Orbán: ha bevándorlóországgá válunk, hanyatlás lesz
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont "visszalépés, hanyatlás, megtorpanás" lesz.
2018. március 6. 14:37

A kormányfő kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumán hangsúlyozta: Magyarország ma azért teljesít jobban, mert "nem hagytuk, hogy a döntés szabadságát elvegyék tőlünk", ugyanis "ha a fontos nemzeti kérdésekben nem mi döntünk, hanem Brüsszel vagy az IMF, akkor bajban leszünk".

A kormányfő kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán azt mondta: ha sikerül megvédeni az országot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy évente emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos bővüléssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény - sorolta. Hozzátette: 2018-2022 között minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is, a cél, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek a régióban a legalacsonyabbak.

Emellett a Modern falu program idei meghirdetésének szükségességéről is beszélt a miniszterelnök.

Ezen felül több közép-európai infrastrukturális beruházást felvázolt: a Budapest-Belgrád vasútvonal mellett a Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat. Továbbá célul tűzte, hogy a következő ciklusban autópálya érje el Kassát Miskolc felől, Pécs irányából pedig a horvát határt.

A miniszterelnök hangsúlyozta: „választási költségvetés nem lesz. Van mozgástér a kormány számára, de csak a kereteken belül. Sosem fogok hozzájárulni ahhoz hogy Magyarország visszacsússzon oda, ami a szocialista kormányzás idején volt.” A hiány 3 százalék alatt marad, év végéig látni fogják, hogy a 2,4 százalékos hiányt betartottuk – mondta.

A miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszédében azt is mondta: ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont "visszalépés, hanyatlás, megtorpanás" lesz.

Jelezte, az EU új migránsszabályozási javaslata alapján Magyarországnak több mint 10 ezer embert kellene befogadnia, és a családegyesítést is beleszámolva - 20 ezer emberrel kalkulálva - ez évi 90 milliárd forintos költséget jelentene az országnak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ma azért teljesít jobban, mert "nem hagytuk, hogy a döntés szabadságát elvegyék tőlünk", ugyanis "ha a fontos nemzeti kérdésekben nem mi döntünk, hanem Brüsszel vagy az IMF, akkor bajban leszünk".

A 2010 óta elért eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "hazaküldését", az IMF- és az EU-hitel visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a 2010-hez képest 736 ezerrel több munkahelyet, a karnyújtásnyira lévő teljes foglalkoztatottságot, a hatodik éve 3 százalék alatt lévő hiányt és - bár "Brüsszelben a kárunkra trükköznek" - az államadósság-csökkenést.

A munkanélküliséggel kapcsolatban közölte: ha ő visel felelősséget a következő kormányzatért, azt várja a gazdaság irányítóitól, hogy Magyarország legyen - Csehország mögött - a második legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező európai állam.

A családok támogatásából kiemelte a széles körben ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növekedését. Azt mondta: a kormány a multikkal és a bankokkal fizetteti meg a demográfiai fordulatot és a családtámogatási rendszert.

A gazdasági élet jelenlévő szereplőihez szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány az elmúlt években nem az IMF-re épített, nem keresett külföldi modelleket, és nem fogadott el semmilyen fenyegetést. Ehelyett megállapodott a munkaadókkal és szakszervezetekkel, és így a minimálbér 2010-hez képest 90 százalékkal, a garantált bérminimum pedig a duplájára nőtt, megkétszereződött az egészségügyi szakdolgozók, szakorvosok bére, a pedagógusoké, rendőröké és katonáké pedig másfélszeresére emelkedett - közölte.

Kitért a politikai stabilitás kérdésére is, szerinte ugyanis ez a sikeres gazdaságpolitika alapja. A politikai stabilitás azonban nem azt jelenti - magyarázta -, hogy erős a kormány és a parlamenti többség, ez ugyanis csak a megjelenési formája. A lényege valójában abban áll, hogy egy adott ország polgárai úgy érzik, megkapják, amit méltányosnak tartanak maguknak - mondta, ezek közé sorolva, hogy mindenki dolgozhasson, hogy a családokat támogassák, és mindenki megkapja a tiszteletet.

Összegzése szerint a magyar modell négy pillére a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfiai és az identitáspolitika.

Beszédében a jegybankelnököt és több miniszterét, államtitkárát is méltatta a kormányfő. Szerinte szerencsés az ország, hogy Matolcsy György vezeti a nemzeti bankot, hogy Varga Mihály a nemzetgazdasági miniszter, és hogy Pintér Sándor a belügyminiszter. "Örülhetünk annak is, hogy fiatal titánt találtunk" a külügy élére - Szijjártó Pétert -, aki a miniszterelnök szerint még hosszú ideig képes magyar szívvel, európai kitekintéssel is higgadtan képviselni az országot. Végül azt mondta: "meg fogják látni, jelentősége van annak, hogy úgy látom, megtaláltuk azt a hölgyet Novák Katalin személyében, aki a demográfiai fordulathoz szükséges kormányzati politikát a következő években képes lesz összeilleszteni, és talán le is vezényelni".

Végül a résztvevőknek új szövetséget ajánlott. Minden magyar vállalkozónak fontos ugyanis - mondta -, hogy a következő kormány gazdaságpolitikája a magyar vállalkozások érdekeit képviselje, "ennek alfája és ómegája nemzeti függetlenségük megvédése". Azt kérte a jelenlévőktől, segítsenek megvédeni Magyarországot, a szuverén magyar adópolitikát, a külföldi érdekektől, befolyásolástól független kormányzást. "Önökön is múlik, hogy egy idegen politikai és gazdasági érdekeket képviselő bábkormány vagy független, nemzeti kormány fogja vezetni Magyarországot" - zárta szavait.
   

 

Varga Mihály: 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a költségvetésben a kormány

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Varga Mihály kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó rendezvényén a legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között.

Varga Mihály az MKIK rendezvényén a legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten.

A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni. A vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

A nemzetgazdasági miniszter szerint 2013-tól az ország növekedési pályára állt, az ország külső pénzügyi pozíciója  2010 óta pozitív.

Varga Mihály az elmúlt évek eredményének mondta, hogy 72 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek jelentőségét a nemzetközi hitelminősítők is egyre inkább elismerik. A nemzetközi pénzpiacokon ennek eredményeként a magyar állampapírok hozama már kisebb, mint a velünk versenytárs Lengyelországé - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály jelentős eredmények mondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban, ma már 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig a 2010-es 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A következő évek feladatai közé sorolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak két év múlva papír nélküli intézménnyé kell válnia.

A jövőben Varga Mihály szerint el kell érni azt is, hogy a magyar vállalatok közül három-öt olyan cég legyen, amelynek brandje a nemzetközi gazdaságban is elismert márkává válik, például a buszgyártást, az orvosi műszergyártást nevezte meg olyan ágazatnak, ahonnan nemzetközileg is elismert cégek is kiemelkedhetnek.

Matolcsy György: felzárkózási fordulatra van szükség

A következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, el kellene érni, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szinte elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó rendezvényén.

Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet.

Az MNB elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkét sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetáris politikai és munkaerőpiaci fordulatot.

Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.

Matolcsy György kiemelte, a következő években a felzárkózási folyamat részeként az országnak fenn kell tartani a tudásintenzív növekedési pályát, de egyre inkább a tőkeintenzív növekedést is meg kell valósítania.

A jegybankelnök úgy érvelt, hogy továbbra is fegyelmezett fiskális politikát kell folytatni. A kihívások között említette, hogy számolni kell a különböző társadalmi csapdákkal, így azzal, hogy esetleg az ország "demográfiai csapdába kerülhet", és továbbra is megmarad a munkaerőhiány, ugyanis az egész világon jellemző a képzett munkaerő hiánya.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország bruttó hazai terméke és a nemzeti jövedelem (a GDP és a GNI) között napjainkban mintegy 4-5 százalékos rés van, ezt a versenyképességi fordulat alatt meg kell szüntetni.

Matolcsy György szerint az ország versenyképességét erősítené, ha a lakosságban a "pénzről való gondolkodás" megváltozna, és az új gondolkodás részeként az emberek értékelnék a gazdagságot, a profitot, a gazdasági sikert.

Ehhez természetesen el kell érni, hogy versenyképes pénzügyi rendszerrel, versengő bankokkal rendelkezzen az ország - emelte ki a jegybank elnöke.

Parragh László, a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének Magyarországon.

A kamara elnöke a rendezvényen elmondta, a gazdaság és a kormány együttműködésében meg lehetne valósítani "a reálbérek duplázását", amelynek a versenyképesség a hatékonyság javulásával kell járnia.

Úgy vélte, hogy meg kell erősíteni a kamara hídszerepét a gazdaság és a kormány között.

Parragh László hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás alapján az elmúlt években a kamara közreműködött a gazdaságpolitika kialakításában. Előadásában ezúttal azt szorgalmazta, hogy  a fenntarthatóságra nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, és sürgette  a kutatás-fejlesztés-innováció rendszerének átalakítását.

A jegybank elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkettő sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetárispolitikai és munkaerőpiaci fordulatot.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kiemelte: a monetárispolitikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Donald Tusk szélnek eresztette a néppárti bölcseket
    Magáért beszélt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyilatkozata, Donald Tusk valóban szélnek eresztette a néppárti bölcseket – erősítette meg lapunk kérésére Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a néppárti trió hiába is mondta, hogy jó úton haladnak a megbeszélések a Fidesszel. – Nem volt még példa arra, hogy az elnök inkább tehertételt jelent a pártcsaládnak, mintsem lendítőerőt – véleményezte Donald Tusk elmúlt időszakra jellemző magyarellenes kirohanásait.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó