Nagyot léptünk Nyugat-Európa felé
Hazánkban volt a második legmagasabb tavaly a keresetek emelkedése az Európai Unió 28 tagállama közül – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. A bérek emelkedése a következő években is fennmaradhat, amennyiben a kormány folytathatja jelenlegi gazdaságpolitikáját, mivel a közép-európai tagállamok jelentik az unió gazdasági motorját, amelyet a 2004 és 2008 közötti időszakkal szemben ma már kihasznál Magyarország. Nyugat-Európában a jelentős hazai, 12 százalék feletti bruttó keresetemelkedéssel szemben stagnálás vagy alacsony, átlagosan kétszázalékos bővülés volt a jellemző, így az országok közötti fizetéskülönbségek csökkentek.
2018. február 26. 13:01

A tavalyihoz hasonlóan a következő 3-5 évben is folytatódik a keresetek átlagosnál nagyobb mértékű felzárkózása, ha fennmarad a sikeres gazdaságpolitika hazánkban, mivel a közép-európai régió jelenleg az Európai Unió gazdasági motorja, a növekedés így a közösségen belül kimagaslóan nagy – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója kiemelte: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés, ami tíz százalék körüli bruttó fizetésemelést eredményez.

Az OECD decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés. Kérdésünkre a szakértő felidézte, hogy ha a mostani kormány a választások után is folytathatja munkáját, további bérszínvonal-felzárkózásra számíthatunk, köszönhetően a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak.

A kormány és a munkáltatók, munkavállalók közötti egyezség értelmében ugyanis 2019-től összesen négy éven át csökken majd a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke évi két százalékponttal, ha a reálkereseti mutató legalább hat százalékkal nő. Szalai Piroska kiemelte: ez is mutatja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai vezetés a következő ciklus alatt is folytatni kívánja a kereseti különbségek lebontására hozott intézkedéseket, s minden bizonnyal egyéb más ösztönzőkkel is segíti a béremelkedést.

Szalai Piroska a múlt héten nyilvánosságra hozott, 2017-es kereseti adatokról azt hangsúlyozta, hogy hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű a fizetések emelkedése. Uniós szinten még csak az első kilenc hónap adatai ismertek, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat karácsonyi jelentése szerint Románia után a dobogó második helyén állunk.

Biztató jövőkép. A reálkeresetek emelkedése második éve jelentős mértékű hazánkban Fotó: Havran Zoltán

A legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbaknál van az uniós átlag körüli kétszázalékos bruttó bérnövekedés, majdnem mindenhol stagnálnak a keresetek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló Kelet és Nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy még bőven van mit lefaragni.

A gazdasági tárca tanácsadója ugyanakkor arra figyelmeztetett, az elmúlt években már nagyságrendekkel kisebb volt a bérhátrányunk. Az elmúlt hét évben a bruttó reálbér-emelkedés 28 százalék volt, aminek több mint felét 2016–2017-ben értük el. Mindez egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatásbővülés következtében erősödő munkaerőhiánynak köszönhető.

Szalai Piroska a kézhez kapott fizetésekkel kapcsolatban elmondta, az emelkedés korábban hazánkban soha nem látott mértékű javulást mutat: az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a közfoglalkoztatottak nélküli körben a családi adókedvezményeket figyelembe véve a nettó reálbér-emelkedés 2010 és 2017 között 41,4 százalékos volt.

A szakértő emlékeztetett, uniós csatlakozásunk előtt a magyar bérek magasabbak voltak a többi V4- és a balti országok bérszínvonalánál, s 2008-ra a visegrádi térségben már a legalacsonyabb volt a miénk. – Elrobogott mellettünk Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország is. Annak az időszaknak a hibás gazdaságpolitikai döntései miatti lemaradásunkat még mindig nem tudtuk kiheverni – mondta Szalai Piroska.

Hozzátette: a 2004 és 2008 közötti időszakban ezekben az országokban kimagasló volt a gazdasági növekedés, ezzel szemben a szocialista kormányok gazdaságpolitikája miatt Magyarországon nem volt felzárkózás.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó