Minden átkot összegereblyéztek
Politika vitát tartott szerdán az Országgyűlés "Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!" címmel az ellenzék kezdeményezésére.
2018. február 21. 18:39

Rétvári: a fizetőssé tétel és a privatizáció jellemzi az ellenzék egészségügyi terveit
    
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a fizetőssé tétel és a privatizáció jellemzi az ellenzéki pártok egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit.

Rétvári Bence vitaindítójában azt mondta, ma már 546 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre, mint 2010-ben. Az elmúlt évek intézkedései közül kiemelte a béremeléseket, a rezidens-, a praxis- és a háziorvosi letelepedési programot.

Úgy fogalmazott: rengeteg javítanivaló van az egészségügyben, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések.

A parlamenti államtitkár szerint a minél jobb színvonalú ellátásra az egészségügyben bért emelő Fidesz-KDNP a garancia a "vizitdíjas" MSZP-vel, vagy az "orvosexportáló" Jobbikkal szemben.

Szerinte ha valós szándék vezette volna az ellenzéki pártokat az egészségügy helyzetének javítására, akkor nem a parlamenti ciklus utolsó napjaiban kezdeményeznek vitát, hanem a ciklus első napján törvényt nyújtottak volna be a háziorvosok helyzetének javítására.

"Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok" - fogalmazott.

Szerinte a fizetős egészségügy az összes ellenzéki pártot össze tudja "trombitálni", mivel aláírtak egy ennek kidolgozásáról szóló nyilatkozatot.

Rétvári Bence bírálta azt "a liberális gondolatfolyamot", hogy az ellenzéki pártok szerint minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét.

Az államtitkár felidézte, hogy 500 milliárd forintot fordítottak vidéki kórházak, rendelők felújítására, és 700 milliárdos programot hirdettek a fővárosi intézmények felújítására. Minden egészségügyi szakdolgozó bérét megduplázzák egy több éves program keretében - tette hozzá.

Rétvári Bence kitért a háziorvosi praxisok finanszírozásának növekedésére. Elmondta, a mostani kormányzati ciklusban 520 ezer forinttal nőtt egy praxis jövedelme és a háziorvos maga dönthet arról, mire költi ezt a pénzt.

Hozzátette: csökkent az orvoselvándorlás, nyolcmilliárd forintot költöttek rezidensprogramra; 167 praxisjog megvásárlásához és 142 háziorvos letelepedéséhez nyújtottak támogatást. Ezekkel a programokkal 500 ezer emberrel többnek lett háziorvosa - jegyezte meg.

Pogácsás: az önkormányzatok helyzete stabilizálódott
    
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a rendszerváltás egyik legjobban sikerült intézményrendszereként hivatkozott az önkormányzatokra.

Bírálta, hogy 1996 körül privatizálták az önkormányzati közművagyont, az őket megillető részt pedig nem kapták meg a helyhatóságok. Azt az első Orbán-kormány adta nekik vissza - emlékeztetett.

Azt is kifejtette, 2004 után a rossz gazdaságpolitika egyre nehezebb helyzetbe hozta az önkormányzatokat, egyre több feladatot rótt rájuk változatlan normatíva mellett. Csak saját vagyonuk felélésével, hitellel tudtak egyensúlyt teremteni - mutatott rá.

Az államtitkár jelezte: 2010 után látszott, hogy ez nem folytatható, ezért a kormány átvállalt 1369 milliárd forintnyi adósságot és átalakította a feladatellátást. Ezzel az önkormányzatok helyzete stabilizálódott - értékelt, felidézve: az oktatás ás a kórházi ellátás állami feladatkörbe került.

Pogácsás Tibor azt is kiemelte, hogy a terület három éve pozitívan zárja a gazdasági éveket, a működés és a költségvetési stabilitás biztosított. Bevezettek egy kiegészítő mechanizmust is a hátrányos helyzetű településeknek, azonban évről évre kevesebben és alacsonyabb összegekre pályáznak az érintettek - ismertette.

Az államtitkár pozitívan értékelte az úgynevezett ASP informatikai rendszert is, kiemelve, hogy tényleges napi adatok alapján tájékozódhatnak az önkormányzatok gazdálkodását.
    
Dömötör: a baloldal szándékosan kikerüli a tényeket
            
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kampánynak tulajdonította a vitanapot és úgy fogalmazott: az az érzése, hogy a baloldali képviselők a ciklus végén "minden átkot összegereblyéztek, amit a kormány fejére szórhatnak".

A megélhetés és a bérek kérdéskörében kifejtette, hogy 59 hónapja folyamatosan emelkednek a keresetek, de még nem érték el a kívánatos szintet. A minimálbér emelése egy átfogó megállapodás része - mutatott rá, az önkormányzati felektől is hasonlót várva.

Az államtitkár felidézte az állami szektorban végbement béremeléseket és kitért arra, hogy a piaci szféra előtt munkáltatói adók csökkentésével nyitották meg ennek lehetőségét.

A szegénységgel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat adatai szerint 730 ezerrel csökkent a kitettek aránya, míg az utolsó baloldali kormányzati évben félmillióan jelentkeztek segélyért, mert jobban megérte abból élni.

Soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most - közölte, szembeállítva a jelenlegi 4 százalékos munkanélküliséget az MSZP idején jellemző 12 százalékkal.

Dömötör Csaba különbséget tett a mostani és az előző kormány politikája között az energiaárak, a devizahitelezés, illetve a gyermekeknek, a családoknak és az időseknek járó támogatások szempontjából is.

Azt is mondta, amikor az MSZP szándékosan kikerüli a tényeket, sok millió ember erőfeszítéseit veszi semmibe.

-------------------------------------

Az elért eredményeket méltatták a kormánypárti képviselők szerdán a parlamentben az ellenzék által kezdeményezett, Változás kell Magyarországon! című politikai vitában. Az MSZP szerint viszont a Fidesz-KDNP kormányzása "messze elvesztegetett időszak" az ország életében.

Fidesz: a Soros-terv veszélyezteti az elért eredményeket
    
Bánki Erik (Fidesz) elmondta, 2010-re a Gyurcsány-Bajnai-kormányok csődbe sodorták az országot, de levették a terheket a magyar választók válláról és bevonták az adózásban a multikat, valamint a bankokat.

Szólt arról, hogy az önkormányzatok a csőd szélén voltak 2010-ben, ezért az állam átvállalta adósságukat, ezzel kihúzták az önkormányzatokat a devizahitelek "feneketlen gödréből", ahova Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték őket a magyar családokkal együtt.

A kormánypárt politikus elmondta, 2010-hez képest közel 40 százalékkal növelték a béreket.

Bánki Erik szerint az elért eredmények megőrzését a Soros-terv veszélyezteti. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak - közölte, azon véleményét hangoztatva: az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti.

A közösen elért eredményeket csak úgy lehet megvédeni, ha gátat szabnak a Soros-tervnek, megvédik Magyarország határait - hangoztatta.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint nem elég a jó gazdaságpolitika, mellé kell egy jó családpolitika. Ösztönözni kell a gyermekvállalást, hogy több gyermek szülessen és korábban szülessenek meg a vágyott gyermekek - részletezte.

Kitért a családi adókedvezmény bevezetésére, a gyed maximális összegének növelésére, a diplomás- és testvérgyed bevezetésére. A bölcsődei férőhelyek száma 2010 és 2016 kötött 12 ezerrel nőtt; a bölcsődei dolgozók bére is jelentősen emelkedett - jegyezte meg.

Hozzátette: míg 2010-ben 29 milliárd forint volt ingyenes gyermekétkeztetésre, addig idén már 79,3 milliárd forint van erre.

Selmeczi Gabriella közölte, megbecsülik és tisztelik a nyugdíjasokat, megőrizték, sőt növelték a nyugdíjak reálértékét.

MSZP: a Fidesz-KDNP kormányzása "messze elvesztegetett időszak" Magyarország életében

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a 2003-2007-es és a 2013-2017-es időszakot összehasonlítva azt látni: míg az előbbi, a baloldali időszak gazdasági növekedése 18,7 százalék volt, addig a második, Fidesz-KDNP-s periódusban csupán 16,9 százalék. Értékelése szerint nem igaz tehát az az állítás, hogy hosszú távon fenntartható gazdasági pályára állt volna az ország, a Fidesz-KDNP kormányzása "messze elvesztegetett időszak" az ország életében.

Az "ősbűn", az egykulcsos személyi jövedelemadó nem hozta a várt bővülést, a jövedelmi különbségek pedig magasra nőttek - jelentette ki a szocialista politikus.

Az oktatási és egészségügyi ráfordításokat jellemezve azt mondta: mindkét ágazatban tragikus a helyzet, csökkennek a források. Egyre több gyermeknek még általános iskolai végzettsége sincs, rohamosan nő a funkcionális analfabéták száma, duplájára nőttet a kórházi fertőzéses esetek - sorolta az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos problémákat.

Magyarországnak valódi növekedést és jólétet csak a szociális demokrácia tud biztosítani - fogalmazott Kunhalmi Ágnes, aki szerint a Fidesz-KDNP szembefordította az államot az emberekkel.

Szavait azzal zárta, hogy április 8-án a választók nemcsak a saját sorsukról dönthetnek, egy magyar iksz ugyanis egész Európában megváltoztathatja a széljárást.

KDNP: ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is

Gaal Gergely (KDNP) a vitanap önkormányzatiságra vonatkozó részéről szólva kijelentette: ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is.

A magyar gazdaság jó teljesítménye az önkormányzatoknak is rendkívül fontos, a növekedés pedig várhatóan gyorsulni fog - mondta, hozzátéve, hogy a bővülés támogatása érdekében hozott kormányzati intézkedések érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez. Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország a segélyalapú helyett a munkaalapú társadalom irányba indult el.

A kereszténydemokrata képviselő arról is beszélt, hogy a kormány által átmeneti foglalkoztatási formának tekintett közfoglalkoztatásnak köszönhetően javult a települések képe, sőt nőtt az idegenforgalmi vonzerejük is.

Összegzése szerint a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az önkormányzatok segítése érdekében.

Gaal Gergely egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek önkormányzatok felszámolására vonatkozó tervekről szóltak, és megerősítette: minden településnek lehet helyhatósága.

Azt is mondta, hogy erősíteni kell az együttműködést a magyarországi önkormányzatok és a határon túli települések helyhatóságai között. Kiemelte továbbá a helyi közösségek erősítésének fontosságát, amit segít például a közösségi terek fejlesztésének programja.

A háziorvosi ellátásról, az önkormányzatok finanszírozásáról, és az adórendszerről is szó volt szerdán a parlamentben az ellenzék által kezdeményezett, Változás kell Magyarországon! című politikai vitában.

*****

Jobbik: számos változás szükséges a háziorvosi rendszerben
    
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka a háziorvosi rendszer kapuőri szerepének megerősítését tartotta azt egyik legfontosabb feladatnak, s jelezte, hogy ehhez politikai konszenzus szükséges.

A jelenlegi rendszer problémái határozta meg az elöregedést és a praxisok kiüresedését. Mint mondta, ennek száma ma 300 felett jár és 440 ezer embert érint, a következő 7-9 évben azonban akár 900 ezerre is nőhet. Közös politikai felelősség ennek megakadályozása - hangoztatta az ellenzéki képviselő, aki arról is beszámolt, hogy a háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Azt is megfogalmazta, hogy vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára, s ennek eszközei közé sorolta a praxisjog tényleges vagyoni jogként kezelését.

Lukács László György értékelése szerint az egy praxisra jutó finanszírozást a duplájára kell emelni, használni kell a 21. századi modern technológiákat és ki kell egyensúlyozni a területi egyenlőtlenségeket.

A jobbikos képviselő a lakosság egészségügyi állapotának megőrzését a gazdasági termelékenység, versenyképesség szempontjából is fontosnak ítélte.
    
LMP: mikor emelik az önkormányzati dolgozók bérét?
    
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány adós 18 ezer önkormányzati dolgozónak a béremeléssel, az egyeztetésekben pedig nem hinni kell, hanem csinálni.

Mint mondta, senkit nem érdekel ma, hogy a kormány hogyan látja a baloldal korábbi kormányzását, mert a közszférában elégedetlenek az emberek és sérelmezik, hogy 2008 óta nem változott az illetménytábla.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány kivérezteti az önkormányzatokat, s ha nem adja meg a béremelést, akkor mindenféle törvényi módosítás nélkül el eléri, hogy darabokra hulljanak a települések. Megjegyezte: a hazai települések fele kétezernél kisebb lélekszámú, 1,5-2 millió ember él ilyen helyen.

Azt is hangoztatta, hogy az önkormányzati dolgozók bérigényét 42 milliárd forintból meg lehetne oldani. Párhuzamot vont azzal, hogy 46 milliárd forintot fordít a kormány kommunikációra.

Szél Bernadett a bértábla minimálbérhez kötését és egységes életpályamodellt szorgalmazott, majd képviselőtársa, Demeter Márta egy közszolgálati dolgozók melletti kiállást hirdető kitűzőt adott át a jelen lévő államtitkároknak.

NGM: 2010 előtt fenntarthatatlan volt a növekedés

Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) azt felelte: 2003 és 2007 között nem volt fenntartható az ország gazdasági növekedése, mivel a költségvetést egyszerre jellemezte a magas államháztartási hiány és magas államadósság. "Ez a tipikus fenntarthatatlan növekedés" - szögezte le, rámutatva: 2010 után ez megváltozott.

A 2010 előtti és utáni gazdaságpolitikák különbözőségeként mutatott rá arra is, hogy  korábban a foglalkoztatás nem növekedett még érdemi gazdasági növekedés mellett sem, 2010 után viszont igen.  Ennek következménye, hogy 2010 előtt sokkal többet kellett jóléti kiadásokra költeni, így, mint mondta, pozitív előrelépés, hogy a foglalkoztatás növekedésével ezen költéseket csökkenthette az állam.

Cáfolta Szél Bernadett (LMP) kijelentéseit is, mondván, 2010 óta nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is nőttek az egészségügy és az oktatás forrásai. Nem igaz, hogy a kormánynak adóssága lenne a közszféra dolgozóival szemben, a 700 ezer emberből 550 ezer esetében már emelték a béreket - emlékeztetett -, nem egy területén 50 százalékkal.

2010 óta évről évre pozitív szaldójú önkormányzatokat látunk - folytatta -, a helyhatóságok béremelést hajthatnak végre.

A háziorvosok finanszírozása 77 százalékkal emelkedett - fordult Lukács Lászlóhoz (Jobbik) -, ami 23 százalékos kumulált infláció mellett valósult meg.

Emmi: a szocialista vezérszónok Brüsszel mellett tett hűségesküt

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára bírálta Kunhalmi Ágnest, aki szerinte nem hagyta ki a lehetőséget, hogy hűségesküt tegyen Brüsszelnek: egyértelművé tette, hogy az MSZP nem azon pártok közé tartozik, amelyek a magyar érdeket képviselnék.

A szocialisták és a Fidesz-KDNP kormányzása közötti különbségként beszélt arról, hogy míg korábban arról kellett beszélni, kitől mennyit vegyenek el, most arról, kinek mennyit adjanak.

Fidesz: jelentős béremelés valósult meg

Manninger Jenő (Fidesz) is arról beszélt, mi történt 2010 óta. Szerinte különösen az elmúlt három évben olyan béremelések valósultak meg, amire hosszú ideje nem volt példa.

Emlékeztetett a települések adósságának átvállalására az állam által, de a legfontosabb kérdésnek a demográfia helyzetét nevezte: az a célunk, hogy a kisebb falvakban is minél több gyermek legyen, ezért óvodák, bölcsődék építése vagy orvosi rendelők építése élvez prioritást.

Az önkormányzatok bérrendezési problémáiról szóló felszólalásra reagálva közölte: a településeknek minden eszköze megvan ahhoz, hogy megoldják problémáikat.

****

Az MSZP felszólalója a régiós versenytársakkal hasonlította össze a magyar gazdasági növekedést, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a szocialisták idején tapasztalt hiánynövekedésre emlékeztetett szerdán a parlamentben az ellenzék által kezdeményezett, Változás kell Magyarországon! című politikai vitában.

MSZP: régiós összehasonlításban már nem kedvező a növekedés

Burány Sándor (MSZP) szerint komoly problémák akadnak a magyar gazdasági növekedéssel, ugyanis a régiós versenytársakkal összehasonlítva már nem kedvezőek, a sor végén kullogunk.

A gazdasági növekedés valójában kevesek növekedése - fogalmazott - az ország és az intézmények túlnyomó többsége azt a saját zsebén nem érzi. Szerinte az csupán mintegy félezer vállalkozóhoz került, akik példátlan mértékben gazdagodtak, és akiket az köt össze, hogy "a Fidesz csókosai".

Eközben a kis falvakban a boltok sorra zárnak be. Sokan a mindennapi kiadásokkal küzdenek, ami miatt a kereslet drámai módon visszaesett egyes településeken.

Bírálta a minimálbért terhelő magas adót, mondván, a legkisebb jövedelem növekedésén az állam nyerészkedik. Már Romániában is magasabb a minimálbér vásárlóértéke - jelentette ki.

A nemzeti bank szerinte világossá tette, hogy a kormány "kozmetikázta" az államadósság adatait, vagyis az Eximbank kiadásait annak részévé kell tenni.

Államtitkár: a kormány növelte az önkormányzatok mozgásterét  

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a bérekről 1990 óta az önkormányzatok döntenek, amelyek autonóm módon működnek, de a kormány jelentősen hozzájárult mozgásterükhöz az adósságaik átvállalásával.

A kormány ugyanakkor minden javaslatra nyitott, amelyben az önkormányzatok és az érdekképviseletek is egyetértenek - mondta Szél Bernadettnek.

Kunhalmi Ágnesnek úgy felelt: a szocialisták idejében 50-ről 80 százalékra nőtt az államadósság és volt olyan év, amikor 7 százalékkal töpörödött a magyar gazdaság, 2010-ben pedig mélypontra jutott a házasságkötések száma.

Arra reagálva, hogy ősbűn lenne az egykulcsos adó, közölte: a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének pártja olyan programot tett közzé, amely drasztikus adóemelést tartalmaz, akár 30 százalékos adót is kilátásba helyezett. Rámutatott arra is: Karácsony Gergely gazdasági tanácsadója egyértelműen a vagyonadó bevezetése mellett érvelt, és csökkentenék a magántulajdon arányát is a lakásállományon belül.

Jobbik: jelentősen szűkült az önkormányzatok gazdálkodási szabadsága
    
Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta: általánosan az önkormányzatok csak 2016. decembere óta térhetnek el a köztisztviselői illetményalaptól, a kormánypártok által elmondottak igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető.

Közölte: az nem megoldás, hogy a bérek emelését áthárítják, mert nagyon sok helyen nem tudják megoldani.

Szerinte mostanra a gazdálkodási szabadság jelentősen szűkült, bevezették a feladatfinanszírozást a központi normatívák helyett. Ezáltal folyamatosan pénzügyi zavarban vannak az önkormányzatok, amelyek nem tudják megfelelő színvonalon ellátni feladataikat. A helyi adóztatásnál ugyanakkor jelentős szabadságot kaptak a képviselő-testületek, ami nem jelent mást, mint, hogy ezzel próbálják kipótolni az alulfinanszírozottságot.

Hozzátette: a bérek a vásárlóerejüket tekintve jelentősen csökkentek.

A bírságokat és jutalmakat rendkívül gyermekded módon oldják meg, folyamatosan zaklatják az ellenzéki városokat és önkormányzatokat és sokszor elviselhetetlen bírságokat állapítanak meg - mondta.

Az oktatás államosításáról szólva kiemelte: lehetőségként vissza kell adni az önkormányzatoknak az iskolafenntartás jogát, a megfelelő állami támogatással. A szociális rendszernél is erős központosítást látnak - közölte, hozzátéve: a feladatellátást egyre távolabb viszik az emberektől.

A jobbikos képviselő kiemelte: ők az élhető vidék programját szeretnék megvalósítani, igazságos, áttekinthető forrásfelhasználással. Kiállt egy önkormányzati minimum megfogalmazása mellett, ehhez az önkormányzati hivatalokra mindenütt szükség van.

Államtitkár: többlettel gazdálkodhatnak a képviselő-testületek

Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő egyrészt az önkormányzatok saját szuverén jogosultságairól beszél, eközben pedig a béremelés fedezetét a központi költségvetésből várja.

Kiemelte: a 2010 utáni kormányzat az önkormányzatok finanszírozását teljesen új pályára helyezte, s jelenleg többletekkel gazdálkodhatnak a képviselő-testületek.

LMP: forráskivonás zajlik az önkormányzati szektorból

Ikotity István (LMP) azt mondta: Dömötör Csaba államtitkár állításaival szemben nem vonnának meg családtámogatásokat.

A vitanap témájáról szólva rámutatott: hosszú ideje zajlik a forráskivonás az önkormányzati szektorból. 1990-ben még a költségvetés 18 százaléka felett rendelkeztek a képviselőtestületek, ez mára 3 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkentek a hatáskörök és a döntési jogkörök, valamint a feladok is szűkültek. Gyámság alá kerültek az önkormányzatok - mutatott rá.

A központosítás és a politikai függés a Fidesz-kormányzása alatt erősödött fel igazán, s ma 1500-1600 település forráshiányos, ami a települések fele - tette hozzá.

Amíg a járási hivatalokban emelték a béreket, az önkormányzati tisztviselőknél a mai napig nem tették meg, ezzel elindult az elvándorlásuk. A Modern Városok Programból a kistelepüléseknek szintén nem jut - tette szóvá.

Az LMP-s politikus kiállt az önkormányzati autonómia erősítése mellett, hozzátéve: olyan rendszerben gondolkodnak, ahol a döntések a közösségekhez a lehető legközelebb születnek meg.

Fidesz: csökkenő szegénység, növekvő foglalkoztatás
    
Kovács Sándor (Fidesz) azt hangoztatta: nehéz vitatkozni a gazdasági tényszámokkal, és a gazdasági növekedés nem hiteleken alapul, hanem a magyar emberek munkáján. Értékelése szerint a közfoglalkoztatás elérte a célját, a munkaerőpiaci hiány miatt a továbbiakban az átképzésekre és a mobilitásra kell helyezni a hangsúlyt.

Kiemelte, hogy 25-ről 14 százalékra csökkent a jövedelmi szegénység, a rászoruló családokat segíti egyebek mellett az ingyenes gyermekétkeztetés és tankönyvek.

A kormánypárti politikus elismeréssel szólt a romaintegrációs programokról is, szerinte inkább ezzel kell foglalkozni és nem beengedni olyanokat, akik illegálisan jönnek Magyarországra.
    
Pogácsás: nőtt az önkormányzatok mozgástere
        
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a feladatmegosztásra vonatkozó kritikákra reagálva azt mondta: az önkormányzatok állami feladatot láttak el, amikor fenntartóként részt vettek az oktatásban és nem kapták meg az ahhoz szükséges forrásokat. Az állam a feladat átvállalásával növelte a helyhatóságok mozgásterét - emelte ki.

Egyetértett azzal, hogy a fejlesztésekhez további forrásokra van szükség, s jelezte: azok már nemcsak uniós, hanem hazai forrású pályázatokon is elérhetők, pártállástól függetlenül.

A köztisztviselői illetményalappal összefüggésben az államtitkár azt mondta: az önkormányzatok mindig maguk tudták szabályozni a kérdést és nyolcból hét érdekszövetség ma is emellett foglal állást. A szakszervezeti tiltakozások értékelése szerint inkább politikai jellegűek, mint a bérhez kapcsolódóak.
        
MSZP: változásra van szükség
    
Mesterházy Attila (MSZP) felszólalásában kitért arra: amikor a kormány romapolitikáról beszél, először Farkas Flóriánt kellene elszámoltatnia a területen felhalmozott hiány miatt.

A gazdaságpolitikában változtatásokat tartott szükségesnek, igazságosabb szétosztást sürgetve. Az ellenzéki politikus szerint kevesebb stadionberuházásra van szükség és több pénzt kell elkölteni az oktatásra és az egészségügyre.

Nemzetközi kutatásokra hivatkozva azt mondta: a magyarok 82 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a problémás területek közé pedig az egészségügyi ellátást, a politikai korrupciót, a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket, valamint az oktatást sorolták a megkérdezettek.

A szocialista képviselő azt fogalmazta meg, hogy az emberbe kell többet invesztálni.

Ónodi-Szűcs: csökken az orvoselvándorlás, rövidülnek a várólisták

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: 2010 előtt súlyos trendek alakultak ki, az orvoselvándorlás mértéke minden évben nőtt, 2010 óta viszont csökken, ma harmadannyian mennek el, mint ahányan 2010-ben kértek engedélyt külföldi munkavállaláshoz.

Várólista rövidsége szempontjából is dobogós helyen van Magyarország az OECD-tanulmányok szerint - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy az idei költségvetésben 600 milliárd forinttal több van egészségügyre, mint a 2010-esben volt.

Fidesz: az MSZP foglalkoztatási katasztrófát hagyott az országra

Czomba Sándor (Fidesz) úgy értékelt: az MSZP 2010-ben óriási foglalkoztatási katasztrófát hagyott az országra, a mostani kormány azonban a munkaalapú társadalomra helyezte a hangsúlyt, és már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány az alapvető probléma - a verseny- és a közszférában egyaránt. Megjegyezte: az állami szektorban is fontosak a bérfejlesztések.

Hozzátette, bízik abban, hogy a foglalkoztatás terén megmutatkozó eredmények kellő bizonyítékot adnak arra, hogy érdemes a Fidesz-KDNP-re szavazni.

LMP: erős helyi közösségek kellenek

Ikotity István (LMP) az önkormányzatiság kérdését érintve ismertette pártja szakpolitikai javaslatait. Ezek alapján erős helyi közösségekre, "valódi önkormányzásra" van szükség, mert ezek hiányában a vidék "kiürül". Felhívta a figyelmet arra, hogy óriási a vidékről elvándorlás mértéke, amelyet meg kell fékezni, ehhez viszont megfelelő vidékfejlesztési politika kellene.

Közölte: az LMP visszaállítaná a települések - mérettől független - önkormányzási jogát, és minden településnek lehetne főállású polgármestere, falugondnoka.

Fidesz: a háziorvosi ellátás problémája 2010 előtt kezdődött

Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a háziorvosi ellátás az egészségügyi alapellátás legfontosabb eleme, a háziorvosi rendszer problémái azonban nem 2010 után kezdődtek, hanem előtte.

A mostani kormány ugyanakkor megkezdte az egészségügyi alapellátás megerősítését, így például megemelte a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisok díjazását, és letelepedési pályázatot írt ki háziorvosoknak és fogorvosoknak a betöltetlen helyekre - ismertette a kormánypárti képviselő.

MSZP: 354 háziorvosi praxis nincs betöltve

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarországon 354 háziorvosi praxis betöltetlen. Emiatt mintegy 440-450 ezer ember nem jut kielégítő háziorvosi ellátáshoz - mondta a politikus. Hozzátette, hogy a kórházi és egyéb kezeléseket is figyelembe véve közel egymillióan nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást.

Az elmúlt nyolc évben a kormányzati intézkedések miatt radikálisan nőttek az egyenlőtlenségek - jelentette ki.
    
Kormány: európai tendencia az orvosok átlagéletkorának növekedése

A kormány nevében felszólaló Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok életkora növekszik, de ez  általános európai tendencia. Az egészségügyi szektorban támogatják a letelepedést és a praxisvásárlást - emelte ki. Az üresen álló praxisok közül közel kétszázat viszont a települések lélekszám miatt nem lehet betölteni - közölte.
    
Fidesz: 2010 óta 736 ezerrel több embernek van munkája

Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta, hogy jelenleg 736 ezer emberrel többnek van munkája, mint 2010-ben. 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal emelkedett, ami éppen a legszegényebbeknek segített sokat - hangsúlyozta. Azt is kijelentette, hogy Magyarország, a 2016-os adatok alapján, a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségű országok közé tartozik.

Képviselőtársa, Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékosságügyre hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy idén ünneplik a fogyatékos emberek jogairól szóló és esélyegyenlőségüket biztosító törvény elfogadásának 20. évfordulóját.

Az addig jellemző orvosi megközelítést felváltotta az emberi jogi megközelítés, az addig problémaként kezelt fogyatékosságügyre azóta megoldandó feladatként tekintenek - hangsúlyozta a politikus.

MSZP: az egészségügyi mutatók alapján Észak- Magyarország leszakadt

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása különösen jól érezhető Kelet- és Észak-Magyarországon. Megjegyezte, hogy Miskolcon korábban összevontak négy egészségügyi intézményt, de az így létrejött új szuperkórházat az elmúlt egy évben több botrány is övezte, az intézményt több szakember is otthagyta.

Diósgyőr térségében 2010 óta az egészségügy mindhárom szintje leépült - jelentette ki a politikus. Az unió régiói között az egészségügy mutatókban Észak-Magyarország a 262., utolsó előtti helyen áll - hangsúlyozta.

Az oktatásban is komoly átszervezések történtek az utóbbi két ciklusban, az önkormányzatok elveszítették iskoláikat - mondta. Az állami fenntartású oktatási intézményrendszer az utóbbi évek kormányzásának egyértelmű vesztese - jelentette ki.

Fidesz: történelmi csúcson a fogyasztói index

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, hogy bár az ellenzék sokszor meggyőzte egymást, a választókat nem sikerült. Kiemelte: a fogyasztói bizalmi index történelmi csúcs közelében van, ezt a Gazdaságkutató Intézet méri, amelyet nehéz elfogultsággal vádolni a kormány felé. Amióta mérik, ilyen optimistán a magyar családok jövőjüket nem látták - jegyezte meg. A fogyasztás 4,8 százalékkal nőtt tavaly és tavalyelőtt, a nem élelmiszerek esetében pedig 8,3 százalékos volt a bővülés 2017-ben. Önök azt mondják, rossz irányba megy az ország? Teljes tévedésben vannak - fordult az ellenzékhez. Az új lakások építésénél két év alatt 50 százalékos növekedés van, ahogy az ingatlanáraknál is ez a tendencia tapasztalható. 2010-ben majdnem az emberek háromnegyede mondta, hogy rendkívüli kiadást nem tud finanszírozni, most jóval kevesebb, mint a fele - említett egy másik példát.

A szegénység nem nő, hanem folyamatosan csökken - tette hozzá, kiemelve: 2010 óta 900 ezerrel csökkent a súlyos anyagi deprimációban élők száma.

Magyarország az elmúlt években jó pályát futott be, nagyon sok területen nagyon sokat lépett előre - összegzett.

MSZP: rengeteg embert fenyeget a szegénység

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, jelenleg 2,5 millióan retteghetnek Magyarországon, hogy bármikor lecsaphat rájuk a szegénység. Ez a nagyvárosi lakosság 18,4, a kisebb városokban, agglomerációkban élők több mint 26 százalékát fenyegeti az Eurostat adatai szerint. Ennyit arról, hogy a szegénység hatalmasat csökken - mondta az ellenzéki politikus.

Brutálisak a régiós különbségek, több mint háromszor annyi szegény nem jut egészségügyi ellátáshoz, mint gazdag - közölte egy felmérésre hivatkozva.

Idézte az orvosi kamara 2017-es anyagát, miszerint kritikus helyzetben van a magyar lakosság egészségügyi állapota,é s alapvető változásokra van szükség.

Jelezte: egy következő MSZP-kormány jelentős béremelést hajtana végre az egészségügyben, hogy a piaci bérek átlagát elérjék, ezzel az egészségügyben dolgozók, orvosok elvándorlását meg lehetne állítani.

Képviselőtársa Szakács László arról beszélt, hogy a kormánypártok 900 ezer családot vesznek semmibe, amelyek devizahitelezésben érintettek. Kitért a brókerbotrányok károsultjaira, ők azok, akiket Matolcsy György jegybankelnök úgynevezett károsultaknak nevezett. Megjegyezte: a Quaestor legnagyobb vagyontárgyát a magyar állam vette meg, egy 33 hektáros beépítetlen telket 18 milliárdért, amely akár az ötszörösét érheti. Önök úgy kormányoznak, hogy elveszik az emberektől a megtakarításaikat, majd félrelökik őket - összegzett.

Az MSZP követeli, hogy a végrehajtásokat állítsák le, emellett új banki elszámoltatási törvény is kell, a jegybank pedig kártalanítsa azokat, akikért nem állt ki, és hagyta, hogy elvegyék megtakarításukat - közölte a politikus.

Fidesz: három pillérre épít a kormány
        
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány három pillérre épít: a gazdaság erősödésére, a családpolitikára és az ország védelmére.

Kifejtette: csökken a munkanélküliség és az államháztartás hiánya, alacsony az infláció és aki akar, dolgozhat.

A családpolitikát illetően a kormánypárti politikus úgy fogalmazott, jó úton járnak, de még sok a tennivaló. Méltatta a gyermekvállalás érdekében tett lépéseket, továbbá azt, hogy javul a nyugdíjak vásárlóereje.
    
Zárszó
    
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár zárszavában úgy reagált az elhangzottakra: örömmel hallotta, hogy az MSZP mennyi mindent szeretne tenni az ágazatért, de szembesíteni kell azzal, amit kormányzása alatt tett. Példaként hozta a Svábhegyi Gyermekkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és a Schöpf-Merei Kórház bezárását. 16 ezer kórházi ágy megszüntetését és azt, hogy hatezer egészségügyi dolgozótól váltak meg.

Megjegyezte: mindig lesz mit újítani az egészségügyben, de a hitelességet meg kell őrizni.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pedig azt hangoztatta: 2010 után megkezdődött az ország gazdasági felzárkózása, a kormány megteremtette az önállóság minden feltételét. Hitelek és külföldi források helyett a gazdaság teljesítőképessége alapján indulhattak életpályamodellek és emelkedett az emberek bére - közölte.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy minden településen elérhetők legyenek a 21. századi szolgáltatások.

Méltatta az önkormányzati finanszírozás stabilitásának megteremtését és azt, hogy minden település szabadon választhatja meg polgármesterét és képviselőit.

Pogácsás Tibor a kormány nevében megköszönte a Ház dolgozóinak és a képviselőknek a ciklusban végzett munkát.
    
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a vitanapot.
    
Napirend után
    
Sallai R. Benedek (LMP) az Országgyűléstől búcsúzó felszólalásában csalódottságának adott a parlamenti munka konstruktivizmusának hiánya miatt. Úgy fogalmazott, a Fidesz bázisát bűnözők és bűnpártolók alkotják, akiknek a közvagyon lenyúlása és a hatalom megtartása a cél, a közjó helyett a gyűlöletkeltés jelenik meg az üzenetekben.
    
Latorcai János a kijelentés miatt bocsánatkérésre szólította fel az LMP képviselőjét, majd a Ház vezetése nevében szintén köszönetet mondott az elmúlt négy évben végzett munkáért a parlament munkatársainak és képviselőinek. Ezt követően lezárta az ülést, az Országgyűlés a választásokig várhatóan már nem ülésezik.

MTI
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Tökéletlenek a Centrálban
    Budapesten most először lesz látható David Lindsay-Abaire Pulitzer-díjas amerikai drámaíró éjfekete humorú komédiája, a Tökéletlenek.
MTI Hírfelhasználó