Kiknek is a kezében összpontosul a német média?
Nem csak a nyomtatott, de az egész országos online és tévémédia is három „kőgazdag” és roppant nagy hatalmú család kezében összpontosul.
2018. március 7. 14:17

Kezdjük egy orwelli idézettel: „Egy társadalom minél inkább távolodik az igazságtól, annál jobban utálják azokat, akik azt kimondják”.

A mai nyugati társadalom valóban már annyira elsodródott az igazságtól, hogy annak kimondóit – Orwellen túlmenve – nem csak utálják, hanem letiltják, vagy elővéve legunalmasabb bozótvágókésüket, lefasisztázzák és lenácizzák őket, kaparva-keresve hízelgésük gyümölcseit tulajdonos uraiknál.

A Sputnik News (már a megemlítése is szörnyű!) utána járt annak, hogy mennyire igaz az az állítás – a német médiatulajdonlás terén – hogy egy demokratikusnak mondott társadalom alappillére a plurális, független média.

Amit talált, annak kimondása nagyjából annyira „nyugtathatja” meg a mai rend urait, mintha a Soros-féle 444.hu-nak egyetlen napot ki kellene hagynia abban, hogy két perc alatt nyálcsorgató engedelmességgel felpasszírozza a nyugati médiában épp kitett legújabb Putyin-összeesküvést.

A hét nyomtatott oldal terjedelmű ténybemutatás bevezetőjében egyebek között azt írja, hogy a független és plurális nyomtatott média egy demokratikus társadalom kialakulásának alapfeltétele és egyben e demokrácia minőségének egyik mutatója.

A függetlenségnél két fajtát lehet megkülönböztetni. Az egyik az államtól, a másik pedig az egyes magánemberektől, családoktól vagy vállalkozásoktól való függetlenség. Főként a második kritérium terén mutatnak a német médiumok rémisztő egyenirányítást. Mely kitétel, tegyük hozzá, igazán szelíd, hiszen a német médiát rendszeresen olvasók tudják, nehezen találnak olyat közülük, mely ne pincsikutyaként tapsikolna annál jobban Merkelnek, minél erősebb ez a német zászlótól is dokumentáltan elrohanó, Európa-gyilkos nőszemély. Vagyis az államtól való függés – enyhe kifejezéssel élve – szintén súlyos.

A Sputnik által végzett vizsgálat kiderítette, hogy nem csak a nyomtatott, de az egész országos online és tévémédia is három „kőgazdag” és roppant nagy hatalmú család kezében összpontosul.

E három család áll a németországi véleményformálás gyökerénél.

A legismertebb média uralkodó klán a Springer-család és Axel-Springer nevű kiadója, amely Európa egyik legnagyobbja. Ők birtokolják a napi 1,6 millió példányszámban fogyó Bild nevű bulvárlapot és annak rokonkiadásait (Bild am Sonntag, Bild der Frau, Autobild, stb.).

E lapok naponta sok-sok millió embert érnek el és így befolyásuk óriási. De övék a Die Welt is, valamint az N24 hírtévé is. És nálunk a Blikk nevű bulvárlap is.

A második médiaklán a Mohn család, amelyhez a Bertelsmann kiadó tartozik. Ez a világ egyik legnagyobb médiavállalkozása. Övék részben a Der Spiegel, a Stern, stb. is.

De nagyon érdekes összefonódás van a Mohn és a Springer cég között.

Amit az jelképez leginkább, ahogyan Nikolaus Blome ugrott át a Spiegelhez mint vezető szerkesztő a Bild-től, majd tért vissza ugyanoda, szintén vezető pozícióba. Mert függetlennek nem csak lenni, hanem látszani is kell, hogy parafrazáljunk egy hazai MSZP-s korábbi nagy mondását.

A Bertelsmannak Németország legtöbb nézőt vonzó tévéadói is a kezében vannak. Így az RTL-adók. És persze a „magyar” RTL-Klub.

A Bertelsmann család befolyását nem csak a médián át gyakorolja, hanem alapítványán keresztül is. Hatalmuk olyan nagy, hogy a törvényhozóknak is dolgoznak ki törvénytervezeteket, amelyeket azután azok benyújtanak a Bundestagban.

A harmadik hatalmas médiatulajdonos család Németországban a Burda család. Nekik is újságok, folyóiratok, rádió és tévéadók, hír- és véleményportálok, stb. van a tulajdonukban.

Az övék a Fokus-Online, amely a Der Spiegel Online után, a második legtöbb németet elérő hírportál.

És most egy fantázia jelenet következik.

E német családok vállalkozásai a legnagyobb természetességgel csaptak le a magyar médiapiacra, felvásárolva és alapítva médiumokat. Amelyek – láss csodát – ugyanazt a vonalat követték, mint amit „köll”. Mindezt természetesen a globális szabadkereskedelem jegyében.

Most képzeljük el, hogy ugyanezen elv alapján a Bertelsmann/Mohn-családnál megjelenik egy iráni milliárdos. Azt mondja nekik, idefigyeljetek, értéke duplájáért megveszem tőletek a Sternt. Ugye eladjátok?

Folytassuk?

Lovas István

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
  • Több mint hatszáz dzsihadistát tartanak megfigyelés alatt Belgiumban
    Több mint hatszáz, Belgiumban élő dzsihadista és szélsőséges csoportok számos tagja szerepel a terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában – jelentette hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap, amely beszámolt arról is, hogy hétfőn folytatódik a 2016-os brüsszeli terrortámadások vádlottjainak pere.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
MTI Hírfelhasználó