Szolidáris Lengyelországgal a parlament
Határozatban fejezte ki szolidaritását Lengyelországgal a magyar Országgyűlés kedden, és felszólította a magyar kormányt: álljon ki Lengyelország mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.
2018. február 20. 22:12

Napirend előtt

A kormányfőről, egy földügyről, az Elios-ügyről, az áprilisi választásról és a turisztikai fejlesztésekről is szó volt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Jobbik: Orbán Viktor fél
    
Vona Gábor (Jobbik) szerint Orbán Viktor fél, nem mer elszámolni azzal, hogy betelepítettek az országba 2300 irakit, szírt, afgánt, titokban a betelepítések kormányává váltak. Hiányolta, hogy a kormányfő az "Elios-botránnyal" sem számol el. Ne próbálja azt senki megmagyarázni, hogy Orbán Viktor nem tudott arról, a veje mit művel - hangoztatta.

Kijelentette, a Jobbik leváltja a kormányt, véget ér "a felcsúti dolce vita", elkezdődik az elszámoltatás. Hozzátette: a Jobbik április 8-a után jobban fogja megvédeni Magyarországot. Önök mennek, a kerítés marad, feláll a határőrség, az uniós kvótának pedig ellenállunk - részletezte, majd az oktatás fejlesztését jelölte meg kulcsként egy nyugodt, sikeres, boldog ország megteremtésében.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházügyi államtitkára szerint korábban a Jobbik konzervatív, nemzeti pártként határozta meg magát, de aztán elkezdődött "a nagy lélekkiárusítás". A Jobbik megtámadta a földosztást, a határon túli magyarokkal kapcsolatban "gyurcsányi mélységeket" ért el, Vona Gábor leokézta a betelepítést - mondta.

Kifogásolta az ellenzéki pártelnök isztambuli beszédét. A migrációs válság közepén Vona Gábornak semmit nem jelentenek a keresztény értékek; a gárdamellény-cirmos cica-turbán háromszögben elég könnyű elveszni - fogalmazott.
 
Az MSZP egy honvédségi terület sorsát firtatta
    
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint egy négygenerációs állattartó család tevékenységét akarja tönkre tenni a honvédség. A család ötven éve, még a szovjet csapatok itt tartózkodása ideje alatt is használt egy honvédségi területet legeltetésre, most azonban Tasó László (Fidesz) kinézte magának vadászterületnek - mondta.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a területet a debreceni alakulat használja lő- és gyakorlótérként. A hasznosításkor a katonák, a gazdák érdekét és azt kell figyelembe venni, hogy egy Natura 2000-res területről van szó - mondta.
    
LMP: a kormánypártiak a szabadságukért harcolnak
   
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt az Elios-ügy kapcsán, hogy a szekszárdi polgármester azelőtt beszélt a közvilágítási pályázatok ügyében a pénzek visszacsorgatásáról, hogy azt kiírták volna. Elég mohók voltak Tiborcz cégénél, mivel az önkormányzatnak nem adtak vissza pénzt - jegyezte meg.

Bächer Iván írót idézve azt mondta, a szégyen nem tart örökké, mert amikor meghal az ember, leteheti a fiainak, unokáinak. Nem tudom, hogy éreznek-e szégyent - címezte szavait a kormánypárti képviselőknek -, de büntetés biztosan lesz, a következő hetek tétje, mikor következik be a büntetés. Hozzátette: a kormánypártiak szabadságharcot vívnak, a szabadságukért harcolnak, azért, hogy elkerüljék ezt a büntetést.

Soltész Miklós válaszában rámutatott, hogy Hadházy Ákos is megszavazta szekszárdi önkormányzati képviselőként a világításkorszerűsítési pályázat benyújtását. Az, hogy most felhozza ezt a kérdést, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy összefogtak Brüsszellel, a kampányukat akarják erősíteni - mondta az LMP-ről.

Hozzátette: a tárgyalt időszakban az az oligarcha volt az érintett cég fő tulajdonosa, akivel az LMP-s politikus rendszeresen egyeztet. Őszintébb lenne, ha beismerné, üzleti érdekeket képvisel - hangoztatta. Szerinte az LMP a bevándorlást támogatja, minden más üggyel a magyar embereket akarják megtámadni.
    
KDNP: április 8-án újra meg kell küzdenünk a szabadságért
    
Hollik István (KDNP) közölte, a választás tétje, hogy nemzeti vagy bevándorláspárti kormánya lesz-e Magyarországnak. Április 8-án a következő száz évről is szavazunk, nem kisebb a tét, mint nemzeti keresztény identitásunk - mondta. Szerinte a magyaroknak csak akkor megy jól, ha szabadok. Ha mások mondják meg nekünk, hogyan éljünk, azzal rosszul járunk, ha saját magunk urai vagyunk, Magyarország erősödik, a magyar emberek gyarapodnak - fejtette ki.

Kijelentette, április 8-án újra meg kell küzdeni a szabadságért, mert sokan vannak azok, akik meg szeretnék mondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Példaként Soros Györgyöt és brüsszeli szövetségeseit említette, akik szerint a migráció jó Magyarországnak. "Mi azt szeretnénk, hogy száz év múlva is farsangolhassunk és húsvétot ünnepelhessünk, nagyböjtöt tartsunk és ne ramadánt, hogy egy családban egy feleség legyen és ne több" - mondta, hozzátéve, azt is szeretnék, hogy Európában ne az iszlám legyen az utolsó reménység, hanem a keresztény értékek.

Soltész Miklós a szolidaritás fontosságáról beszélt, hogy a bajba jutottaknak helyben segítsenek. Ugyancsak szolidaritását fejezte ki a nyugatiak felé, akiknek elegük van abból, hogy országaikat bevándorlóországgá teszik.

Azt mondta, az ellenzéki pártok visszafordíthatatlan folyamatot indítanának el, lebontanák a kerítést és támogatnák a betelepítést.

A felszólalás alatt Hadházy Ákos egy papírt tartott fel az államtitkár mögött, amire azt írta: "ő is hazudik".
        
Fidesz: megújultak a turistaházak
    
Révész Máriusz (Fidesz) - aki a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos - beszámolt arról, hogy 2010 óta több mint 100 turistaházat újítottak meg, 38 új kilátó épült. A erdészetek és nemzeti parkok látogatóinak száma 70 százalékkal nőtt - mondta. Közölte, 200 új vízitúra-megállóhelyet fejlesztenek és számos kerékpárút is elkészül a közeljövőben.

Fónagy János, a nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány elkötelezettségét hangsúlyozta az aktív kikapcsolódás feltételének javításában.

--------------------------------------

Lengyelország melletti kiállás

A Lengyelország melletti kiállásról szóló Fidesz-KDNP-s határozati javaslat általános vitájával folytatta keddi ülését az Országgyűlés.

Németh Zsolt: Lengyelországért állunk ki Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben
    
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki Gulyás Gergely frakcióvezetővel és két KDNP-s képviselővel együtt jegyzi a javaslatot, azt mondta: a határozati javaslat arról szól, hogy az Európai Unió nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse, mert ez a tagállamok parlamentáris rendszereinek dolga.

Úgy vélte: ha Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az EU, akkor ez precedenst teremt további beavatkozásokra is bármely más tagállammal szemben is. Végül is ki írja itt a legyen alkotmányt, van még erre joga lengyeleknek, vagy ezt is átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság? - tette fel a kérdést a politikus, aki szerint az Európai Bizottság rendszeresen túlterjeszkedik hatáskörén, és beavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes.

Hangsúlyozta: Lengyelországért állnak ki, de az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és jövőjéért is fellépnek. Megjegyezte: amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen az ország ezeréves barátunk.

Németh Zsolt szerint a javaslat arról is szól, hogy nem fogadják el a európai alapszerződés "csűrcsavarásával" kialakított döntéseket, mert az számít, ami a szerződésben le van írva, nem pedig az, amit a "balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak".    

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslat nem szól arról, hogy kinek van igaza a reflektorfénybe került lengyel belpolitikai vitában, mert ezt nem a magyarok és nem Brüsszel dolga eldönteni, hanem a lengyeleké. Hozzátette: amikor kiállnak Lengyelország mellett, az azt sem jelenti, hogy ki akarnának lépni az EU-ból vagy meg akarnák gyengíteni azt. Az előterjesztés arról sem szól, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az EU-nak - tette hozzá.
        
Magyar Levente: a kormány támogatja a Lengyelország melletti kiállást  
    
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára helyénvalónak, időszerűnek és üdvözlendőnek tartotta a kezdeményezést, és jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot és Lengyelországot, minden olyan döntést megvétóz, amely Lengyelország ellen irányul.

Hangsúlyozta: Lengyelországon keresztül Magyarországot is a támadást érte, az Európai Bizottság fellépése (miszerint az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást indított Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt) legalább annyira szól Magyarországról, és a visegrádi együttműködésről is. Az államtitkár szerint jogtalan és igazságtalan az Európai Bizottság támadása, valamint tiszteletlen is az eljárás Lengyelországgal szemben.

Kiemelte: akár hajtóvadászatnak, akár inkvizíciós eljárásnak nevezzük a Lengyelország elleni eljárást, a lényeg az, hogy Lengyelországot méltatlan politikai támadás érte. Az államtitkár szerint emögött Közép-Európa történelmi léptékű gazdasági súlynövekedése állhat, amely már politikai tekintetben is egyre érezhetőbb.
    
MSZP: nem a lengyel-magyar barátságról, hanem két autokrata kormány nyomásgyakorlásáról van szó
    
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a lengyel-magyar barátság valóban a távoli múltban gyökerezik és fontos a jó viszony a két ország között, azonban ez a határozat nem a két nép barátságáról szól, hanem "két autokrata kormány közös nyomásgyakorlásáról, amely vállalhatatlan, demokratikus elvekkel és a jogállam eszméjével össze nem egyeztethető közjogi törekvéseikhez próbál igazolást találni", miközben a magyar és a lengyel népet paravánként tolják maguk előtt, hogy leplezzék saját hatalomtechnikai törekvéseiket.

Az MSZP-s képviselő úgy vélte: Brüsszel nem lépte túl a hatáskörét. Ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt, akkor meg kellene próbálnia a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változasson a jogállamiság elveivel szembeni hozzáállásán, ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mit azzal, hogy kiáll egy olyan törekvés mellett, ami nem a lengyel emberek érdeke - mondta az MSZP-s képviselő.

KDNP: elfogadhatatlan az uniós eljárás
    
Latorcai János, a KDNP egyik vezérszónoka - megemlékezve a háborúk alatti kölcsönös áldozathozatalról - azt emelte ki, hogy a két ország barátságát mindig áthatotta a szolidaritás. Mint mondta, a másfél évtizedes uniós tagság megtanította mindkét nemzetet, hogy a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a közös küzdelem eredménye, a közösen vallott célokat pedig összefogva lehet elérni.

A kormánypárti politikus szerint 2010-ben Magyarország megtanulta, hogy a nemzeti szuverenitást az EU-ban is meg kell védeni. Értékelése szerint a Lengyelországgal szembeni rosszindulatú, méltatlan támadás nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről szól, a Európai Bizottság túllép a rögzített feladatkörén és újabb lépést tesz az európai egyesült államok megteremtése felé.

Latorcai János elfogadhatatlannak tartotta az uniós eljárást és visszautasította, hogy Lengyelország ne állna a demokratikus jogrend talaján.

Gaal Gergely, a KDNP másik vezérszónoka jogi álca mögé bújtatott politikai támadásként értékelte az uniós eljárást, amit annak tulajdonított, hogy Lengyelország nem kíván illegális migránsokat befogadni. Mint mondta, vállvetve kell kiállni a kereszténység védelmében.

Kifejezetten éles polémia alakult ki kedden az Országgyűlésben a Lengyelország melletti kiállásról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában, amelynek színvonala miatt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők aggodalmukat fejezték ki.

Jobbik: öncélú konfliktuskeresésről van szó
        
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta: a határozat és a kormánypárti felszólalások számos pátoszos fordulatot tartalmaznak, de kevés szó esik arról, milyen ügyben marasztalták el Lengyelországot. Mint mondta, az ország igazságszolgáltatásának átalakítását nem az EU kritizálta először, hanem maga a lengyel alkotmánybíróság, s az országon belül is erős kritikusai voltak a módosításoknak.

Az ellenzéki politikus szerint a kiállás öncélú konfliktuskeresés, felesleges a diplomácia síkjaira terelni az ügyet. Úgy vélte, a magyar kormány saját politikáját akarja igazolni a kampányidőszakban és a függetlenségbe avatkozást látja minden nevelési szándékban. Hozzátette: Brüsszelben van lehetőség arra, hogy a felkészülten, szövetségesekkel érkező tagállamok kulturáltan megvitassák szempontjaikat.

Gyöngyösi Márton egy sokáig elhúzódó, komplex folyamatnak nevezte az uniós eljárást, értékelése szerint a szankciók esélye a nullához konvergál

Közölte: a Jobbik nem támogatja a határozati javaslatot.
    
Fidesz: kötelesség a szolidaritás kifejezése
        
Hörcsik Richárd (Fidesz) értékelése szerint Magyarország elemi kötelességet teljesít a Lengyelország melletti kiállással, az EU kettős mércét alkalmaz és politikai okok miatt indított eljárást.

Bírálta azt a folyamatot, ahogy az unió az eredeti értelmükkel ellentétesen értelmez jogokat és tesz hivatkozási alappá vállalhatatlan politikai célokat.

A kormánypárti politikus megjegyezte azt is, hogy a visegrádi négyeket ma határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi, Brüsszel ezt a közép-európai egységet igyekszik megtörni.
    
A KDNP az ellenzék hozzáállását bírálta
    
Soltész Miklós (KDNP) bírálta, hogy egyetlen ellenzéki frakció vagy független képviselő sem támogatta a házszabálytól eltérést.

Értékelése szerint a Jobbik gyáva és nem akar kiállni a keresztény értékek mellett, pártelnöke azzal a Szürke Farkasok terrorszervezettel találkozik, amelynek keretéből került ki II. János Pál lengyel pápa merénylője. A Jobbik valódi testvére az iszlám, nem a kereszténység - fogalmazta meg.

Megjegyezte azt is, az MSZP autoriter magatartással vádolja a kormányt, miközben soha nem kért bocsánatot azért, hogy pártelődje évtizedeken keresztül fenntartotta a kommunizmust, elnyomta az embereket.

Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, hogy hozzászóljon a témához - tette szóvá.

Képviselői felszólalások
    
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a kormánypártiak összekeverik egy adott ország kormányát és egy adott ország népét. Szó sincs a kereszténység védelméről, arról van szó, hogy a magyar kormánynak jól jön egy szövetséges az EU-ban - közölte.

Szerinte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése miatt támadja a magyar kormány Brüsszelt, mert az kényelmetlen a miniszterelnöknek és családjának.

Reagálva Soltész Miklós felszólalására közölte, Pintér Sándor, Matolcsy György, Fónagy János, Martonyi János, Hoffmann Rózsa, Mikola István, Járai Zsigmond MSZMP-tagként hozzájárultak az előző rendszer fenntartásához. Németh Zsolt és Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasok voltak - jegyezte meg.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Lengyelországot megtámadták, ezért szeretnének kiállni mellette. Szerinte amit az ellenzékiek csinálnak, az árulás.    

Gaal Gergely (KDNP) visszautasította az összehasonlítást a kommunistákkal. Lengyelországot azért támadja Brüsszel, mert ellenzi a bevándorlást - mondta.

Szávay István (Jobbik) szerint a javaslat Orbán Viktor európai ambícióról szól. A visegrádi együttműködés megerősítése fontos cél, csak nem minden áron - hangoztatta. Rámutatott, nem Lengyelországot támadták meg, hanem a lengyel kormánynak a demokráciát romboló magatartását, ehhez semmi köze nincs a bevándorláshoz. Közölte, a lengyel kormány mellett ebben az ügyben nem kívánnak kiállni.

Soltész Miklósnak címezve szavait azt mondta, a KDNP-s politikus "a demagógia, a hazudozás és a mellébeszélés nagymestere volt mindig is". A Jobbiknak a magyar-lengyel barátság érték és elképesztő gusztustalanság, amit csinálnak, minden szent ügyet képesek sárba rántani - közölte. A kormánypártokat vádolta új kommunista pártállam építésével, nettó bolsevizmussal. A Stop Soros törvénycsomagot ahhoz hasonlította, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani a civil szférát.    

Soltész Miklós az vetette az ellenzékiek szemére, hogy nem a lengyelek barátai, nem érdekli őket a lengyel nép akarata, amellyel megszavazták a mostani kormányt. Szerinte az ellenzék egyértelműen a brüsszeli bürokratákat, Soros szervezeteit támogatja, majd idézte Vona Gábor (Jobbik) iszlámmal kapcsolatos szavait.

Szávay István erre reagálva azt mondta, "vegyen már vissza képviselő úr a hülyeségből". Szerinte a KDNP-s politikus "demagóg baromságokat" beszél. Hozzátette: 1989/1990-ben a Fidesz volt a Soros-terv. Közölte, a Jobbiknak semmi köze Soroshoz.     

Apáti István (Jobbik) "felülmúlhatatlanul gusztustalannak" minősítette Soltész Miklós szavait és azt mondta, ha Soros Györgynek van felelőssége, akkor az, hogy a kormánypártokat "a nyakunkra ültette".

Soltész Miklós azt mondta, bár az ellenzékiek próbálták minősíthetetlenné tenni a vitát, de mégis az a legfontosabb, hogyan cselekszenek. Egy olyan támadás ellen nem szólalnak fel, amely egész Lengyelországot sújtja majd - közölte.

Fidesz: méltánytalan támadás éri Lengyelországot

Németh Zsolt fideszes előterjesztő viszonválaszában azt mondta: támogatnia kell az előterjesztést mindazoknak, akik szerint méltánytalan támadás éri Lengyelországot. "Ha önök azt mondják, nem éri méltánytalan támadás az országot, akkor önök nem komoly emberek"- fordult az ellenzéki felszólalókhoz.

Az ülésen elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont vitát lezárta.

---------------------------------------

A Lengyelország melletti kiállásról szóló előterjesztés vitájának lezárása után a Ház áttért a Budapesten rendezendő Hungarian Open ATP World Tour tenisztorna megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló javaslat tárgyalására, majd ez után a villamos energiáról szóló törvénymódosítás vitájára.

Hungarian Open

A nemzetközi teniszversenyeknek is helyet biztosító létesítmény létrehozását segíti elő a Margitszigeten a Budapesten megrendezendő Hungarian Open ATP World Tour tenisztorna megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló javaslat - ismertette előterjesztését Szűcs Lajos (Fidesz), aki a javaslat kivételes eljárásban zajló tárgyalását azzal indokolta: nemrég derült ki, hogy 2019 után további öt évig rendezhetjük meg a versenyt, így annak állandó helyszínt kell biztosítani. Idén a Kopaszi-gáton, ideiglenes pályákon tartják a tornát - mutatott rá a képviselő.

A fejlesztés a néhány évtizede még nemzetközi versenyeknek is helyt adó margitszigeti pályákat fejleszti oly módon, hogy az a sportolók mellett a teniszezni vágyóknak, a szigeti futáshoz átöltözni kívánóknak valamint a konferenciaturizmusnak is helyt ad majd.

Hangsúlyozta: a Magyarországon megrendezett versenyt tavaly a helyszínen 25 ezer ember követte, míg a médián keresztül 260 millió emberhez jutott el, így állandó helyszín megteremtésével a megrendezés üzleti szempontból is rentábilissá válhat.
        
NFM: újabb sportágban adhatunk otthont világszínvonalú versenynek

Egy újabb sportágban adhatunk otthont világszínvonalú versenynek - mutatott rá Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára, aki a javaslat céljának azt nevezte, hogy tisztázza a Budapesten megrendezendő tenisztorna megvalósításához kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. Az államtitkár szerint ezért kiemelten fontos közérdek fűződik a fejlesztéshez.

Kitért arra is, hogy a létesítmény a tömegsport, a kerekes székes és a szabadidős teniszezőknek is vonzó szolgáltatást nyújthat, így hozzájárul a margitszigeti sportélet fejlődéséhez.  
    
A Jobbik üdvözölte a fejlesztést

Gyöngyösi Márton (Jobbik) fontos célnak nevezte, hogy egy nemzetközi színvonalú teniszstadion létesüljön Budapesten. Rámutatott: gazdaságtalan, hogy a tornák előtt felépítik, majd lebontják a helyszínt a Kopaszi-gáton. Örömét fejezte ki, hogy nem egy új helyszínt jelöltek ki, hanem a régi központot fejlesztik.

Azt is hangsúlyozta, hogy a létesítmény nemcsak a sportolókat, hanem a teniszezni vágyókat is kiszolgálja. Felvetette ugyanakkor a parkolás, a megközelítés kérdését. A Duna vízállására is figyelni kell - hívta fel a figyelmet.

Az LMP képviselője kritikáit fogalmazta meg

Sallai R. Benedek (LMP) számos kritikát fogalmazott meg hozzászólásában, például azt, hogy míg fontos kérdésekkel, például az egészségüggyel vagy a vidéki úthálózat fejlesztésével nem foglalkozik a kormányoldal, egy teniszverseny érdekében egy nap alatt elkészítenek egy javaslatot.

A Fidesz-KDNP-t a legkisebb mértékben foglalkoztatja a közfeladatok ellátása - fogalmazott -, de mindig találnak egy versenyt, amelynek létesítményfejlesztésével sokan kapnak lehetőséget.

Szerinte Szűcs Lajos "egy személyben alkot jogot", hiszen ő a javaslat benyújtója, fideszes vezérszónoka és a törvényalkotási bizottság előadója is.

Kijelentette azt is, hogy az elmúlt nyolc évben egyetlen sportfejlesztés sem valósult meg időben és az előre jelzett áron. Azon aggodalmának is hangot adott, hogy megkezdődik a Margitsziget "szétbuherálása". Nagy teniszversenyeket mindenhol külső övezetekben rendeznek - vélekedett -, és a főváros dugig tele van konferenciaturizmusra alkalmas helyszínekkel - mondta.

Fidesz: a korábbi pályákat hozzák rendbe

A Margitszigeten 32 teniszpálya van, amelyek némelyikét ugyan belepte a gaz, de amely fejleszthetők - mutatott rá Szűcs Lajos, hangsúlyozva, nem vágnak ki fákat a beruházáshoz.

A parkolási kérdésre úgy felelt: a világ összes nagy teniszversenye félórányi gyaloglással közelíthető meg. Plusz parkolókat nem terveznek, versenyidőszakban a közösségi közlekedés fejleszthető - ismertette.

Az ülésen elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont vitát lezárta.

A villamos energiáról

Miniszterelnökség: cél a megújuló energiaforrások terjedése

Az agrárkamara javaslatára született az előterjesztés, amely mintegy háromezer mezőgazdasági termelő számára teszi lehetővé áramtermelő kiserőművek létrehozását megújuló energiaforrások felhasználásával, hogy így tegyenek szert kiegészítő jövedelemre - ismertette az előterjesztést a Miniszterelnökség államtitkára. Csepreghy Nándor közölte: mindez csökkenti az ország energiafüggőségét is.

Az előterjesztés az energiahálózat üzemeltetői számára előírja a termelt áram átvételének kötelezettségét, valamint az ehhez szükséges technológiai fejlesztéseket és a termelt áram átvételét lehetővé tevő berendezések üzembe helyezését.

Közölte: az ország áramszükségletének felét Paks megtermeli, a többi esetében pedig cél, hogy minél inkább kiszorítsák a fosszilis energiahordozókat.

A megújuló forrásokat használó áramtermelési módok közül a napenergia és a geotermia rentábilis - ismertette.

NGM: önkorrekciós lehetőséget kap az MNB

Az Országgyűlés keddi ülésén megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő kormányzati törvénymódosítási javaslat összevont vitáját.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a Kúria februárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több határozatával kapcsolatban is semmisséget állapított meg formai okból. Az MNB álláspontja szerint a törvényi előírásokat és az egyértelmű jogalkotói szándékot figyelembe véve alakította ki döntéshozatali rendjét, a Kúria ítélete értelmében viszont az MNB vezetői a hatósági ügyekben kiadmányozási jogkörükben a jogalkotói szándék ellenére sem jogosultak döntéshozatalra.

Így - folytatta az államtitkár - a Kúria a kiadmányozás szó tartalmát illető szemantikai értelmezés alapján semmisnek nyilvánította az MNB érintett határozatait, mert azokat az MNB szerveként működő Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján az MNB egyik vezetője hozta meg az említett kiadmányozási jogkörében.

Mivel a döntések folyományaként bizonytalanná vált számos MNB-határozat sorsa, szükségessé vált a probléma mielőbbi orvoslása, a jogbiztonságot ugyanis folyamatosan fenn kell tartani - mondta Banai Péter Benő.

A törvényjavaslat alapján ezért a közigazgatási perekben 30 napos időtartamra megnyílna egy önkorrekciós lehetőség, ez alatt pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács meghozhatná a formailag kifogástalan döntését - közölte az államtitkár.

A Fidesz támogatja a javaslatot, az ellenzéket a jegybankot bírálta

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy az előterjesztés az idén január 1-jén hatályba lépett eljárásrendi törvényi változásokkal összhangban a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét, az MNB eljárásrendjét teszi észszerűbbé, hatékonyabbá, átláthatóbbá.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt közölte, támogatja, hogy az MNB-nek, ha nem a leghatékonyabban járt el, legyen korrekciós lehetősége. A jegybankkal kapcsolatban kifogásolta ugyanakkor a devizahitel-átváltás eljárását. Frakciótársa, Volner János pedig azt követelte, hogy a brókerbotrányok károsultjai az utolsó fillérig kapják vissza a pénzüket.

Józsa István (MSZP) szerint kiderült: nem volt sikeres a pénzügyi felügyelet beolvasztása a jegybankba. Kínos hibának nevezte, hogy a Kúria jogsértőnek mondta ki a Windisch László MNB-alelnök által a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében hozott jegybanki határozatokat. Vajon az MNB a csaló brókereket segíti, vagy csak egyszerűen alkalmatlan a pénzügyi szektor felügyeletének ellátására? - tette fel a kérdést, teljes átvilágítást sürgetve a pénzügyi felügyeletnél.

Ezt követően Jakab István alelnök lezárta a vitát. Banai Péter Benő NGM-államtitkár zárszavában kiállt mind a törvényjavaslat időzítése, mind a brókerbotrányokban tanúsított jegybanki fellépés mellett.

A vita után a levezető elnök kétórás szünetet rendelt el.

Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról

Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról szóló törvény vitájával folytatta munkáját a Ház kedden.

Fidesz: a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világban

Az 1568-ban elfogadott erdélyi vallásügyi törvény jelentősége előtt tiszteleg az Országgyűlés az erről szóló jogszabály elfogadásával, amely a vallásszabadság napjává nyilvánítja január 13-át. Az előterjesztést közösen jegyzi Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztőként felidézte a reformáció történetét, amelyet Európában vallásháborúk követtek, miközben az oszmán hódítók is veszélyt jelentettek. Erdély a mohácsi vész után két birodalom között találta magát, de az erdélyi rendek felismerték, hogy ha egymás ellen küzdenek, akkor csak az ellenség győzhet. Így érkezett el a tordai országgyűlés, amely elfogadta a vallásügyi törvényt, és szabadságot biztosított a bevett vallásoknak: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak és az unitáriusoknak.

Hozzátette: a korabeli Erdélyben nemcsak a négy bevett egyház gyakorolhatta szabadon a vallását, hanem a szombatosok, a zsidók, az anabaptisták és ortodoxok is.     

A vallásszabadság az egyén számára nemcsak a hitvallást, hanem az attól való tartózkodást is jelenti - mutatott rá.

Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök szavaira, aki úgy fogalmazott: Európában az ateista is keresztyén. Szerinte az emlékezéskor egyszerre hangsúlyozzuk a szabad vallásgyakorlás és a zsidó-keresztyén kultúránk jelentőségét.

Az egykori törvény jelentőségét az is mutatja, hogy 450 év után is képes konszenzust teremteni - hangsúlyozta.

Szerinte a klasszikus szabadságjogok közül a világban ma is a vallásszabadság az egyik legfenyegetettebb és a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. De hozzátette azt is: "Nyugat-Európa több, nekünk időnként erkölcsi leckét adni szándékozó országát zsidók százai hagyják el félelmükben az őket ért atrocitások miatt". Tudatosan zajlik Európa keresztény gyökereinek elvágása - fogalmazott -, és a demográfiai valamint a bevándorlás is kérdésessé teszi a keresztény kultúra megmaradását.

Emmi: a tordai törvény mindannyiunk büszkesége
    
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a világtörténelmi jelentőségű eseményhez méltó ötpárti javaslat több mint szimbolikus gesztus.  

Szólt a kereszténység kettészakadásáról, majd a reformációról, hozzátéve: a két időpont között a vallási türelem fontosságát nem ismerték fel, csupán Erdélyben: a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett.

Hangsúlyozta: az ekkor meghirdetett elvek járultak hozzá a zsidó felekezet majdani recepciójához is.

Szerinte a törvény mindannyiunk büszke öröksége.
    
MSZP: Európa gondolkodói építettek a tordai törvényből

Hiller István (MSZP) szerint nem csupán egy 450 évvel ezelőtti eseményre emlékezik a Ház, hanem egy gondolkodásmódra. Tordán ugyanakkor egy olyan kísérletet hajtottak végre, amely hosszú távon sikeres megoldás volt.

Szerinte nagyszerű dolog arra gondolni, hogy mindebből Európa gondolkodói nemcsak merítettek, de építettek is.

Jobbik: a javaslat egy páratlan országgyűlési végzésnek állít emléket

Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat egy páratlan, korát megelőző országgyűlési végzésnek állít emléket, mert 450 évvel ezelőtt a tordai vallásügyi törvénnyel elejét vették egy véres vallásháborúnak.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy az indítványt konszenzussal, valamennyi párt támogatásával sikerül majd elfogadni.

Véleménye szerint hasonlóan fontos lenne tudatosítani a nemzetközi közvéleménnyel azt is, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen tett ígéreteket még mindig nem váltották be, mert a Romániában élő magyarság még mindig nem kapott teljes szabadságot.
    
LMP: egyedülálló megegyezés született Tordán

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy sokféle vallás van, de Isten csak egy, így vallásszabadságból is sokféle létezik, de a tordai kiemelkedő jelentőségű. A koraújkor három részre szakadt, elkeseredett és gyenge Magyarországán született egy egyedülálló megegyezés, a világon elsőként - emelte ki.

A képviselő felemelőnek és megtisztelőnek nevezte, hogy részese lehet a kezdeményezésnek, amelyet az LMP támogat.
    
KDNP: a vallásbéke az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik fontos fejezete volt

Vejkey Imre (KDNP) kiemelte, hogy Tordán a világon elsőként fogalmazták meg, hogy az Istenben való hitben sem minden és mindenki egyforma, a világ és benne Erdély sokszínű, ez a sokszínűség pedig egymást támogatva egészíti ki egymást. A vallásszabadságért vívott harc, az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik fontos fejezete volt - tette hozzá.

Európa napjainkra jelentős mértékben elveszítette keresztény hitét és értékeit, pedig az unió alapító atyái kimondták, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - fogalmazott. A képviselő azt mondta, soha nem késő válaszolni Isten szavának hívására és visszatérni a gyökerekhez egy új, erős, keresztény Európa építésének érdekében.
 
Ezután Kövér László lezárta az összevont vitát. A házelnök köszönetet mondott a törvényjavaslat előterjesztésében társult képviselőknek és pártoknak, valamint "erdélyi atyánkfiainak" a kezdeményezésért és azért, hogy lehetővé tették, hogy a történelmi helyen emlékezzenek meg a történelmi pillanatról.

Határozathozatalok

Határozatban fejezte ki szolidaritását Lengyelországgal kedden a magyar Országgyűlés, amely a kiserőművek létesítésének megkönnyítése érdekében soron kívül módosította a villamos energiáról szóló törvényt is.

A vallásszabadság napjává tette január 13-át a parlament

A vallásszabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.

Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház.

A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, "azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni", emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
    
Szolidáris Lengyelországgal a parlament

Határozatban fejezte ki szolidaritását Lengyelországgal a magyar Országgyűlés, és felszólította a magyar kormányt arra: álljon ki Lengyelország mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.

A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztést 114 igen és 13 nem szavazattal fogadták el.

2017. december 20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.

A magyar Országgyűlés ezt elfogadhatatlannak tartja - áll a határozatban, amely politikai boszorkányüldözésként értékeli a lépést.
    
A margitszigeti teniszközpont építéséről szóló törvényt hozott a parlament

A budapesti Hungarian Open ATP World Tour férfi tenisztornához szükséges margitszigeti létesítmény megépítése érdekében hozott törvényt az Országgyűlés.

A Magyar Tenisz Szövetséget vezető Szűcs Lajos (Fidesz) előterjesztését 130 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők.

A törvény kimondja: a margitszigeti beruházás építtetője az állam képviseletében a Nemzeti Sportközpontok. A projekt irányítását és lebonyolítását az állami tulajdonban lévő BMSK Zrt., a verseny lebonyolítását és rendezését pedig a teniszszövetség végzi. A torna megvalósításával és szervezésével összefüggő közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérőnek minden esetben joga van a közbeszerzési törvény szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására úgy, hogy köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és jogosult arra, hogy az ajánlatok értékelési szempontjaként kizárólag a legalacsonyabb árat határozza meg.
    
Megkönnyítik a kiserőművek létesítését

A megújuló energiaforrással gazdálkodó, nem engedélyköteles kiserőművek létesítésének megkönnyítése érdekében módosította a villamos energiáról szóló törvényt kedden az Országgyűlés.

A kormány kezdeményezését 132 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők kivételes eljárásban.

A módosítás bevezeti a termelői elosztó hálózat fogalmát, amely lehetővé teszi elosztói tulajdonú, közcélú státuszú és nem engedélyköteles kiserőművek csatlakoztatását.

A jogszabály több ponton díjmentességeket is biztosít.
    
Önkorrekciót tarthat az MNB

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek célja, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lehetősége nyíljon egy 30 napos időtartamban a megtámadott döntéseivel kapcsolatos jogsérelem orvoslására.

A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő jogszabály-módosítást - kivételes eljárásban - 131 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára.

Az előterjesztő indoklásában hangsúlyozta: az önkorrekció lehetősége nem nyílik meg a felülvizsgálati eljárásokban, azonban minden más típusú bírósági eljárásban alkalmazható. E perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülnek. A bíróság az eljárását az MNB eljárásának befejezéséig felfüggeszti.
    
Emelkedik a hadigondozottak havi juttatása
    
Emelte a volt hadiárvák, hadigyámoltak és hadigondozott családtagok rendszeres ellátását a parlament, az erre vonatkozó kormánypárti javaslatot 145 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztőként korábban arról számolt be, hogy mintegy 74 ezer jogosult havi juttatása 8550 forintról 10 ezer forintra emelkedik. Ez egy jogosultnak 120 ezer forint egy évben, azaz egyhavi átlagnyugdíjnak felel meg - mutatott rá.

A törvény az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez köti a járandóságot, ezt a korábbi 30 százalékról 34,04 százalékra módosították. Az új összeg január 1-jétől visszamenőlegesen illeti meg az érintetteket.

A juttatást a törvény szerint azok kapják, akiket a második világháborút követően politikai okból megfosztottak attól.
    
A képviselők jóváhagyták azt is, hogy Szél Bernadett (LMP) esedékes tiszteletdíja 432 ezer, Hadházy Ákosé (LMP) 100 ezer forinttal csökkenjen. A házelnök mindkét esetben a képi szemléltetésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt kezdeményezte a szankciót.

Miniszterelnöki Kabinetiroda: nehezebb lesz bevándorlást szervezni

A Stop Soros törvénycsomag általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.

Sokkal nehezebb lesz a jövőben Magyarországon bevándorlást szervezni, támogatni és finanszírozni, ha az Országgyűlés elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a parlamentben.

Tuzson Bence a három törvényjavaslatot tartalmazó csomagot ismertetve kiemelte: a korábbi tervezet csak regisztrációt írt volna elő a migrációt támogató szervezeteknek, a szigorított forma már belügyminiszteri engedélyhez kötné ezt a tevékenységet.

Azon szervezeteknek, amelyek engedélyért folyamodnak, át kell esniük a nemzetbiztonsági eljáráson - mondta az államtitkár.

Az előterjesztés tartalmazza a 25 százalékos bevándorlásfinanszírozási illetéket is, a szervezetek számára utalt külföldi pénz után, és azt is, hogy akik a magyar nemzetbiztonság érdekeit sértik, a közrendet veszélyeztetik, távol tarthatók Magyarország schengeni határaitól 8 kilométeres sávban.

Fidesz: a magyar nép kezébe helyezik a döntést

Németh Szilárd (Fidesz) közölte: a javaslatról csak a választások után dönt a Ház, vagyis a magyar nép kezébe helyezik a törvénycsomag elfogadását.

A migráció szerinte egész Európa jövőjét minimum 50-100 évre meghatározza, azzal Brüsszel is folyamatosan foglalkozik, de már az ENSZ is egy migrációs csomagon fáradozik.

A kormány mindkét helyen képviseli a magyar álláspontot, vagyis hogy nem akarunk bevándorlóországgá válni, kevert etnikumúvá és kevert vallásúvá, mert fontosak keresztény gyökereink - mondta.

Úgy folytatta: Brüsszel szerint a migráció jó dolog, az európaiaknak pedig le kell mondani a gyermekek vállalásáról, ehelyett Ázsiából, Afrikából kell dolgos kezeket hozni.

Ezt nem fogadhatjuk el, a bevándorlás, a migráció nem jó dolog - szögezte le Németh Szilárd.

Európa elsődleges feladata, hogy megvédje határait, a szolidaritást pedig az európai szabad nemzetek között kell gyakorolni.

Szerinte jogilag megkérdőjelezhető módon jelennek meg előterjesztések "Soros György zsebében lévő emberektől".    

Magyarország azonban részt kíván venni ezen anyagok kidolgozásában, hogy ne nélkülünk hozzák a döntéseket - tette hozzá.

KDNP: a javaslat megakadályozhatja, hogy bevándorlóország legyünk

Vejkey Imre (KDNP) szerint az eddigi intézkedések mellett a "Stop Soros" javaslat újabb akadály az előtt, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A belga miniszterelnök kvótaultimátuma, az ENSZ migrációs csomagja és Brüsszel "támadásai" szerinte jól jelzik, hogy a "Soros-tervet" mindenáron át akarják vinni a brüsszeli döntéshozatalon, és kötelező kvótákkal akarják széttelepíteni a migránsokat.

A törvénycsomag három csapással sújt le a bevándorlást szervezőkre és finanszírozókra - mondta, és ismertette az előterjesztést.

Vejkey Imre felhívta a figyelmet az ENSZ globális migrációs paktumainak veszélyeire.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a menekülteket nem táborokban, hanem a többségi társadalom által lakott településeken helyeznék el - tette hozzá.

A dokumentumban a nyílt társadalom eszméi kapnak helyet - mutatott rá. Vejkey Imre a tervezet  legkritikusabb elemének azt nevezte, hogy ellehetetlenítené a hatékony nemzetállami fellépést.

Közölte azt is: az ENSZ közgyűlésében többségben vannak a kibocsátó országok, vagyis "sok jóra nem számíthatunk".

Jobbik: semmit nem old meg a javaslat

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint "épeszű embernek fizikai fájdalom hallgatni" az elhangzott érveket.

Feltette a kérdést: mi az, amire a büntető törvénykönyv nem ad lehetőséget az illegális bevándorlással szemben?

Semmi, de évek óta kampánycélra használja a kormányoldal a bevándorlást - válaszolta meg azt.

Az elmúlt évek során számtalanszor szigorítottak törvényeket e cél érdekében - emlékeztetett.

Ki és mi akadályozza a titkosszolgálatokat, hogy végezzék a munkájukat? - sorolta kérdéseit, hozzátéve: az ő kezükbe sem ad a jogszabály semmi olyant, ami erősítené a biztonságot.

Miért tartjuk fenn a bevándorlás okozta válsághelyzetet? - folytatta a kérdéseket.

Szerinte a kormányoldal a kereszténység védelme alatt hatalmas károkat okoz a társadalomban.

LMP: "kampánytörvénykezés" folyik

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, nem új dolog a globális migrációs krízis, viszont a kormánypártok csak most ismerik fel.

Szavai szerint a jelenlegi jogrendszer megfelelő lehetőségeket biztosít a probléma kezelésére.

Úgy fogalmazott, hogy "kampánytörvénykezés" folyik: kampánycélokra kezdték használni a jogszabályokat, ami"gyalázatos".

Azt mondta, hogy a jogszabályok értelmében jogellenes tevékenységre nem lehet civil szervezeteket létrehozni. Ha tehát működnek jogellenesen civil szervezetek, akkor alkalmatlan a kormány - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy része Soros-ösztöndíjasokból áll, és a Fidesz vidéki hálózatának felépítésében is segített Soros György.

Sallai R. Benedek problémának nevezte, hogy a kormánypárti politikusok keresztény értékeket vesznek a szájukra.

Ha elriasztják a civileket, nem lesz, aki segítsen - hangoztatta.

Az LMP-s képviselő feltette a kérdést, hogy miért nem a putyini befolyást vagy az egészségügy leépítését akarják megállítani a kormánypártok.

Folytatódó vita a Stop Soros törvénycsomagról

Az Országgyűlés a Stop Soros törvénycsomag összevont vitájának folytatásával, valamint nemzetközi szerződések tárgyalásával fejezte be munkáját kedden este.

A Stop Soros törvénycsomagról szóló összevont vita folytatásában Fodor Gábor (független) azt mondta, a Liberálisok a leghatározottabban elutasítják a törvényjavaslatot, amely véleményük szerint veszélyes propagandacélokat szolgál, indulatokat és gyűlöletet kelt.

Úgy fogalmazott, hogy tipikus bűnbakképzésbe zavarják bele az országot. Helytelen és téves, amit a kormánypártok tesznek - hangoztatta.

Soros Györgynek is szerepe volt abban, hogy létrejött a Fidesz - mondta, felidézve, hogy személyesen is találkozott az üzletemberrel.

Sokat jelentett, hogy fel tudták szerelni technikai eszközökkel a vidéki irodáikat. Amíg a Fidesz ifjúsági szervezetként működött, Soros György önzetlenül segítette - nyomatékosította Fodor Gábor.

Mátrai Márta (Fidesz) azt mondta, a keresztény, konzervatív értékeket valló politikusok tisztelik a múlt nemzetmegtartó igyekezetét. A választás tétje az erős Magyarország - jelentette ki.

A Stop Soros törvénycsomag a társadalom támogatását élvezi - hangoztatta.

Az idegenrendészeti távoltartás célja, hogy távol tartsák azokat, akik ellentétesen cselekszenek a magyarok érdekével. Azt akarják, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország - emelte ki, az Országgyűlés támogatását kérve.

Sallai R. Benedek (LMP) úgy fogalmazott, "rút hálátlanság" a Fidesz részéről Soros György démonizálása.
Méltatlan a Házhoz a javaslat megvitatásának módja - vélekedett.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, elvi vita alakult ki: támogassák-e a migrációt vagy sem.

A Jobbikról sokszor azt gondolja, szavakban erős és tettekben gyenge. Most azonban szavakban is gyengévé vált az ellenzéki párt - hangoztatta.

Amit Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondott, az nem felel meg a valóságnak - jelentette ki.

A bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartásának egyik legfontosabb indoka, hogy a NATO becslései szerint is 60 millió ember érkezik majd Európába a következő időszakban - emelte ki. Halkan nem lehet küzdeni, ez a feladás politikája lenne - tette hozzá.

Az LMP-sek álláspontja egymásnak ellentmondó - vélekedett Tuzson Bence. Fodor Gábor legalább következetes - jegyezte meg.
A törvényről az új Országgyűlésnek kell majd határoznia - közölte az államtitkár.

Nemzetközi szerződések kihirdetéseinek tárgyalása

A parlament hét nemzetközi szerződés kihirdetéséről is tárgyalt, a felszólaló képviselők valamennyi előterjesztést támogatták.

Elsőként a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás került terítékre, majd az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás azon módosítása, amelyet Horvátország uniós csatlakozása indokol.

Nem hangzott el ellenvélemény az Európai Unió és Ausztrália közötti keretmegállapodás kihirdetésével szemben, hasonlóan a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás módosításával, a Magyarország és Azerbajdzsán közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodással, a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött kiadatási egyezménnyel, továbbá a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezménnyel kapcsolatban sem.

Napirend után

Tuzson Bence (Fidesz) napirend utáni felszólalásában az elmúlt években Pest megye 5. számú választókerületében végrehajtott fejlesztésekről, beruházásokról beszélt.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját, várhatóan az április választások előtti utolsó ülésnapjával.

MTI
Címkék:
megmondó
Az őáltaluk Európába csábított migránsokkal legyenek boldogok saját határaikon belül.
  • Néhány szó Lovas Istvánnak
    Mindig ugyanaz volt és maradt, kőkeményen nemzeti és kőkeményen radikális. Átlátta a brüsszeli politikát, átlátta az amerikai politikát, mindent átlátott.
  • Az ügynökhálózat mérgezi a civil világot
    Most nincs diktatúra, így a társadalom védtelen a külföldről felbérelt ügynökök ellen. Az ügynökök ügyködhetnek. Zavartalanul, jó pénzért.
  • Szeszélyes évszakok
    Európa, az európai demokrácia néhány nap alatt megmutatta, hogy mire képes. Mi az hogy, nagyon is.
  • Tévedésből adták Merkel kezébe a szöveget
    A kancellár azonban felolvasás közben sem vette észre, ez nem az ő szövege, ez valami tudományos civil találkozó előszavának készült.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI