Képlékeny határok a zűrzavaros félszigeten
Az egykori délszláv államok szinte mindegyikének van konfliktusa valamelyik szomszédjával.
2018. február 18. 11:19

Magyarország szerint Szerbia 2022-re készen állhat az EU-tagságra, míg az Európai Bizottság szerint 2025 tekinthető a csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontjának. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint ez sem reális a határviták miatt. Az unió vezetői bizonytalanok, mert a két, már csatlakozott egykori délszláv állam, Szlovénia és Horvátország sem tudta lezárni a határvitákat.

Nincs két olyan szomszédos egykori délszláv állam, amelyek között ne lennének határviták. A legnehezebb kérdés Szerbia és Koszovó viszonya. A szerbek kezdenek megbékélni azzal, hogy Koszovó végleg elveszett. Most az esetleges felosztásáról beszélnek.

A szerb vezetők nyilatkozatai szerint „olyan megállapodás lehet elfogadható, amely mindkét fél engedményein alapszik”. Ez azt sejteti, hogy a szerbek ismét aktualizálnák Koszovó felosztásának kérdését, és a szerbek lakta északi rész megkaparintása fejében esetleg elismernék a „maradék” függetlenségét. Az Európai Unióból közben folyamatosan azt üzenik, Koszovó elismerése nélkül nincs EU-tagság.

Ha nem történik áttörés, a határviták évekre visszavethetik a térség integráció­ját. 1992-ben a Badinter-bizottság megállapította, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság többé nem létezik, a területén létrejött új államok határai pedig megegyeznek a korábbi tagköztársaságok határaival.

A határokat a XIX. század végén és a XX. század elején jelölték ki, és a II. világháború után is elfogadták, de hivatalosan nem erősítették meg, mert akkor egy államban éltek. Mostanra a két EU-tag, Szlovénia és Horvátország határvitája is egyre aggasztóbb. A két ország már Jugoszlávia széthullása óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A horvátok igényt tartanak rá, a szlovének viszont csak akkor juthatnak ki a nemzetközi vizekre, ha ők ellenőrzik ezt az öblöt.

A Szerbia és Horvátország közötti vita tárgyát képezi a Duna menti határvonal egész szakasza. Bosznia-Hercegovinának Szerbiával a Drinán van vitája Zvorniknál és Bajina Bastánál, de vitás kérdés a Belgrád–Bar vasútvonal, amely részben áthalad Bosznián.

A priboji határátkelő kérdése is megoldatlan. A 200 lakosú Medjurjecje falu Szerbiában van, de Bosznia-Hercegovinához tartozik. A faluban a helyi infrastruktúrát Szerbia működteti, a posta, az általános iskola, a rendőrség, de még a helyi önkormányzat is Szerbiához tartozik, viszont mindenki Bosznia-Hercegovina felé adózik. Bosznia-Hercegovinának megoldatlan belső határproblémája is van.

Brcko körzeten jogilag a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság osztozik, ám a kormányzást a nemzetközi közösség látja el. De Boszniának és Montenegrónak is megoldást kell találnia a vitatott határkérdésekre. 1947-ben – írásbeli szerződés nélkül – Bosznia Sutorinát, Igalot és Njivicét átengedte Montenegrónak, ami máig feszültséget okoz a két ország között. Horvátország és Montenegró között a Prevlaka-félsziget is vitás kérdés. Problémás a helyzet Neumnál is, amely kérdésben a horvátok nem tudnak megegyezni a bosnyákokkal.

Mindezek tetejében még ott van Koszovó, mint a Balkán legkomolyabb problémája. Nem csak Szerbiával kell tehát meghúzni a határokat. Macedónia és Montenegró elismerte Koszovó függetlenségét, de itt is maradtak határviták az országok között.

Tóth Péter (Vajdaság)

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó