi engedély módosítását kezdeményezte, amihez az indítványozó nem járult hozzá. Az elsőfokú hatóság ennek ellenére a vízjogi engedélyt módosította, azt az engedélyes nevére átírta. Az engedéllyel szemben az indítványozó fellebbezett, a másodfokú hatóság azonban az elsőfokú döntést helybenhagyta, keresetét a bíróság is elutasította, a Kúria pedig a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogbiztonság követelményét, sérti a tisztességes eljárás követelményét.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz a XXVIII. cikk (1) bekezdésének állított sérelme vonatkozásában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz e vonatkozásban nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek.

Mindezekre tekintettel a Taláros Testület az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.)

Látogatási célú egységes vízum kiállításának elutasítása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által alkotott8.Kpk.45.519/2017/6. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
 Az indítványozó egyiptomi állampolgár előadta: egységes vízumkérelmet adott be Magyarországra való beutazáshoz az illetékes nagykövetségen, hogy meglátogassa Magyarországon élő magyar állampolgár feleségét. Kérelmét a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK Rendelete alapján Magyarország Kairói Nagykövetségének Konzulátusa, majd fellebbezés folytán a Külgazdasági és Külügyminisztérium elutasította, mondván a benyújtott dokumentációk nem voltak biztonságosnak tekinthetők, nem lehetett bizonyossággal megállapítani, hogy a vízum lejárta előtt az indítványozó el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is elutasította. 
Az indítványozó szerint a bírói döntés megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát, és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: tekintettel arra, hogy a vízumkérelmek elbírálása során a jogalkotó kétséget kizáróan biztosította az érdemi jogorvoslat lehetőségét, mely lehetőséggel az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban élt is, ekként e vonatkozásban az alkotmányjogi panasszal támadott eljárásban az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelme nem merült fel. A kifogásolt bírói döntés sem alaptörvény-ellenességként, sem pedig alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként nem értékelhető, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.)

Felülvizsgálati határidő

A Kúria által alkotott Mfv.II.10.187/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésétszorgalmazó panasz.
Az indítványozó - perbeli felperes - munkaviszonyban állt a perbeli alperesnél. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze a perbeli alperest elmaradt munkabér megfizetésére.

A bíróság az indítványozó kereseti kérelmének helyt adott, a másodfokon eljárt bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azonban a Kúria a elkésettség okán a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntés sérti a jogállamiság elvét, sérti a jogorvoslathoz való jogát, mivel a bíróság nem tájékoztatta döntése meghozatala során arról, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a rendelkezésére.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben a jelen esetben sincs olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely szükségessé tenné avagy indokolná a panasz érdemi vizsgálatát.

Minderre tekintettel a Taláros Testület az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Magánút használata

A Kúriaáltal alkotott Pfv.I.21.217/2016/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozók egy közforgalom elől el nem zárt magánút tulajdonosai illetve haszonélvezői, a magánúton 3,5 t feliratú súlykorlátozást elrendelő közlekedési táblát helyezetek el. A felperes  keresetében annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonosok (alperesek) a magánútra engedély nélkül kihelyezett súlykorlátozó táblát távolítsák el, és a bíróság tiltson el minden olyan további magatartást, amely a magánút indokolatlan korlátozását vagy elzárását eredményezné.
Az elsőfokú bíróság a súlykorlátozó tábla eltávolítására kötelezte az alpereseket. A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította: a közforgalom elől elzárt magánút használatára bárki jogosult, annak státusza a közútéval azonos, az alperesek tehát joggal való visszaélést tanúsítva rendelkeztek a súlykorlátozó tábla kihelyezéséről. A Kúria az alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasította.

Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és az egyenlő bánásmód követelményét. Nézetük szerint a bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna, hogy felmerült-e olyan közérdek, vagy olyan másik alapjog, amely felvetette volna a tulajdonjog korlátozásának szükségességét..

***

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány nem mutatott rá olyan körülményre, amely az Abtv. 29. §-a alapján indokolná annak befogadását és érdemi vizsgálatát. A Kúria a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapította meg az ügy tényállását, a tényállás és az alkalmazandó jogszabályok egybevetésével hozta meg döntését, amelyben álláspontját és annak indokolását részletesen kifejtette. Az pedig, hogy az így meghozott ítélet az indítványozók pervesztességét eredményezte, önmagában nem követeli meg az Alkotmánybíróság beavatkozását.

A Taláros Testület mindezek alapján megállapította: az indítvány nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt törvényi feltételeknek, ezért azt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Fizetési meghagyás

A Kaposvári Törvényszék  által alkotott 1.Pkf.21.890/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.

Az indítványozó előadta: egy részvénytársaság közjegyző előtt fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte, mely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyást az indítványozó dementiában szenvedő édesanyja vette át, aki az indítványozónak a levelet nem adta át. Az indítványozó ekkor huzamosabb ideig külföldön tartózkodott munkaszerzés céljából és csak több mint 3 évvel később szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, amikor már végrehajtási eljárást is kezdeményeztek ellene.

A végrehajtási eljárás ellen perújítási indítvánnyal élt, melyet a bíróság jogerősen is elutasított. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok döntései megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát, mikor nem vették figyelembe, hogy önhibáján kívül nem tudott a fizetési meghagyásról, és a perújítás elutasításával nem hagyták, hogy előadja bizonyítékait. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: a panasz nem tartalmaz olyan alkotmányjogilag értékelhető érvelést, amely valószínűsítené az Abtv. 29. §-ában foglaltakat. Nem merült fel érdemi indok arra, hogy az Alkotmánybíróság a rendes bíróságok hatáskörébe beavatkozva felülbírálja a Kaposvári Törvényszéknek, illetve a Siófoki Járásbíróságnak az álláspontját. Az eljárt bíróságok számot adtak a kérelem elutasításának indokairól, vagyis arról, hogy miért nem az indítványozó hibáján kívüli ok a fizetési meghagyás átvételének elmulasztása. Az indítványozó a rendes bíróságokra tartozó jogi érveléssel igyekszik megfordítani az eljárás eredményét, ez azonban nem alkotmányjogi szempont, nem vet fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. 

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Társasház képviselete

A Pesti Központi Kerületi Bíróság alkotta 18.P.50.391/2017/13. számú ítélet, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pont  alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
A felperesek pert indítottak a társasház ellen, és keresetükben olyan közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását kérték, melyek álláspontjuk szerint a kisebbség érdekeivel ellentétes helyzetet tartanak fenn.Az eljáró bíróság a kisebbség (felperesek) által összehívott "részközgyűlésen" hozott határozat alapján pervezető végzéssel kizárta a korábbi közös képviselőt, hogy a társasházat a bíróság előtt képviselje, és a tulajdonostársak 20 %-a által megtartott részközgyűlés által megválasztott közös képviselő képviseleti jogát biztosította.

A bíróság ítéletében a közgyűlési határozatokat megsemmisítette. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő társasház álláspontja szerint az ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, az annak alapján hozott pervezető végzés is alaptörvény-ellenes, mert a valódi képviseleti joggal rendelkező személy nem élhetett a jogorvoslathoz való jogával. 

***

Az Alkotmánybíróság  szerint az adott ügyben nem az bír relevanciával, hogy kinek van képviseleti joga, hanem az, hogy a perben a társasház a peres fél. Ennek megfelelően nem a közös képviselőt illeti a jogorvoslathoz való jog, hanem a társasházat, aki viszont – törvényes képviselője útján – a fellebbezésről lemondott. Minderre tekintettel a Taláros Testület megállapította: az alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, illetőleg a 27. § b) pontjában foglaltaknak nem felel meg, így az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.) 

Személyhez fűződő jog megsértése

A Fővárosi Ítélőtábla alkotta 1.Pf.20.348/2017/6/II. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozó személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított pert a Fővárosi Törvényszék ellen. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során, mikor a bírói kizárására vonatkozó indítványát elutasította.
A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a jogerős ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem ismerte el, hogy az személyiségi jognak minősül.

***

Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó csupán állítja, de kellő indokolással nem támasztja alá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét. Nem jelöli meg e jog sérelmének lényegét és nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A hiánypótlásra szóló felhívásra adott válaszában sem adott elő releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást arra vonatkozóan, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését a bírói döntés miért és mennyiben sérti.

Mindezek alapján a Taláros Testület megállapította: az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak nem felel meg, így azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Gyermek jogellenes visszatartása

A Kúria Pfv.II.22.216/2017/13. számú végzés felfüggesztését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó  a végrehajtás felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróságtól. Előadta: olasz állampolgár férjével két közös gyermekük született, akikkel változó időtartamban Ibizán, illetve Magyarországon tartózkodtak. A felek házassága 2016. szeptemberében teljesen megromlott, amelyet követően az indítványozó a gyermekekkel Magyarországra utazott, és közölte a férjével, hogy nem kíván tovább Ibizán élni, nem hajlandó Spanyolországba visszatérni.
Az indítványozó házastársa - felperes - keresetet nyújtott be a bíróságra és kérte indítványozó kötelezését a gyermekek visszavitelére szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, illetve a gyermekek és úti okmányaik átadására.
Az elsőfokú bíróság végzésében kötelezte az indítványozót, hogy a kiskorú gyermekeket vigye vissza szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba. Megállapította, hogy az indítványozó általi 2017. január végi visszatartás előtt a gyermekek szokásos tartózkodási helye Spanyolországban volt, a felperes ténylegesen gyakorolta a szülői felügyeleti jogait és az indítványozó a felperes hozzájárulása nélkül költözött a gyermekekkel Magyarországra. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta azzal, hogy az indítványozó a gyerekeket 2018. február 11. napjáig köteles visszavinni a szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, ennek elmulasztása esetén 2018. február 17. napján 11 órakor köteles őket átadni a felperesnek vagy jogi képviselőjének.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az elsőfokú eljárás idéző végzése nem szabályszerűen került részére megküldésre, a bizonyítási indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő fél munkanap volt, az elsőfokú eljárás során az indítványozó bizonyítási indítványa körében kért igazságügyi pszichológus szakértő kirendelését elutasították, nem vizsgálták, hogy a felperes milyen körülmények közé vinné a gyermekeket, nem vizsgálták továbbá, hogy a gyermekek nem tudnak kommunikálni az édesapjukkal, valamint álláspontja szerint a bíróság a szokásos tartózkodási hely fogalmát helytelenül állapította meg, hiszen a felperes a magyarországi bölcsődébe iratáshoz hozzájárult.

***

Az Alkotmánybíróság felhívta a Pesti Központi Kerületi Bíróságot a 2017. július 13. napján kelt, 14.Pk.500.172/2017/11. számú jogerős végzése végrehajtásának felfüggesztésére. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló felhívás a Fővárosi Törvényszék 50. Pkf.636.303/2017/4. számú, valamint a Kúria Pfv.II.22.216/2017/13. sorszámú végzésében foglalt módosított végrehajtási határidőre, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 0101-15.Vh.9887/2017/4. szám alatt elrendelt végrehajtási eljárásra is irányadó.(Megnyitás PDF-ként.)

I.  Újra szemben az árral!

Bartha Szabó József
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI