A nagyon kártékony személyiség
A tőzsdespekuláns George Soros az erkölcsi relativizmus hálójában.
2018. március 11. 10:10

Lehet vitatkozni arról, hogy létezik-e egyáltalán Soros-terv, de a spekuláns kártékony pénzügyi tevékenységét és messianisztikus nézeteinek létét tagadni értelmetlen. Soros addig tudta elhitetni magáról, hogy ő egy önzetlen emberbarát üzletember, amíg a háttérben tevékenykedett. Nem számolt azzal, hogy nyilvános politikai szerepléseivel egész életútja az érdeklődés középpontjába kerül, és világszerte vizsgálni kezdik pénzügyi és politikai-közéleti szerepvállalását, amit korábban csak a filantróp jelzővel illettek.

Önvallomásai, a kiszivárogtatások és a véletlenül napvilágot látott dokumentumok tették lehetővé a szálak felfejtését és a rejtett szándékok leleplezését. A tények ismeretében ma már nyilvánvaló, hogy Soros életművében nincs semmi elismerésre vagy tiszteletre méltó. A lelke mélyén ő is így érzi: „Egyetlen személyiségem van. Miután elkövetek egy erkölcstelen dolgot, az utána következő időszakban megpróbálok erkölcsösen cselekedni.” Morális és etikai szempontból ez bizony csak egy minimumprogramnak minősíthető. Filantróp tevékenysége mögött politikai és üzleti megfontolások állnak.

Elgondolkodtatóak az alábbi megnyilvánulásai: „Én egy isten vagyok, aki Amerikát és az új világrendet irányítja” (CBS, 1998). Másutt ezt mondta: „Úgy gondolok magamra, mint egyfajta istenre vagy mint gazdasági reformerre, amilyen Keynes volt, vagy ami még jobb, olyan tudósra, mint Einstein.” Ezek komoly önértékelési zavarra utaló, nyilvánvaló téveszmék, hiszen Sorosnak nincs értékelhető tudományos tevékenysége.

Istenként való létezésének cáfolatában pedig nem vagyunk kompetensek. De árulkodó vallomás ez is: „Az igazat megvallva gyerekkoromtól kezdve erős messianisztikus fantáziákat hordoztam magamban, amelyekről úgy véltem, muszáj kordában tartanom, különben a pszichiátriára kerülök. De amikor elkezdtem bejárni az utamat a világban, úgy éreztem – amennyire csak megengedhetem magamnak –, bele akarok merülni ezekbe a fantáziákba.” Sosem titkolta: „Azt szeretném, ha a véleményemre odafigyelnének.”

Nyilvánvaló, hogy Soros sohasem lesz képes a vágyai és a valóság közötti racionális viszony megteremtésére, hiszen ahhoz Istenné kellene válnia. Megteszi, amit lehet, de ez fényévnyire van attól, amit valójában el szeretne érni. Egyetlen dologban kétségkívül sikeres: „Pénzt akarok csinálni, azért vagyok jelen a pénzpiacokon, és ezért én nem lehetek, és nem is vagyok tekintettel semmilyen szociális következményre.”

Kíméletlen és őszinte vallomás, ami azonban kétségessé teszi a filantróp szerep hitelességét, hiszen végső soron az adományozáshoz szükséges pénz előteremtése antiszociális és erkölcstelen módon történik. Hosszan sorolhatók, azok a tranzakciók, amelyek következtében Soros sok országban nemkívánatos személlyé vált, akinek a tevékenysége ellen jogi úton is felléptek.

Egy korábbi interjújából derült ki, hogy Soros 1944-ben, 14 évesen segített az őt örökbe fogadó férfinak a zsidók vagyonának elkobzásában. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs lelkiismeret-furdalása, mert ha nem ő, akkor más tette volna meg, tehát semmi értelme nem lett volna annak, hogy ne tegye meg. Ez az attitűd vezetett oda, hogy később részt vett a világ egyik legaljasabb és legjövedelmezőbb üzletében, a taposóaknák gyártásában is.

Szakmai körökben köztudott, hogy a Soros Fund Management többször agresszívan shortolt az euró destabilizálása érdekében. A Sorosról mesterségesen kialakított önzetlen emberbarát képéhez nehezen illeszthető, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségével többször beavatkozott más országok belügyeibe. 2003-ban a grúz rózsás forradalmat, 2006-ban pedig az ukrán narancsos forradalmat támogatta. Mindig a liberális demokrácia terjesztésére hivatkozott, de ezekben az esetekben is valójában az amerikai geopolitikai érdekek érvényesítéséről volt szó.

2017 novemberében Soros meglepő videóüzenetet tett közzé. Ebben lényegében elismerte, hogy 2013 végén Kijevben ő állt a törvényesen megválasztott Viktor Janukovics elnök ellen szervezett puccs mögött. „Én nagyon avanzsálva vagyok más országokban, ahol a demokrácia, a nyílt társadalom alakul ki, most ­például Ukrajna az, amelyik ilyen irányba nagyon aktív, és az alapítvány nagyon nagy szerepet visel ott.”

A kijevi Majdan téren történtek következtében Ukrajnában egy oligarchákból álló oroszellenes, Nyugat-barát bűnszövetkezet került hatalomra. Érdekes, hogy ennek vezetői – Petro Porosenko, Alekszej Jacenyuk, Oleh Kolomojszkij, Volodimir Hrojszman stb. – mindannyian zsidó származásúak. Victoria Nulandtól tudjuk, hogy az Egyesült Államok ötmilliárd dollárt költött az oroszellenes kormány létrehozására.

Soros lényegében egy ultraliberális kultúrmarxista, akinek világképe kizárólag az individuumra épül. Elveti az organikusan kialakult tradicionális közösségeket, mert ezek akadályozzák a globalista világrend kialakulását. Az ő szempontjából a család és mindenfajta szerves közösség, ideértve a nemzetet is, csak korlátozza az egyéni önmegvalósítást. A nyitott társadalomban nincs szükség az európai kultúra intézményrendszereire sem.

A nyitott társadalom elmélete Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című könyvéből, valamint a frankfurti iskola – Max Horkheimer, Herbert Marcuse, Theodor Adorno és társai – szellemiségéből táplálkozik. Néhány liberális „gondolkodó” ma már arról fantáziál, hogy a XXI. század lesz a migráció, az egyén forradalma és az „etnikai eltűnés” korszaka. Ez a koherens társadalomfilozófiának aligha nevezhető elmélet lényegében a fehér rassz elleni támadás. Soros nincs jelen sem Afrikában, sem Ázsiában.

Eszméi melletti elkötelezettségét jelzi, hogy többször nevezte magát filozofikus spekulánsnak, illetve állam nélküli államférfinak. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy beteges hatalomvágya és érdekeinek gátlástalan érvényesítése mellett mindig lojális volt az amerikai demokrata, liberális és részben baloldali politikai-gazdasági érdekcsoportokhoz. Jelentős összegekkel támogatta Bill Clintont, Barack Obamát és a minden szerepében megbukott Hillary Clintont, akit sokan Soros bábjának tekintenek.

Tevékenységének megértése lehetetlen a zsidósághoz való zavaros viszonyának ismertetése nélkül. Valószínűleg igaz az, hogy „Soros György két dolgot nem szeret magában: azt, hogy kapitalista, és azt, hogy zsidó” (Novák-Seres, Szombat, 2004. október). Egyik meghatározó gyermekkori emlékét így idézte fel: „Anyám eléggé antiszemita volt, és szégyellte, hogy zsidó. A kultúrában, amiben éltünk, a zsidó lét erős megbélyegzettséget, egyfajta hendikepet jelentett, éppen ezért mindig is bennem volt a vágy, hogy meneküljek attól, túljussak rajta.”

De feltétlenül idetartozik a nacionalizmus elleni beteges gyűlölete is, ami valójában sovinizmus. Zsidóságának egyik legjobb közvetett bizonyítéka, hogy mindent támogat, ami liberális, baloldali, nemzet- és keresztényellenes. Ezért elfogadhatatlan számára az amerikai és izraeli politika nacionalista jellege is.

Soros gondolkodásáról Roger Scruton így vélekedett: „Soros a személyében is be van oltva a nacionalizmus ellen, ami érthető, ha figyelembe vesszük a zsidó örökséget” (Válasz.hu, 2013. május). George Soros nem vállalja tehát zsidóságát, de annak megtagadására sem képes. Arra a kérdésre, hogy „Mit jelent önnek a zsidósága?”, egy alkalommal ezt válaszolta: „Büszke vagyok a másságomra.

A zsidóság lényege a másság, a kisebbségi lét. A másképp gondolkodás, az, hogy az ember másképp látja a dolgokat, tehát nagyobb perspektívája van, kritikus a gondolkodása.” Soros az ortodoxia és a nacionalizmusellenessége miatt valóban nem szereti Izraelt, ennek ellenére egész tevékenysége az ateista-világi zsidók pozíciójának javítását szolgálja, ideértve a nyílt társadalom eszméjének terjesztését is, ami ugyancsak zsidó gondolkodóktól származó idea. Ennek ellenére leszögezi: „Az Izrael-lobbi meglepően nagy sikerrel fojtja el a bírálatot.

A politikusoknak kockázatos szembeszállniuk vele, mert befolyásolni tudja a politikai célokra nyújtott pénzügyi támogatást” (George Soros, New York Review of Books, 2006). Izraelben sokan egészen szélsőségesen támadják: „Soros nem közülünk való, egy öngyűlölő zsidó, aki mocskolja Izraelt” (Anat Berko likudos izraeli parlamenti képviselő).

Valószínűleg mégsem véletlen, hogy a Soros által világszerte támogatott civil szervezetek, az NGO-k és a különböző alapítványok vezetői és aktivistái döntő részben zsidó származásúak. Így van ez Magyarországon is, hiszen Soros magyarországi ügynökei annak a magyar baloldali és liberális univerzumnak a részei, amelyik százötven éve kötődik a hazai zsidósághoz, illetve annak politikai szervezeteihez. Gondoljunk csak a Társaság a Szabadságjogokértra, a Transparency Internationalra vagy az Eötvös Károly Intézetre.

Soros elképzeléseinek nagy része – főként a közös múlt és a szocializáció miatt – hasonló a főként ateista, liberális zsidók elképzeléseihez. Hiába állítják néhányan, hogy „Soros támadása egy hagyományosan antiszemita, kifejezetten idegengyűlöletre építő hadjárat” – ez egyszerűen nem igaz. Konrád György 2017-ben ezt írta Orbán Viktornak: „Az ön propagandagépezete göbbelsi lendülettel a zsidó Sorosban mutatja fel a nemzetnek és a világnak minden baj okozóját.” Miközben a kormány kifejezetten zsidó- és Izrael-barát politikát folytat, a hazai zsidóság egy része ezt egyáltalán nem méltányolja.

Az Orbán-kormány Soros tevékenységét elsősorban az Európa jövőjét veszélyeztető illegális bevándorlás támogatása miatt tartja elfogadhatatlannak.
Kétségtelen, hogy életének fő műve a társadalom átalakítását célul kitűző Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának létrehozása és működtetése.

Soros az Európai Egyesült Államok megalakításának híve, következésképpen a nemzetállamok ellensége, aki a legkülönbözőbb eszközökkel igyekszik gyengíteni a közösségek (nemzet, család) összetartó erejét, védekező- és önfenntartó képességét. Soros a tradicionalizmus és a hagyományos értékrenden alapuló struktúrák ellensége. Az általa képviselt nyílt társadalomnak mindössze két nélkülözhetetlen szereplője van: az individuum és a piac.

Legutóbb 2016 novemberében hozták nyilvánosságra a Nyílt Társadalom Alapítványok által Magyarországon támogatott szervezetek listáját, amely szerint összesen hatvanöt szervezet kapott támogatást.

Ezek közül a legérdekesebb a Political Capital Kft. Aligha véletlen, hogy támogatói köre, kapcsolatrendszere, tevékenysége, céljai és személyi állománya alapján ez utóbbi cég esetében a legvalószínűbb a nemzetbiztonsági kockázat fennállása. Az X Kommunikációs Központ és a Media Diversity Institute kifejezetten arra kapott pénzt, hogy felkészítse az aktivistákat az úgynevezett szélsőjobboldali üzenetek és pártok semlegesítésére.

De az ő feladatuk pozitív színben feltüntetni az Európát ért migrációs hullámot is. És akkor még egy szót sem szóltunk a szélsőségesen liberális Közép-európai Egyetemről, ahol a 130 országból érkező tanulók 13 ezren végeztek. Soros nyílt társadalmával szemben a zártnak mondott társadalmakban az embereknek közös múltjuk, kultúrájuk, hitük és szokásrendszerük van. A globalista-liberális Soros és ügynökei szerint ezek megvetendő, elavult dolgok.

Sajnálatos tény, hogy Soros ultraliberális téveszméi és a migrációval kapcsolatos rendkívül kártékony elképzelései Brüsszel után az ENSZ-ben is támogatókra leltek. George Soros pénzügyi spekulánsként és politikai szereplőként is a nemzetek feletti globalizmus képviselője, ezért nem tud mit kezdeni a lokális (nemzeti) érdekekkel. Tevékenysége Európa jövőjét veszélyezteti.

Tóth Gy. László

A szerző politológus

magyaridok.hu
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Tovább tart az erőszak – ismét rendőrökre támadtak az ellenzéki tüntetők
    A Munka Törvénykönyvének módosítása ellen tüntettek csütörtök este Budapesten. A demonstráció több órán át békésen zajlott, de este a Budapesti Rendőr-főkapitányság már azt közölte: a tüntetők agresszívvé váltak, ködgyertyát dobtak a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna-díjat
    A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
MTI Hírfelhasználó