Európa eleve vesztes pozícióból indul a Balkánon
Európa eleve vesztes pozícióból indul a Balkánon, ahol jobbára lenézik a nyugati kultúrát - mondta Maróth Miklós akadémikus A vallás szerepe a politika alakításában című konferencián Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kedden.
2018. február 20. 21:08

A Balkánon Európa mellett egyedül a csalóka jólét szólhat, miközben a félsziget zömét uraló ortodox, keleti kereszténység és iszlám egyaránt lenézi azokat a definiálatlan nyugati értékeket, amiket Európa megpróbál "a nyakukba sózni" - fűzte hozzá.

Az ortodoxia és az iszlám politikafelfogásban közelebb áll egymáshoz, mint a Nyugathoz. Mindkét keleti nézetrendszerre a hatalom egysége és delegálása jellemző, szemben a nyugati hagyományban kialakuló hatalommegosztással. Az iszlám országokban a parlamenteknek inkább csak tanácskozási hatáskörei vannak, törvényalkotási alig, miközben a nyugati kultúrkörben szilárd törvényhozói hatalom működik - magyarázta a szakember.

A 20. század első, illetve második felének egy-egy jelentős magyar történésze, Hajnal István és Szűcs Jenő egyaránt figyelmeztetett arra, hogy szemben az európaival, a bizantikus hatalomfelfogás nem viseli el, hogy alulról módosítsák, az ilyen próbálkozásokat lázadásként kezeli - mondta az akadémikus.

Az iszlám expanzív, terjeszkedő szemléletére jellemző, hogy azt vallja: ahová egyszer betette a lábát, ott mindig otthon lesz. Jelenleg is zajlik az egykori iszlám török birodalom restaurálása a Balkánon, elsősorban kulturálisan, például mecsetépítések formájában. Egyes hírek szerint pedig a mecsetek jelzik a migránsútvonalakat, terjeszkedési irányokat - mondta Maróth Miklós.

Budapest elhárította ezt a lehetőséget, "vigaszágon" Gül Baba türbéjének felújítására kerül sor - tette hozzá.

A török terjeszkedés mellett egy másik iszlám hatalom, Szaúd-Arábia is megjelent a Balkánon jelentős erőforrásokkal. A pénzért pedig feltételeket szabnak, például, hogy a gyerekek muzulmán iskolába járjanak, a felnőttek muzulmán külsőségeket vegyenek fel, a férfiak hordjanak szakállt, a nők kendőt - mondta a kutató.

Szaúd-Arábia és Törökország szinte versenyt fut a Balkánon, egyre másra jönnek létre a keresztények számára no-go zónák. Ilyen körülmények között vajon mit kereshet abban a térségben Európa - vette fel Maróth Miklós.

Koller Boglárka, az NKE dékánja előadásában arra mutatott rá: Európa önmeghatározásában az egyik legfontosabb a kereszténység, és az újkori szekularizáció ellenére ma is a vallás fontos része ennek a kultúrának.

A vallás visszaszorulása a nyugati kultúrkörben egyébként sem egyenes vonalú trend, a fogyasztói társadalommal szemben a hiteles lét keresésében a vallás újra egyre fontosabb szerepet kap. Ma is igaz, hogy nem a civilizációk adják a vallásokat, hanem fordítva, a vallások adják a civilizációk alapját - mutatott rá a szakember.

A vallás és a hatalom viszonyának Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika múltjában és jelenében játszott szerepét feltáró egész napos konferenciát a NKE és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete szervezte.

MTI
megmondó
Az őáltaluk Európába csábított migránsokkal legyenek boldogok saját határaikon belül.
  • Néhány szó Lovas Istvánnak
    Mindig ugyanaz volt és maradt, kőkeményen nemzeti és kőkeményen radikális. Átlátta a brüsszeli politikát, átlátta az amerikai politikát, mindent átlátott.
  • Az ügynökhálózat mérgezi a civil világot
    Most nincs diktatúra, így a társadalom védtelen a külföldről felbérelt ügynökök ellen. Az ügynökök ügyködhetnek. Zavartalanul, jó pénzért.
  • Szeszélyes évszakok
    Európa, az európai demokrácia néhány nap alatt megmutatta, hogy mire képes. Mi az hogy, nagyon is.
  • Tévedésből adták Merkel kezébe a szöveget
    A kancellár azonban felolvasás közben sem vette észre, ez nem az ő szövege, ez valami tudományos civil találkozó előszavának készült.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI