Egy titokzatos nemzetrész nyomában
A Grezsa István kormánybiztossal készült interjúból idézünk.
2018. február 21. 17:23

"A "határon túli magyarság" szókapcsolat használata során az anyaországi magyar általában Erdélyre asszociál. Az Ön esetében mikortól beszélhetünk egy konkrét Kárpátalja felé mutatkozó érdeklődésről?

Kárpátalja mindig is a legtitokzatosabb és legelzártabb nemzetrész volt. Nekem a rendszerváltás környékéről az a nem túl kellemes emlékem van, hogy az utolsó szovjetunióbeli hadgyakorlaton orvosként vehettem részt, így láthattam a rendszer szétesésének katonai vonatkozásait. Kárpátalján még érezte az ember, hogy "itthon" van - aztán következtek a nagyon hosszú ukrán és orosz síkságok, és még a Don mellett is elhaladt a vonatunk... Kárpátalja sokáig - e titokzatosság miatt is - távolinak tűnt. Ezért is volt nagyon érdekes a Miniszterelnök Úr felkérése a kormánybiztosi pozícióra. Magamban gondolkodtam is rajta, hogy miért én, és miért éppen Kárpátalja. Aztán nagyon gyorsan rá kellett jönnöm az ottani viszonyok megismerésekor, hogy amit hátránynak gondoltam, az inkább előny: semmilyen rokoni, különösebb baráti vagy üzleti elköteleződésem nem volt e világ felé. Ez a távolságtartás szükséges egy szláv tengerben, a korábban a Szovjetúniónak nevezett kommunista alakulat béklyójában létező közösség megértéséhez.

Kárpátalján komoly gazdaságfejlesztési programokat indított el a magyar állam. Voltak ennek korábbi mintái, vagy teljesen új programokról beszélhetünk?

Ha a rendszerváltásra vagy a még korábbi időszakra visszaemlékezünk, azt láthatjuk, hogy a nemzetpolitika kimerült abban, hogy tiltakozunk. Tiltakozunk azok ellen a jogsértések ellen, amelyek ilyen-olyan mértékben tulajdonképpen Trianon óta sújtják a Kárpát-medencei magyar közösségeket. A rendszerváltás után megemlékezhetünk nagy veszteségeinkről - a felvidéki kitelepítésekről, a málenkij robotról, az '56 utáni erdélyi megtorlásokról. El kellett jönnie azonban annak az időszaknak - és talán negyedszázaddal a rendszerváltás után már itt volt az ideje -, hogy megfordítsuk a dolgot: a jogok fejlesztése mellett el kell érnünk azt, hogy megérje magyarnak lenni a Kárpát-medencében száz évvel Trianon után. Ezt pedig csak gazdasági fejlesztéssel lehet elérni. Ez a gazdaságfejlesztési program tehát nemcsak az anyagi segítségnyújtásról, hanem szemléletváltásról is szól. Expanzióba kell kezdenünk itt, a Kárpát-medencében. Klebelsberg Kunó Trianon után felismerte, hogy más esélyünk nincs, mint az emberi erőforrás. Ehhez hasonlóan 2010 után a kormány úgy döntött, hogy nem támogatásalapú nemzetpolitikát növeli, hanem minden Kárpát-medencében élő magyar számára reményteljes jövőt próbál felvázolni; hogy érdemes legyen kitartani, magyarnak lenni, sőt nemcsak érdemes, de jó is. Ha pedig Kárpártalján eredményeket tudunk elérni, miért ne tudnánk a jobb módban élő területeken is?"   

(Részlet az Egy titokzatos nemzetrész nyomában címmel, Grezsa István a korai MDF-ről, közép-európai történetekről és a szívós kárpátaljai magyarságról szóló interjúból, mely megjelent a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) - Rendszerváltó Archívumának II. évfolyam 4. számú folyóiratában. A cikk teljes terjedelmében megtalálható a Kárpátalja igézetében címet viselő folyóiratban, melynek digitális változata itt érhető el: http://archivum.retorki.hu/folyoirat)

gondola
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó