Parlamenti viadal
Kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek, hogy a kampányidőszakban még egy utolsó színpadot ácsoljon önmagának. Ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához.
2018. március 4. 21:54

„Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” – címmel kezdeményezett rendkívüli szezonzáró politikai vitanapot a parlamentben  az MSZP-LMP-Jobbik frakciója. Szónokaik (MSZP: Kunhalmi Ágnes, Burány Sándor, Mesterházy Attila, Korózs Lajos, Varga László, Szakács László, Jobbik: Lukács László György, Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, LMP: Szél Bernadett, Ikotity István, Sallai R. Benedek) versengtek, hogy ki tudja jobban szidni Orbánt meg a kormányt. Szükségesnek tartották, hogy  látványos kijelentésekkel fejtsék ki véleményüket azokról az ügyekről, amelyek leleplezése reményeik szerint választási győzelmüket elősegítő változást hoz, „különben az  Orbán-kormány pusztulásba viszi az országot!” Íme, szolidan összefoglalva hangzatos szónoklataik lényege!

 

 

Magyarország ma igazságtalan!

A Fidesz-kormány szétszakította az országunkat és békétlenséget hozott. Az egyenlőtlenség drámai módon nőtt. Aki szegény szegényebb lett, a bérből és fizetésből élő milliók kiszolgáltatottak, és úgy érzik, hiába dolgoznak, nem jutnak egyről kettőre, míg a kormánypárt kegyencei dőzsölnek és az emberek döntő többsége számára elérhetetlen luxusban élnek. Az elmúlt években több százezer fiatal hagyta el az országot.

A Fidesz a demográfiai csökkenés megállítását nevezte a legfontosabb feladatának 2010-ben, a fiatalok elüldözésével azonban csak rontott a helyzeten. Ma már minden hatodik magyar baba külföldön születik. A szüleik azért hagyták el az országot, mert nem akartak igazságtalan és korrupt világban élni. Ahová a Fidesz betette a lábát, ott nincs béke, se itthon, se a határon túl, se az Európai Unióval való viszonyunkban! Valódi kormányzás helyett mindenhol ellenséget keresett. Mivel az oktatás átalakításával és az egészségügy rendbetételével kudarcot vallott, az utóbbi időben kizárólag Soros Györggyel foglalkozott, miközben százezrek megélhetési gondjaival nem törődött.

Amikor üresen kongó stadionok épülnek, de a túlzsúfolt kórházak pusztulnak, azt jelenti : változás kell Magyarországon !

Amikor a leggazdagabbak még gazdagabbá válnak, de a többiek elszegényednek, azt jelenti : változás kell Magyarországon !

Amikor a nyugdíjasokat nem létező ellenségekkel riogatják, de a tisztes nyugdíjat sajnálják tőlük, azt jelenti: változás kell Magyarországon!

Amikor a nőktől a gyerekszülést elvárják, de egyenlőséget, méltó fizetést és szabadságot ne m biztosítanak, azt jelenti: változás kell Magyarországon!

Amikor a Fidesz-elit drága magániskolákba járatja a gyerekeit, de a többi fiatalt modern rabszolgasorsra szánja, azt jelenti : változás kell Magyarországon!

Amikor a magyarok egy egyenlőbb társadalomban szeretnének élni, de csak áldemokráciát kapnak, azt jelenti : változás kell Magyarországon !

A Fidesz propagandával próbálja helyettesíteni a kormányzást, hazugságokkal próbálja elfedni a valóságot. Mi azonban szembesítjük a propaganda mögötti valósággal.

Tarthatatlan az önkormányzati dolgozók és az önkormányzatok helyzete. A közszolgálatot az alacsony bérek miatt folyamatosan hagyják el a munkavállalók, akiket a versenyszférát is érintő szakemberhiány miatt képtelenség pótolni. Különösen igaz ez az önkormányzati szférára: az önkormányzatok egy része már ma is képtelen ellátni alapfeladatait, mert a megélhetésre sem elegendő, megalázóan alacsony bérek és a bizonytalan jövő miatt a köztisztviselők sora hagyja el ezt a pályát.

Az önkormányzati hivatalban dolgozók ügye önmagán túlmutató ügy: béreik alacsonyan tartása az önkormányzati hivatalok kiürülését, bezárását vonja maga után, ami pedig a vidéki települések halálos ítéletével ér fel. A források és a hatáskörök lassú, fokozatos elvonása után a képzett dolgozók nélkül maradt önkormányzatokat a teljes megsemmisülés fenyegeti. Pedig a kistelepülési önkormányzatok megmentése és működőképességének megőrzése az élhető vidék megteremtésének és a helyi közösségek önrendelkezésének az alapja.

 Ezért fontos egy olyan önkormányzati rendszer kialakítása, amelyben a települési önkormányzatok nem a központi hatalom függésében és gyámsága alatt tartott helyi végrehajtók, hanem tényleges cselekvési szabadsággal rendelkező, a központi kormányzattal megosztott hatalomból részesülő hatalmi tényezők. Mindez nem képzelhető el a közösséget elhivatottan szolgáló, a helyben élők érdekeit szem előtt tartó önkormányzati dolgozók áldozatos munkája nélkül.

Beszélnünk kell továbbá az egészségügy problémáiról, köztük a háziorvosi rendszerről! Ma Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer minden része komoly gondokkal küzd .A rendszer működőképességét is veszélyeztető szintet ért el a háziorvosi praxisok kiürülése, amely az elvándorlás, a háziorvosi pálya vonzóságának elvesztése, és a hiányzó orvosi utánpótlás miatt alakult ki. Hazánkban jelenleg közel 440 ezer embernek nincs háziorvosa, és ha a jelenlegi kedvezőtlen folyamatokat nem sikerül megállítani és megfordítani, egy évtizeden belül akár közel egymillió ember lakóhelyén lesz elérhetetlen a háziorvosi szolgáltatás. A háziorvosi rendszer megújítása és megsegítése a döntéshozók közös felelőssége!

***

 A KDNP politikusai mindezt fordítva látták: ha valós szándék vezette volna az egészségügy helyzetének javítására az ellenzéki pártokat, akkor nyilván nem a kétszer négyéves ülésszak utolsó parlamenti ülésnapja utáni napra hívatták volna össze álhírekre alapozott kijelentésekkel ezt a vitanapot. Így csupán kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek,  hogy pár óra időkeretben mindent, amit a kormány szemére akar hányni, akár valós, akár valótlant, itt most még elmondhassa, és azt gondolja, hogy ebből valamifajta előnyre tehet szert a már zajló választási kampányban.

Kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek, hogy a kampányidőszakban még egy utolsó színpadot ácsoljon önmagának!

RÉTVÁRI BENCE: - Tisztelt Ház! Ha valós szándék vezette volna az egészségügy helyzetének javítására az ellenzéki pártokat, akkor nyilván nem a kétszer négyéves ülésszak utolsó parlamenti ülésnapja utáni napra hívatták volna össze ezt a vitanapot, hanem akkor már a nyolc év egyik első parlamenti ülésnapjára olyan törvényjavaslattal érkeztek volna, amely azoknak a problémáknak a megoldására, amelyeket itt a bejelentőben is részleteztek - elsősorban a háziorvosok helyzetének javításával kapcsolatban -, előálltak volna egy saját törvényjavaslattal. De nem ezt tették, hiszen ahhoz nem vették a fáradságot, hogy törvényjavaslatot szövegezzenek, azt esetleg egyeztessék az Orvosi Kamarával, egyeztessék a szakdolgozói kamarával, egyeztessék az egészségügyi- vagy betegszervezetekkel. Arra persze volt idejük a nyolc év alatt, hogy Szürke Farkasokkal találkozzanak, „allahozzanak” vagy az iszlámról, az emberiség utolsó reményéről beszéljenek, de hogy egy bármilyen alapellátással kapcsolatos törvényjavaslaton gondolkozzanak vagy erről egyeztetéseket folytassanak, arra nem. Így tehát a mai napon tartjuk ezt a vitanapot, ez azonban csak egy kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek, hogy a kampányidőszakban még egy utolsó színpadot ácsoljon önmagának, egy utolsó lehetőséget biztosítson önmagának, hogy pár óra időkeretben mindent, amit a kormány szemére akar hányni, akár valós, akár valótlan, itt most még elmondhassa, és azt gondolja talán, hogy ebből valamifajta előnyre tehet szert a már zajló választási kampányban.

- Tisztelt Ház! Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok, hiszen láthatjuk, hogy milyen belső problémákkal, pozícióharcokkal vagy identitásválsággal küszködve igyekeznek nekilendülni a választásoknak. Látható tehát, hogy ez egy kétségbeesett próbálkozása, de itt vagyunk, minden felvetésükre válaszolunk.

- A háziorvosi rendelőkben lévő túlzsúfoltságra a Magyar Szocialista Pártnak már volt egy javaslata, amit törvényi formába öntött, és el is fogadtatott itt a parlamentben. Nem az volt a céljuk, hogy a mi praxisközösségi modellkísérletünkhöz hasonlóan több praxisban javítsák az ellátás színvonalát, nem az volt a javaslatuk, mint nálunk, hogy radikálisan emelték volna a díjtételeket, amelyeket a finanszírozásban kapnak a háziorvosok, hanem egy olyan eszközt választottak, amellyel nem az orvosok munkáját akarták segíteni vagy ösztönözni, hanem a betegek látogatását akarták ritkítani. Ezt úgy hívták, hogy vizitdíj: minden magyar beteggel ezt fizettették, pontosan azért, hogy kevesebb beteg kevesebbszer menjen el a háziorvoshoz, és így majd tudják valamelyest a túlzsúfoltságot a háziorvosi rendelőkben csökkenteni. Ez is egy módszer, bár azt hiszem, morálisan nem vállalható.

- Tisztelt Ház! A fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok is egyaránt aláírtak azt a közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja hívta egységbe az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt.

- Nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék, ez is lehet összes pártjának saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja, idézem: „privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben.”  Igen, nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészség ügy kapcsán! A Szocialista Pártban  a privatizáció révén - több biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a vezérszavakat - már próbálkozott. A Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Nem tartom kizártnak, hogy újra majd felszólal és most azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon.

- Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala!  Ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást korszerűsíteni és tudtunk 30 új mentőállomást építeni.. De nyilván itt vannak a további feladatok. amelyek jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, végrehajtásához 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg.  Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.

- Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések. Az MSZP minden ápolótól és minden orvostól elvett egyhavi bért, mi viszont  2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott.

- Rátérve a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is: az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Ez azt jelenti, hogy ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére. Ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni, mi viszontszeretnénk ezt is folytatni.

- A háziorvosi praxisok betöltéséhez a fiatal orvosok számára indítottunk rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezren kértek, külföldi munkavállaláshoz első engedélyt. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra  több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyítani.

- Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni.

- A magyar állam  2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését is tudta támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne háziorvosa a körzetében. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. 

- Képviselőtársaim! Az OECD nemrég hozta nyilvánosságra az egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt. 2010 óta viszont  már csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás, tehát volt és van mit pótolnunk, mert még nem értük el azt a szintet, amit szeretnénk elérni, de végre Magyarország jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani.

- Csak azt kérem az ellenzéktől, bár valószínűleg igyekszik, utolsó alkalomként megragadni, hogy ne a többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg előállni. Kérem, bár nem biztos, hogy reménykedhetem ebben, hogy ne álhírek hangos hirdetésével próbáljanak meg politikai haszonra szert tenni! Úgy gondolom: annak a garanciáját, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP teremtette meg. A többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatták az ellenzéki pártok. Akkor azt mondták, hogy hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem! A Fidesz-KDNP viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló  Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t  érdemes-e támogatni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához!

GAAL GERGELY: - Tisztelt Ház! A mai, az ellenzék által nyilvánvalóan a politikai kampány jegyében kezdeményezett vitanap elég bonyolultan megfogalmazott témájával  én most az önkormányzatisággal kapcsolatban szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet. Már csak azért is, mert ezzel kapcsolatban tapasztalhattuk leginkább azt, hogy álhírekre alapozott kijelentéseket tettek.

- Az önkormányzati rendszernek az alkotmányos fundamentumai, - az Alaptörvény és az önkormányzati törvény -  szilárdak, és ezért mi a kormánypártok részéről nem látjuk okát annak, hogy ezekhez hozzányúljunk. Természetesen sehol sem fogunk önkormányzatokat felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága a jövőben is. Kereszténydemokrataként szeretném megerősíteni: történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben! Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.

- Szeretném ráirányítani a figyelmet a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére: a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék szólni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap, a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, a sokoldalú kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat szervezzen. Feladata: a meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet, a teljes támogatási keretösszeg pedig 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi.

- A másik terület, amire szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése! Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint.

- Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormány. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek és egymás munkáját számos területen tudják segíteni. 2017-ben 2,1 milliárd forintot biztosított a kormány  az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben,  az önkormányzatok számára rendkívül fontos, mintegy 2800 támogatási kérelem kapott zöld utat különböző pályázatok keretében.

- Tisztelt Ház! Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Nem eladósodás vezérli a bővülést, a kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDPje 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 jövőre pedig 4,3 százalékkal, azt követő években pedig 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez. Az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.

- Képviselőtársaim! A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.

- Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Alapelvünk: mindenki számára, aki tud és képes rá - ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással -, biztosítani kell a munka lehetőségét! A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak. Az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak. A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni: a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás azonban nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát átmeneti állapotnak kell tekinteni! A kormány hangsúlyozza: nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel! Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is. Tehát nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is.

- Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is! A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is.

- Hölgyeim és Uraim! Világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében! Példaként egy idézettel zárom a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőket írta: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZÁRSZÓ

ELNÖK: - Tisztelt Képviselőtársaim! Külön is megköszönöm munkájukat. Nehéz és sokszor feszültségekkel teli négy évet hagyunk magunk mögött, a közjóról és Magyarország érdekeiről vallott eltérő nézeteink sokszor kibékíthetetlennek tűnő ellentétei mellett is képesek voltunk együtt dolgozni. A bizottsági üléseken végzett szakmai munka, valamint a plenáris üléseken zajló viták, ha azok sokszor hevesek és nemegyszer indulatosak is voltak, úgy gondolom, mégis hozzájárultak ahhoz, hogy számos kiváló törvényt alkothattunk és jövőbe mutató határozatot fogadtunk el közösen hazánk, Magyarország és a magyar emberek érdekében. E viták során azonban sajnálattal tapasztaltam, hogy az Országgyűlés méltóságát is sértő, személyeskedő összetűzések kerültek a felszínre, ami egészen biztosan nem jelentheti a követendő, helyes utat. A vitákban jó, ha mindannyian törekszünk az önmérsékletre, mert a tévedések, félreértések megbocsáthatók, de a személyes sértések maradó sebeket ejtenek a lelkekben. Ez utóbbi kitételek most különösen fontosak a kampány időszakában, és kell, hogy ezeket jó erősen az eszünkbe véssük és a szívünkben hordozzuk, mert közszereplőként mindaz, amit mondunk, mindaz, amit teszünk, hatással van a hétköznapok vitakultúrájára, a konfliktuskezelésre, végső soron az emberi kapcsolatokra. Remélem, hogy a kampány legnehezebb óráiban sem tévesztjük szem elől, hogy a magyar emberek, Magyarország sorsának jobbra fordítása a választások valódi értelme, mert miképp azt Kós Károly fogalmazta: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja.”  E gondolatokkal kívánok jó egészséget és tisztességes választási küzdelmet, Isten áldását! (OGY napló 270. szám.) 

Bartha Szabó József
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI