A visegrádiaknak ellenállást kell tanúsítaniuk
A visegrádi négyeknek teljes mértékben, minden lehetséges eszközzel ellenállást kell tanúsítaniuk a kvótarendszerrel szemben – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Václav Klaus volt cseh miniszterelnök és köztársasági elnök, aki könyvének bemutatója alkalmából érkezett Budapestre, és találkozott többek között Orbán Viktor kormányfővel. A véleményét köntörfalazás nélkül elmondó, a politikai korrektséget elvető és folyamatos kritikákkal szembesülő politikus szerint rossz irányba fordult az Európai Unió, amit radikális változásokkal lehet megállítani.
2018. február 23. 10:19

– Ön egy személyben testesíti meg mindazokat a nézeteket és elveket, amelyeket a nyugat-európai liberális elit megvet. Euroszkeptikus, nem hisz a globális felmelegedésben, elutasítja a korlátok nélküli, tömeges bevándorlást, elveti a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszert, nem szimpatizál Emmanuel Macronnal vagy Soros Györggyel. Arról is számtalan alkalommal beszélt, hogy Európának normális kapcsolatot kell ápolnia Oroszországgal. Politikai pályafutása során, cseh miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként mennyire volt nehéz ezeket a nézeteket nyilvánosan vállalni, ilyen erős ellenszélben?

– Valamelyest más a mai helyzet, mint az 1990-es években volt. Akkoriban sokkal nyitottabb, liberálisabb volt a társadalom. Elfogadottabbak voltak azok a nézetek, amelyek nem tartoztak a fősodorhoz. Most viszont a politikai korrektség korszakát éljük, amely nemcsak Európában, de az egész nyugati világban megváltoztatta a légkört. Sokkal nehezebb manapság véleményt nyilvánítani, mint húsz évvel ezelőtt. Ez semmiképp sem kedvező fejlemény, de én hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a véleményemmel sokan nem tudnak azonosulni vagy nem tartják politikailag korrektnek. Éltem én elég sokáig a kommunista rendszerben ahhoz, hogy ehhez hozzászokjak. Úgy vélem, ma sokkal szabadabban lehet véleményt nyilvánítani Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Nyugaton reménytelen a helyzet. Amikor németekkel vagy franciákkal vitatkozom, elkeserítőnek tartom a reakciójukat. Ez nagyon frusztráló nekünk, közép-európaiaknak, akik átélték a kommunizmust. Most egy új, hasonló korszak, az „európaizmus” hajnalán vagyunk.

 

„Tragikus és elképesztő, hogy Angela Merkel ugyanazt a mantrát ismételgeti” Fotó: Kurucz Árpád

– Mikor kezdődött ez az újfajta gondolkodás Nyugat-Európában?

– Visszamehetnénk egészen a francia forradalomig, de amit ma, a saját bőrünkön tapasztalunk, az az 1960-as évek, vagyis a forradalmi évtized öröksége, amikor mindenkinek jogokat követeltek, minden abnormalitást normálisnak tekintettek. Ez volt a kezdet: a kulturális marxizmus, az új baloldal létrejötte.

– A kommunizmust megélt kelet-európaiak, illetve az attól mentesülő nyugat-európaiak között meghúzódó alapvető különbségeket hosszú távon át lehet-e hidalni, vagy olyan törést okoz-e majd, amely súlyos válságba sodorja az Európai Uniót, netán a felbomlásához vezet?

– Nem bánnám, ha felbomlana. Jelenlegi állapotában az EU egy kényszerzubbony, amely minden EU-tagállamot fogva tart. Az európai integrációs folyamatnak két szintjét különböztetném meg. Az első volt az igazi integráció, a határok megnyitása, az akadályok lebontása, amit pozitív fejleménynek tekintettem. Az 1990-es évek elején, a maastrichti szerződés aláírásával azonban rossz irányba fordultak a dolgok. Ez már nemcsak az integrációról, hanem Európa egyesüléséről szólt. A Maastricht előtti korszakhoz való visszatérés nélkül nem tudunk normális körülményeket teremteni Európában. Ez az egyik lehetőség. A másik az EU radikális átalakítása.

– Brüsszel lenne az új Moszkva, amely diktálni akar nekünk?

– Egyértelműen. Nagyon sokáig éltünk az Osztrák–Magyar Monarchiában, akkoriban Bécsből küldték az utasításokat. A kommunizmusban Moszkvában hozták meg a döntéseket. Szuverenitásunkat sajnos olyan szinten korlátozta az uniós struktúra, hogy egy újabb Bécsünk és Moszkvánk van.

– Az elmúlt években számtalan alkalommal figyelmeztette az európai politikai vezetőket arra, hogy a tömeges, korlátok nélküli bevándorlás tönkreteheti kontinensünket. Ön szerint mi vezérli az olyan vezetőket, mint Angela Merkel német kancellárt? Egyszerű ideológia, vagy valami mélyebb összefüggést – politikait vagy pénzügyit – is kell keresnünk a Willkommenskultur mögött?

– Nem hinném, hogy pénzügyi megfontolások állnak a háttérben. Nem szabad elfelejteni, hogy Angela Merkel ma is a náci atrocitások miatti német bűntudattal küszködik. Németországot is jelentősen átalakította a kulturális forradalom az 1960-as években. Ez mindannak a következménye. Sajnálattal kell mondanom, hogy szerintem Angela Merkel és politikustársai ideológiailag egyszerűen össze vannak zavarodva. Elfogadták a multikulturalizmussal, az emberi jogokkal és a politikai korrektséggel kapcsolatos tarthatatlan ideológiát. Hisznek ezekben az elvekben.

– Léteznek ugyanakkor olyan szervezetek, amelyek profitálnak a menekültválságból. Egy egész iparág épült a válság köré.

– Ez az iparág leginkább a nem kormányzati szervezeteknek, az NGO-knak hasznos, hiszen sok pénzt kapnak a bevándorlás előnyeinek hangoztatásáért, a bevándorlók állítólagos megsegítéséért, miközben valójában saját maguknak segítenek. Ez az ipar valóban a probléma része.

– Magáról Soros Györgyről is volt önnek néhány keresetlen szava. A magyar kormány álláspontja szerint a milliárdos üzletember által finanszírozott szervezetek részt vesznek a bevándorlás megszervezésében. Ön szerint maga Soros is közvetlenül érintett ebben?

– Hogy mit értünk közvetlen érintettségen, az kérdés. Az biztos, hogy sok pénzt költ olyan NGO-k támogatására, amelyek aktívan kampányolnak a tömeges bevándorlás mellett. Hogy ő maga mennyire vesz részt ebben a tevékenységben, nem tudom megmondani. De nem ártatlan ember, ebben biztos vagyok.

– Lát arra esélyt, hogy a bevándorlási válság kezelésével kapcsolatban végül megállapodás születik az EU-tagállamok között?

– Nem hiszem. Éppen az interjú előtt kaptam a hírt, hogy Angela Merkel kijelentette: reméli, hogy júniusig megállapodást lehet kötni a Dublin III rendelet reformjáról, az új menekültrendszerről és az új elosztási mechanizmusról, amely migránsok befogadására kötelezné a tagállamokat. Nem kellene, hogy ez a bejelentés meglepetésként érjen, de a bevándorlásról szóló, három évig tartó heves vitatkozás után egy ilyen kijelentés azt jelenti számomra, hogy az olyan politikusok, mint Angela Merkel, nem hallgatnak senkire és semmire. Csak a saját régi ötleteiket ismételgetik, mint valami mantrát. Mások véleményére fittyet hánynak. Ez tragikus és elképesztő. Lenne egy kérdésem az ön számára: mennyire ismerik a magyar emberek a Dublin IV rendelet fogalmát?

– Azt gondolom, a politikát aktívan követő tévénézők és újságolvasók hallottak róla.

– Csak azért kérdezem, mert Csehországban ez az egyik legforróbb téma. Hónapokkal ezelőtt az innsbrucki egyetemen tartottam előadást, és rájöttem, hogy alapvető különbség van Kelet- és Nyugat-Európa között. A 250 fős hallgatóságom – diákokról és tanárokról van szó – értetlenül nézett rám, amikor a Dublin IV rendeletet említettem. Csupán hárman hallottak róla.

– Ez azt jelenti, hogy a kelet-európaiak érzékenyebbek a bevándorlás témájára?

– Igen, mert sokat tanultunk a kommunizmusból, amely sok frusztrációt okozott nekünk. De mindig azt mondom, hogy nemcsak az időt vesztegettük a kommunizmusban, hanem tanultunk is belőle. Élesebb a látásunk, kifinomultabb a hallásunk, mint a nyugat-európaiaké. Nemcsak érzékenyek vagyunk, hanem ultraérzékenyek, ha a szabadság és a demokrácia értékeit látjuk elveszni. Nem hiszünk el mindent, amit az újságokban olvasunk.

– Ha Angela Merkel és hasonló gondolkodású kollégái valóban arra törekednek, hogy áterőltessék az Európai Tanácson a kvótarendszert, mit tehetünk mi, kelet-európaiak ez ellen?

– Tegyünk először különbséget a kelet-európai országok között. Attól tartok, ebben a kérdésben a balti államoktól nem várhatunk túl nagy támogatást, de Bulgáriától vagy Romániától sem, mert nem érzik a migráció veszélyét. A visegrádi négyeknek viszont teljes mértékben, minden lehetséges eszközzel ellenállást kell tanúsítaniuk. Tudom, hogy vannak az EU-ban szabályok, amelyek gátat szabhatnak az ellenállásnak, de szerintem a politikában mindig van lehetőség a rendszer megváltoztatására. Ha elfogadják a Dublin IV rendeletet, mint kötelező rendszert, akkor én komolyan azt fogom javasolni, hogy hagyjuk el az EU-t.

– Ön egy tavalyi lapinterjúban azt mondta, hogy a V4-országokat csakis a bevándorlás elutasítása tartja össze, semmi más. Ebben a válságban számíthatunk egymásra?

– Bárcsak így lenne, de sajnos nem. Úgy gondolom, Nyugat-Európának és Brüsszelnek sikerül majd szétválasztania bennünket. Ráadásul Csehország az egyik leggyengébb láncszem ebben a tekintetben.

– Ezt az új cseh miniszterelnök, Andrej Babis miatt gondolja így?

– Nem, ő ebből a szempontból még az előző kormányfőnél is határozottabb álláspontot képvisel, elutasítja a bevándorlást. Egyszerűen arról van szó, hogy Csehországban manapság nem túl stabil a politikai struktúra.

– Mi vár az Európai Unióra az elkövetkező öt-tíz évben?

– Még létezni fog. Egy évszázad múlva már biztosan nem. Ha nem lesz radikális változás, akkor újabb brexitek következnek.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó