Európa eleve vesztes pozícióból indul a Balkánon
Európa eleve vesztes pozícióból indul a Balkánon, ahol jobbára lenézik a nyugati kultúrát - mondta Maróth Miklós akadémikus A vallás szerepe a politika alakításában című konferencián Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kedden.
2018. február 20. 21:08

A Balkánon Európa mellett egyedül a csalóka jólét szólhat, miközben a félsziget zömét uraló ortodox, keleti kereszténység és iszlám egyaránt lenézi azokat a definiálatlan nyugati értékeket, amiket Európa megpróbál "a nyakukba sózni" - fűzte hozzá.

Az ortodoxia és az iszlám politikafelfogásban közelebb áll egymáshoz, mint a Nyugathoz. Mindkét keleti nézetrendszerre a hatalom egysége és delegálása jellemző, szemben a nyugati hagyományban kialakuló hatalommegosztással. Az iszlám országokban a parlamenteknek inkább csak tanácskozási hatáskörei vannak, törvényalkotási alig, miközben a nyugati kultúrkörben szilárd törvényhozói hatalom működik - magyarázta a szakember.

A 20. század első, illetve második felének egy-egy jelentős magyar történésze, Hajnal István és Szűcs Jenő egyaránt figyelmeztetett arra, hogy szemben az európaival, a bizantikus hatalomfelfogás nem viseli el, hogy alulról módosítsák, az ilyen próbálkozásokat lázadásként kezeli - mondta az akadémikus.

Az iszlám expanzív, terjeszkedő szemléletére jellemző, hogy azt vallja: ahová egyszer betette a lábát, ott mindig otthon lesz. Jelenleg is zajlik az egykori iszlám török birodalom restaurálása a Balkánon, elsősorban kulturálisan, például mecsetépítések formájában. Egyes hírek szerint pedig a mecsetek jelzik a migránsútvonalakat, terjeszkedési irányokat - mondta Maróth Miklós.

Budapest elhárította ezt a lehetőséget, "vigaszágon" Gül Baba türbéjének felújítására kerül sor - tette hozzá.

A török terjeszkedés mellett egy másik iszlám hatalom, Szaúd-Arábia is megjelent a Balkánon jelentős erőforrásokkal. A pénzért pedig feltételeket szabnak, például, hogy a gyerekek muzulmán iskolába járjanak, a felnőttek muzulmán külsőségeket vegyenek fel, a férfiak hordjanak szakállt, a nők kendőt - mondta a kutató.

Szaúd-Arábia és Törökország szinte versenyt fut a Balkánon, egyre másra jönnek létre a keresztények számára no-go zónák. Ilyen körülmények között vajon mit kereshet abban a térségben Európa - vette fel Maróth Miklós.

Koller Boglárka, az NKE dékánja előadásában arra mutatott rá: Európa önmeghatározásában az egyik legfontosabb a kereszténység, és az újkori szekularizáció ellenére ma is a vallás fontos része ennek a kultúrának.

A vallás visszaszorulása a nyugati kultúrkörben egyébként sem egyenes vonalú trend, a fogyasztói társadalommal szemben a hiteles lét keresésében a vallás újra egyre fontosabb szerepet kap. Ma is igaz, hogy nem a civilizációk adják a vallásokat, hanem fordítva, a vallások adják a civilizációk alapját - mutatott rá a szakember.

A vallás és a hatalom viszonyának Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika múltjában és jelenében játszott szerepét feltáró egész napos konferenciát a NKE és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete szervezte.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó